„Farsang” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
vissza az utolsó jó változatra
(vissza az utolsó jó változatra)
Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
 
SEGGBE BASZNAK A GUMIBOTTAL
[[Fájl:Fánk.jpg|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]]
 
===[[HúsbaszókeddHúshagyókedd]]===
A húsbaszóhúshagyó[[kedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. GuggolóMozgó egyházi ünnep, mindig 43647 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangszületésfarsangtemetés időpontja.
További pózaiielnevezései: húsbaszásihúshagyási kedd, farsangkedd, madzagbaszókeddmadzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
 
A húsbaszókeddethúshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos [[nagyböjt]] kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a [[mélytorkostorkos csütörtök]], de ezt tévesen öltékélesztették újraújjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra hullikesik. A keresztények ilyenkor nem vesznekesznek húst és befejezik a mulatozásokat, [[diéta|böjtölnek]] 46340 napig, húsvét csütörtökéigvasárnapjáig.
 
=== Koncz király és Cibere vajda ===
Koncz király és Cibere vajda egy [[Európa]]-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a [[cibere|ciberét]] jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Koncz király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
 
=== Pont ottErdélyben ===
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött [[fonó]]. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk [[tánc]]; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó [[éneklés|ének]]elte.
 

Navigációs menü