„Felhő” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
18. sor: 18. sor:
# időjárási frontok
# időjárási frontok


<br />
A felhőelemek esési sebessége a felhőben:

<math>
v = \frac{2g}{9\eta} \left (\rho_g - \rho \right ) r^2
</math>

ahol

<math>v :</math> esési sebesség

<math>g :</math> [[nehézségi gyorsulás]]

<math>\eta :</math> [[viszkozitás]]

<math>\rho_g :</math> a cseppek [[sűrűség]]e

<math>\rho :</math> a [[levegő]] sűrűsége

<math>r :</math> a cseppek sugara

Mivel az <math>r </math> nagyon kicsiny, a <math>v </math> esési sebesség is kicsi lesz. Még a nagyobb sugarú cseppek esetén is az a helyzet, hogy a felhőben jelen lévő feláramlás miatt csak akkor hullanak ki, ha csapadékelemmé tudnak növekedni.


== Osztályozása ==
== Osztályozása ==
55. sor: 35. sor:
* vegyes halmazállapotú felhőket
* vegyes halmazállapotú felhőket


<br />
A vízfelhők sűrűek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A cseppek sugara 0,005-0,05&nbsp;mm között változhat, számuk köbcentiméterenként száztól több ezerig terjed.

A jégfelhők ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk köbcentiméterenként mindössze egy.

A vegyes halmazállapotú felhőkben vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma a fejlődési fázistól függ.


=== Magasság szerinti osztályozás ===
=== Magasság szerinti osztályozás ===
68. sor: 44. sor:
* Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2&nbsp;km alatti, teteje pedig 10–12&nbsp;km-en is lehet.
* Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2&nbsp;km alatti, teteje pedig 10–12&nbsp;km-en is lehet.


<br />
A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van.

A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek általában jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, az alacsony szintűek döntően vízcseppekből állnak.

Az [[éjszakai világító felhő]]k (vagy poláris mezoszférikus felhők) a legnagyobb magasságban megfigyelt felhők,<ref name=Times>{{cite news
| last = Simons
| first = Paul
| title = Mysterious noctilucent clouds span the heavens
| language =
| publisher = TimesOnline
| url = http://www.timesonline.co.uk/tol/news/weather/article3912727.ece
| accessdate = 2008-10-06}}</ref> amelyek a [[mezoszféra|mezoszférában]] helyezkednek el 76 és 85 kilométeres magasságban.

=== Alak szerinti osztályozás ===
[[Fájl:GuadeloupeVue.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A szárazföld felett felmelegedett levegő feláramlása révén keletkezett felhők]]

A felhők alakja az őket létrehozó fizikai folyamatoktól függ. A lassú lehűlés rétegfelhőket eredményez, a gyors felszálló mozgás gomolyfelhőket hoz létre. Három fő felhőformát különböztetünk meg:
* a réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedése a függőleges kiterjedéshez képest nagy
* a gomolyos jellegű felhők függőleges kiterjedése a vízszinteshez képest nagy
* a vastag rétegek kiterjedése mindkét irányban nagy

== Típusai ==
A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a [[Meteorológiai Világszervezet]] elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a ''[[Nemzetközi Felhőatlasz]]''<ref>{{Cite web |title=Home |url=https://cloudatlas.wmo.int/home.html |work=International Cloud Atlas |accessdate=2019-08-24 |language=EN |last=WMO}}</ref> tartalmazza. A felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz.

=== Elnevezésük ===

A felhők elnevezését és osztályozását elsőként [[Luke Howard]] angol kémikus alkotta meg az 1850-es években. A jelenleg használt kifejezések Abercromby & Hildebrandsson nevéhez fűződnek. Az alosztályok (genus) a Linnean rendszer szerint vannak megalkotva. A neveket a latin nyelvből vették át, miszerint:

* cirrus, jelentése: hajtincs
* stratus, jelentése: réteges
* cumulus, jelentése: domb
* nimbus, jelentése: eső

A "cirr" előtag mindig a magas, az "alto" pedig mindig a közepes szintre utal.

{| border="1" width="65%" cellspacing="0" cellpadding="2" align="center" style="border-collapse:collapse;" class="toccolours"
|+ style="padding:10px" | '''Felhőfajok'''
|- style="background-color:#e9e9e9"
! Kép !! Latin név !! Rövidítés !! Magyar név !! Szint !! Rövid leírása
|-
| <center> [[File:Cirrus with aeroplane.JPG|50px]] || <center> [[Cirrus]] || <center> Ci || <center> pehelyfelhő || <center> magas || <center> 5-15 km magasságban képződik, fehér, finom rostokból, jégkristályokból áll
|-
| <center> [[File:Summer sky over Gåseberg.jpg|50px]] || <center> [[Cirrocumulus]] || <center> Cc || <center> bárányfelhő || <center> magas || <center> Szabályos elrendezésű, önárnyék nélküli, különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyagok
|-
| <center> [[File:CirrostratusUndulatusField.jpg|50px]] || <center> [[Cirrostratus]] || <center> Cs || <center> fátyolfelhő || <center> magas || <center> Rostos, fonalas vagy sima szerkezetű áttetsző, fehéres ködfátyol.
|-
| <center> [[File:Altocumulus-Castellanus.jpg|50px]] || <center> [[Altocumulus]] || <center> Ac || <center> párnafelhő || <center> középmagas || <center> Fehér vagy szürke, önárnyékkal<ref>A Nap által megvilágított felhő fénnyel ellentétes oldalán önárnyék keletkezik.</ref>rendelkező gomolyfelhő, párnafelhő.
|-
| <center> [[File:Altostratus_Clouds_1.jpg|50px]] || <center> [[Altostratus]] || <center> As || <center> lepelfelhő || <center> középmagas || <center> Csíkos, rostos, sima rétegű, szürkés, kékes felhőlepel, mely az egész égboltot beterítheti.
|-
| <center> [[File:Flickr - Nicholas T - Sheared.jpg|50px]] || <center> [[Stratocumulus]] || <center> Sc || <center> gomolyos rétegfelhő || <center> alacsony
|-
| <center> [[File:Inside a Cloud (2673571905).jpg|50px]] || <center> [[Stratus]] || <center> St || <center> rétegfelhő || <center> alacsony
|-
| <center> [[File:GoldenMedows.jpg|50px]] || <center> [[Gomolyfelhő|Cumulus]] || <center> Cu || <center> gomolyfelhő || <center> alacsony
|-
| <center> [[File:Wolken-Regenwolken1-Asio.JPG|50px]] || <center> [[Nimbostratus]] || <center> Ns || <center> esőrétegfelhő || <center> több szintet átfog
|-
| <center> [[File:Gewitterwolke superzelle.jpg|50px]] || <center> [[Cumulonimbus]] || <center> Cb || <center> zivatarfelhő || <center> több szintet átfog
|}

== Jegyzetek ==
{{források}}

== Források ==
* Rákóczi Ferenc: ''Életterünk a légkör'', Mundus kiadó, Budapest, 1998, {{ISBN|963 8033 48 7}}, p.&nbsp;56., 58.
* [https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_meteorologia_alapismeretek/ch01.html ELTE Meteorológiai alapismeretek], szerzők: Bartholy Judit, Mészáros Róbert, Geresdi István, Matyasovszky István, Pongrácz Rita, Weidinger Tamás, Budapest, 2013.
* [http://nimbus.elte.hu/staff/bartholy/1/Kemia-Meteor-feltesz/7-Foldrajz-felhok.pdf Felhők osztályozása, alaptípusai], Bartholy Judit, ELTE,
* [http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/fogalmak-1-resz.pdf Klimatológiai fogalomtár]


*
== További információk ==
{{commonskat|Clouds}}
* [https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/felhoosztalyozas/ Országos Meteorológiai Szolgálat – Felhőosztályozás], OMSZ, 2012. november 22.
* [http://komfortabc.hu/ido/felhoatlasz/ Felhőatlasz] – Felelős szerkesztő, összeállító: Valnerovicz Rajmund (Kuzmi)
* [http://www.idokep.hu/?oldal=felhoatlasz Időkép Felhőatlasz]
* [http://legkoroptika.hu/vilagitofelho Légköroptikai jelenségek – Világító felhők]
* [https://www.origo.hu/tudomany/20170323-wmo-tizenket-uj-felhofajtat-vettek-fel-a-nemzetkozi-felhoatlaszba.html Tizenkét új felhőfajtát vettek fel a nemzetközi felhőatlaszba]


==[https://www.origo.hu/tudomany/20170323-wmo-tizenket-uj-felhofajtat-vettek-fel-a-nemzetkozi-felhoatlaszba.html Tizenkét új felhőfajtát vettek fel a nemzetközi felhőatlaszba]==
[[Kategória:Felhők| ]]
[[Kategória:Felhők| ]]

A lap 2020. január 29., 15:33-kori változata

Cumulus felhő
Ez a szócikk egy légköri jelenségről szól. Hasonló címmel lásd még: Számítási felhő.
Felhőesztétika

Felhők alatt azokat a diszperz rendszereket értjük, amelyek a fény útjában jól látható akadályt képeznek akkor, ha a vízcseppek vagy jégkristályok elegendő koncentrációban vannak jelen a légkörben. Amennyiben a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, megindul a levegőben lévő vízgőz kicsapódása (kondenzáció). Ehhez feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs, illetve jégképző magvak szükségesek. [1]

Képződése

Galyatető a felhőtenger fölött, a Kékesről fényképezve
Orografikus felhő képződése hegycsúcs fölött

A felhő a levegőbe felszálló vízpárából kialakult, a légkörben lebegő apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza, amelyből csapadék, eső, vagy jégeső keletkezhet. A talaj közelében lévő formája a köd.

A feláramlásnak négy oka lehet:

  1. a talaj felmelegedése,
  2. orográfiai (amikor a vízszintes légáramlást a domborzat emelkedésre kényszeríti),
  3. a felszíni légtömegek összeáramlása (konvergencia),
  4. időjárási frontok


Osztályozása

Felhők osztályozása magasságuk és kiterjedésük alapján.

A felhőfajták osztályozását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta 1802-ben a Meteorológiai Évkönyvben. Osztályozásában 5 alaptípust különböztetett meg, majd ezt 12-re bővítette. Még ebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki a felhőfajták nevét is kigondolta, 7 alaptípus szerint osztályozott. Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehoztak egy bizottságot, melynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt 1896-ban adták ki.

Jelenleg a meteorológia 10 fő felhőtípust, felhőfajt különböztet meg, aszerint, hogy milyen magas a felhő alapja, vertikális kiterjedése és alakja. Ezen kívül sok speciális felhőt ismerünk (például: kondenzcsíkok, éjszakai világító felhők). A felhők tipizálásánál tehát vizsgálják a felhők méretét, alakját, szerkezetét, textúráját, fényhatását, színét, a felhőalap magasságát.

Forma szerinti megkülönböztetésük

Forma szerint 14 felhőtípust ismerünk.

Anyaguk szerinti osztályozás

Anyaguk szerint megkülönböztetünk:

  • vízfelhőket,
  • jégfelhőket,
  • vegyes halmazállapotú felhőket


Magasság szerinti osztályozás

Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra osztják a felhőket (zárójelben a mérsékelt övi átlagos előfordulási magasságuk olvasható):

  • Magas szintű felhők (6–13 km)
  • Közepes szintű felhők (2–6 km)
  • Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között)
  • Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10–12 km-en is lehet.


Tizenkét új felhőfajtát vettek fel a nemzetközi felhőatlaszba

  1. ↑ Dr. Koppány, György. Felhők, Búvár zsebkönyvek. Budapest: Móra Ferenc könyvkiadó (1978. április 25.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felhő&oldid=22212259”