„Kromatin” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: lv:Hromatīns |
a Robot: következő hozzáadása: cs:Chromatin |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
[[en:Chromatin]] |
[[en:Chromatin]] |
||
[[bg:Хроматин]] |
[[bg:Хроматин]] |
||
[[cs:Chromatin]] |
|||
[[de:Chromatin]] |
[[de:Chromatin]] |
||
[[es:Cromatina]] |
[[es:Cromatina]] |
A lap 2007. október 9., 21:22-kori változata
A kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. Láthatóvá lehet tenni festéssel, mely utal nevére is: színes anyag. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A kromatin szerveződésében szerepet játszó fehérjék a hisztonok. Ezek teszik lehetővé az eukarióta sejtekben 1.8 méter hosszúságú DNS molekula néhány mikrométerbe tömörítését; illetve hiszton fehérjéik metilációja és acetilációja révén képesek befolyásolni a génexpressziót (a génkifejeződést) is. Másrészt a kromatinnak a DNS megkettőződésében, a replikációban is szerepe van.
A kromatin szerveződésének három fő szintje van:
- nukleoszóma - "beads on a string", azaz gyöngyfűzér struktúra, melyben a hiszton oktamerek fognak közre két fordulatnyi, 146 bázispárnyi DNS-t egymás után következve, gyöngyfűzérszerűen;
- 30 nm átmérőjű kromatin fonal;
- kromoszóma
A spermatozoon jelent csak kivételt a fentiekre nézve. A spermiogenezis során a kromatin szorosabb formába kerül, génexpressziója felfüggesztődik. A hisztonok nagyrészt helyüket átadják a protaminnak nevezett, arginin-gazdag fehérjéknek.
Két kromatin típus különíthető el: