70 878
szerkesztés
(aasd) Címkék: Vizuális szerkesztés indulatos írásjelek |
(Visszavontam az utolsó 7 változtatást (176.63.151.177 és 195.199.250.242), visszaállítva XXBlackburnXx szerkesztésére) |
||
Az '''emberi jogok''' azok a [[jog]]ok és [[személyes szabadság|szabadságjogok]], amelyek minden [[ember]]t születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|Közgyűlése]] [[1950]]-ben jelölte ki [[december 10.|december 10]]-ét az ''emberi jogok napjának'' annak emlékére, hogy [[1948]]. december 10-én fogadták el [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát]].
== Az emberi jogok történeti fejlődése ==
=== Az angol fejlődés ===
Az első jogok biztosítása először az [[1215]]-ben kiadott [[Magna Carta Libertatum]], illetve az [[1225]]-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az [[1628]]-ban megjelent [[Petition of Rights]] a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az [[1689]]-es [[Bill of Rights (Anglia)|Bill of Rights]] a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. [[1689]] a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.
=== Az Egyesült Államok ===
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az [[1776]]-ban elfogadott [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozattól]] fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
=== Franciaország ===
Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
=== Magyarország ===
[[Magyarország]]on a [[kiegyezés]] után lendült fel az emberi jogok védelme. [[1878]]-ban a [[Büntető törvénykönyv|Büntető Törvénykönyv]] módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. [[1895]]-ben törvény született a vallásszabadságról, [[1914]]-ben pedig a sajtószabadságról. A [[Második világháború|II. világháború]] után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az [[1949]]-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
== Az emberi jogok újkori fejlődése ==
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[1945]]-ös alapokmánya illetve az [[1950]]. november 4-én aláírt [[Római egyezmény]].
== Az első teljes áttörés ==
[[2010]]-ben [[Mexikó]] [[Chiapas]] szövetségi állama, [[2011]]. [[Július 9.|július 19]]-én pedig [[Felipe Calderón]] elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az [[Alkotmány]]ába foglalta az összes emberi jogot a [[Fiatalok az Emberi Jogokért]] emberi jogi kampánya hatására.
== További információk ==
* [http://hu.humanrights.com/ Együtt az Emberi Jogokért]
* [https://web.archive.org/web/20101203004101/http://www.fej.shp.hu/hpc/web.php?a=fej&o=1161365590 Fiatalok az Emberi Jogokért]
{{wikisource|A Magyar Köztársaság Alkotmánya}}
|