„Keleti Éva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hasley (vitalap | szerkesztései)
41 szerkesztés
22. sor: 22. sor:
<gallery class="center" widths=180 heights=200>
<gallery class="center" widths=180 heights=200>
File:Éva Keleti retrospective exhibition 2019-2020.jpg
File:Éva Keleti retrospective exhibition 2019-2020.jpg
File:Éva Kalati retrospective exhibition 2019-2020-2.jpg
File:Éva Keleti retrospective exhibition 2019-2020-2.jpg
File:Éva Keleti retrospective exhibition 2019-2020-3.jpg
File:Éva Keleti retrospective exhibition 2019-2020-3.jpg
</gallery>
</gallery>

A lap 2020. január 26., 19:09-kori változata

Keleti Éva
Urbán Ádám felvételén „Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán az otthonában” (1971) című művével[1]
Urbán Ádám felvételén „Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán az otthonában” (1971) című művével[1]
Született1931. augusztus 18. (92 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMátray Mihály
Foglalkozása
  • fotográfus
  • színházi fotográfus
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keleti Éva (Budapest, 1931. augusztus 18. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus, a magyar fotográfia nagyasszonya, érdemes és kiváló művész. Már a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Képei a hazai színháztörténet közelmúltjának kiemelkedő előadásait, nagyszerű művészegyéniségek különleges pillanatait örökítette meg. Dolgozott többek között az MTI-nél, az Új Tükör-nél, a World Press Photo-kiállítások hazai bemutatásainál és a Magyar Fotóriporterek Társasága elnökeként. Keleti Éva iskolát teremtett a színházi fényképezésben.

Életpályája

1931. augusztus 18-án született Budapesten zsidó vallású, polgári családban. Édesapja banktisztviselő volt, édesanyja háztartásbeli. 1936-ban a család kikeresztelkedett, az iskolában katolikus nevelést kapott. Édesanyja testvére, Kabos Endre, olimpiai bajnok kardvívó volt. 1944-ben édesapja munkaszolgálatra került, őt az édesanyjával a téglagyárba vezényelték. A deportálás elől szerencsével menekült meg.

Gimnáziumi tanulmányait a Veres Pálné utcai leánygimnáziumban végezte, 1949-ben érettségizett le. Az ELTE Természettudományi Karán tanult tovább fizika–kémia szakon. 1951-ben otthagyta az egyetemet és a Magyar Fotónál dolgozott, majd elvégezte a riportertanfolyamot Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként. 1954–1976 között riporterként dolgozott a Magyar Fotónál, majd jogutódjánál, az MTI-nél. 1976–1989 között az Új Tükör fotóriportere, képszerkesztője, főszerkesztő helyettese, majd a Színházi Élet képszerkesztője volt. 1991–1992 HT Press sajtóügynökség, a Gamma Képügynökség fotós főszerkesztője, majd 1993-tól a Ferenczy Europress vezető munkatársa, fotószerkesztőségének vezetője volt. 1976-ban sajtófotót tanított Indiában. Több alkalommal tagja volt az Interpress, valamint a Photo World Press Photo zsűrijének.

Balerina szeretett volna lenni. Nádasdi mester iskolájába járt balettet tanulni, Mednyánszki Ágival egy csoportban. Borzasztó tehetségtelen volt, rossz adottságokkal, kőkemény izomzattal, merev csontozattal. Egyre többet fényképezte a táncosokat, például az Operaház Balettegyüttesét, a Pécsi Balettet, a Győri Balettet és az idelátogató külföldi együttesek előadásait.

Hatvanéves korában - korábbi elhatározásának megfelelően - abbahagyta a fotózást. A következő évtizedekben is tevékeny. Megalapított és működtetett egy fotóügynökséget, könyveket szerkeszt -többet Szarka Klára társaságában-, híres fotósok emlékének ápolásán ügyködik, sokat tesz a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum életben tartásáért.

2019-ben, 88 évesen, csaknem 30 évnyi szünet után újra fotózni kezdett, modern eszközökkel. Újra felkereste régi kedves modelljeinek egy részét, hatvannégy év után újra lefotózta a kaposvári négyes ikrek közül még élő három fivért, de sokan, több tucatnyian most először álltak kamerája elé.

Keleti Éva hat évtizedes életművét a Műcsarnok 2019 végén, 2020 elején Élet/Kép címmel nagy sikerű retrospektív kiállításon mutatta be, gyakran egymás mellé helyezve modelljeinek, köztük a kor legnevesebb színművészei közül sokaknak régi és új képeit.[4]

A retrospektív kiállítás


Legendásan jó, baráti kapcsolatot ápolt az ország vezető művészeivel, színművészeivel. Egész életét a szülői lakásban, egy Teréz körúti polgári lakásban élte le.[5]

A Színházi adattárban őrzött felvételeinek száma: 3282.[6]

Tagságok

  • 1957- Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja
  • 1984- MAOE (korábban: Művészeti Alap) tagja; a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztálya tagja
  • 1990- Magyar Fotóriporterek Társaságának (korábban: Magyar Fotóriporterek Kamarája) alapító tagja, 1997-től elnöke.
  • 1998 MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) elnökségének tagja

Díjak[7]

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1998-2001 Tánc a fotóművészetben, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Táncművészek Szövetsége kiállítása, Veszprémi Petőfi Színház, Győri Nemzeti Színház, 2. Országos Fotóhetek, Budapest, Dél-Afrikai Köztársaság, Pretoria.
  • 1999 Közelmúlt/Recent Past, az Escher Károly alkotócsoport kiállítása az utolsó évszázad képes históriájából, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága rendezésében, Budapest Galéria2001 Közelmúlt/Recent Past, Haus Ungarn, Berlin

Retrospektív kiállítás a Műcsarnokban

2019. december 11. és 2020 február 2. között retrospektív kiállítást rendeztek Keleti Éva életművéből a Műcsarnokban. A nagy sikerű kiállításon művészetének régebbi kiemelkedő darabjai mellett bemutatták legújabb, 2019 óta készült képeit is, amelyeken sok esetben régebbi felvételeinek szereplőit fotózta újra.

Kötetei

  • Oly távol és oly közel. Folpress Kiadó (2004) ISBN 9638666145
  • Visszapillantás; szerzői, Bp., 2011
  • Film Színház Muzsika, Könyvsorozat, szerkesztő

Kép és hang

Jegyzetek

  1. ↑ https://index.hu/kultur/2012/11/21/na_de_hogy_pozolnak_a_fotosok/
  2. ↑ https://awarewomenartists.com/artiste/eva-keleti/, 2022. december 26.
  3. ↑ Pulitzer-emlékdíjat kapott Keleti Éva fotóművész. [2023. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  4. ↑ http://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=McQGoGqWS9021Ipk5zCvux
  5. ↑ Reménytelen portrékísérlet a Kossuth-díjas Keleti Éváról (168ora.hu, 2017.04.02)
  6. ↑ 2017. február 28-i lekérdezés
  7. ↑ PIM.hu
  8. ↑ Archivált másolat. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 14.)

Források

  • SZEGEDI EMIL: Hat fiatal fotográfus. Fotó, 1961/12. 529–537. o.;
  • TÖLGYESI JÁNOS: Keleti Éva. Fotóművészet, 1969/4. 28–31. o.;
  • BÁRKÁN GYÖRGY: Kép, kultúra, társadalom. Fotóművészet, 1973/1. 4–5. o.;
  • ZAY LÁSZLÓ: Színészek, emberek. Fotó, 1974/5. 194–206. o.;
  • APÁTI MIKLÓS: Keleti Évaképei. Fotóművészet, 1974/3. 52–54. o.;
  • MICHÉLE AUER–MICHEL AUER: Photographers Encycloapedia International, Edition Camera Obsura, Hermance Genéve, 1985;
  • [SÓ-]: Keleti Éva Indiában. Fotó, 1985/1. 10–13. o.;
  • PÉNTEK IMRE: Fotószínház. Fotó, 1988/9. 428. o.;
  • EIFERT JÁNOS: Keleti Éva - „Nem elég jelen lenni”. Zene, Zene, Tánc, 6. évf. 1. szám, 1999. április, 33-34. o.;
  • SZARKA KLÁRA: Keleti Éva életműdíja. Magyar Hírlap, 1999. október 14.;
  • Beszélgetés Keleti Éva fotóművésszel (fotomuveszet.net, 2005)
  • Keleti Éva életút a FotoKlikken (fotoklikk.eu)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Keleti_Éva&oldid=22202474”