„Törökszentmiklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Polgármester úr javítva
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Hibás adat volt megadva, valószínűleg szándékosan
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
6. sor: 6. sor:
| járás = Törökszentmiklósi
| járás = Törökszentmiklósi
| rang = [[város]]
| rang = [[város]]
| polgármester = Orbán Viktor ([[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]])<ref name=NVI>[http://valasztas.hu/hu/onkval2014/990/990_0_index.html Valasztas.hu]</ref>
| polgármester = Markót Imre ([[Otthonunk Szentmiklós Egyesület]])<ref name=NVI>[http://valasztas.hu/hu/onkval2014/990/990_0_index.html Valasztas.hu]</ref>
| irányítószám = 5200
| irányítószám = 5200
| körzethívószám = 56
| körzethívószám = 56

A lap 2020. január 8., 18:50-kori változata

Törökszentmiklós
Törökszentmiklós római katolikus temploma
Törökszentmiklós római katolikus temploma
Törökszentmiklós címere
Törökszentmiklós címere		 Törökszentmiklós zászlaja
Törökszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterMarkót Imre (Otthonunk Szentmiklós Egyesület)[1]
Irányítószám5200
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség19 380 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület185,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′, k. h. 20° 25′Koordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 20° 25′
Törökszentmiklós (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Törökszentmiklós
Törökszentmiklós
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Törökszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökszentmiklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb települése, a Törökszentmiklósi járás székhelye.

Fekvése

Törökszentmiklós a 4-es főút mentén, Szolnoktól 20 km-re keletre fekszik a Nagykunság szélén.

Történelmileg nem tartozik a Nagykun területhez, mindig Külső-Szolnok vármegye része volt.

Északról természetes határként a Tisza, valamint annak fegyverneki holtága határolja, szomszédos továbbá Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Tiszatenyő, Szajol, Tiszapüspöki településekkel is. Törökszentmiklós fontosabb (belterületi) külső településrészei: Óballa, Surjány és Szakállas.

Megközelítése

Története

Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A város és környékének több pontjáról gyűjtöttek az újkőkori alföldi vonaldíszes kultúrára jellemző cseréptöredékeket. A rézkorban itt élő népcsoportok látványos emlékeket hagytak maguk után, a kunhalmokat, amelyeknek ma már csak két példánya található Törökszentmiklós környékén, a többi a mezőgazdasági művelésnek esett áldozatul. A bronzkorból egy település maradványait, a vaskorból egy temetőt sikerült feltárni. A kelták is itt hagyták nyomaikat.

Törökszentmiklós város neve székely-magyar rovással.

A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe Szolnok megyéhez került, amely 1437-től Külső-Szolnok néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás után az elnéptelenedett területekre kunok települtek. A törökszentmiklósi határ településnevei Luxemburgi Zsigmond idejében kezdenek feltűnni az oklevelekben, Törökszentmiklóst 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. A család ingatlanjai fokozatosan idegen kézre jutottak, így Balaszentmiklós is több tulajdonos kezébe került, gazdái között volt többek között a híres-hírhedt Móré László és Zay Ferenc, a neves diplomata és író is, aki több ízben volt konstantinápolyi követ.

A felégetett Balaszentmiklós látképe, színezett metszet (1617 )

1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat, amely 1566-ig, Gyula elfoglalásáig az egyetlen tiszántúli török erősség volt. A török zsoldos őrség létszáma a vár fennállása folyamán 200-250 körül mozgott. A várkatonák nem egy esetben vettek részt portyázásokon, csetepatékban, de a korabeli levelek tanúsága szerint a kállói, szendrői, ónodi magyar katonák is eljutottak a vár alá. 1570-ben Karácsony György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása 1685-ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Szentmiklós a török korban a viszonylag magas jövedelmű helységek közé tartozott, köszönhetően többek között a rajta átmenő, Budáról Debrecenbe és Erdélybe vezető kereskedelmi útnak.

1685 és 1720 között a terület jobbára lakatlan puszta volt. 1720-tól gyors ütemben betelepült, főleg Szabolcs és Békés megyéből jöttek letelepülők. Ekkor már a földesúr Almásy II. János volt, aki szerződésben vállalta, hogy a telepesek öt évig semmiféle úrbéri szolgáltatást nem fizetnek. Ez abban a korban a legnagyobb engedmények közé tartozott. Az ide költözők nem robotoló, hanem taxás jobbágyok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. Ma Törökszentmiklóson jó néhány család él, akinek családneve olvasható az akkori „népességnyilvántartási” jegyzékeken. Az első hullámban reformátusok, később katolikusok érkeztek. Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket. 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven mezővárosi rangot kapott.

1771-ben, az urbárium (Mária Terézia 1767-ben kelt, jobbágy és földesúr viszonyát szabályozó rendelete) bevezetése után a lakosok kérték az úrbéri földek elkülönítését, de erre 1845-ig várni kellett. 1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az Almásy családnak. 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakulhatott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt, átmenetileg járási székhellyé is vált.

Az 1908–1909-ben épült villanytelep épülete, jelenleg a téglagyár présháza, előtérben kisvasúti polcos kocsikkal
A református templom
Szentháromság templom

Ebben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentősebb előrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét. E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. Az 1850-es években megkezdődött a település határának ármentesítése. 1857-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését. Az 1870-1880-as években több üzem is létesült. Megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé. 1890-ben megkezdte működését a Hoffmann rendszerű téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.

A két világháború után, amely a település felett sem múlt el nyomtalanul, sor került a földosztásra. 1950-re azonban államosították a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szépszámú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.

A városban két mezőgazdasági szövetkezet működött, de a kárpótlásokkal és a lehetetlen feltételek következtében a termelőszövetkezeti tulajdon átalakult egyéni és vállalkozói földtulajdonná. A földeken búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, napraforgót, repcét termesztenek. A közigazgatási területen működő két állami gazdaság 1970-ben egyesült és jelenleg is működik . Az állattenyésztésben a sertés, a szarvasmarha és a baromfi a meghatározó. Az Alföldi Gabona Rt. korábban az ország egyik legjelentősebb malom- és takarmányüzeme volt. Jelenleg tevékenységi körét beszűkítette, termelése visszaesett, ma csak malom, borsó és rizshántoló üzemet működtet.

Az ipar 1960-ban történő idetelepülése után az 1990-es évek után indult látványos fejlődésnek több idetelepült cég közreműködésével. A cégek 1999-ben konzorciumot hoztak létre, és Ipari Parkká alakították az ipari övezetet.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
21 098
20 827
19 890
19 400
19 344
19 380
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,9%, református 12,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 35% (25,3% nem nyilatkozott).[6]


Politika

A 2014-es választás eredménye

  • A polgármester-választás eredménye[1]
Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Markót Imre Jobbik 3 761 47,72%
Juhász Enikő Éva Fidesz-KDNP 2 884 36,59%
Kucsera György WAPKE-MSZP-Szolidaritás-Érdekvédők 1 236 15,68%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint[1]
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Jobbik 7              
  Fidesz-KDNP 3              
  WAPKE-MSZP-Szolidaritás-Érdekvédők 1              

Gazdasága

Mezőgazdaság

A 19. század közepéig a város életében a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Törökszentmiklóson két mezőgazdasági termelőszövetkezet is működött, de a földek ma már egyéni, illetve vállalkozói tulajdonban vannak. Jelenleg a földeken elsősorban búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, repcét, cukorrépát és zöldségféléket termesztenek. A szolnoki cukorgyár bezárását követően számos más térségbeli településhez hasonlóan itt is jelentősen visszaesett a cukorrépa termesztés, azonban az 1959-ben épült, 2012-re gyakorlatilag teljesen újjáépített szenttamási vetőmagüzem új lehetőséget kínált a környékbeli termelőknek. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában álló üzem a világ legkorszerűbbjei közé tartozik, megléte révén egyre hangsúlyosabbá válik Törökszentmiklóson és környékén a hibridkukorica termelés. A vetőmagüzem termékeit a világ számos országába exportálják.

Ipar

A mezőgazdaságra élelmiszer -és feldolgozóipar (elsősorban malomipar és baromfifeldolgozó ipar) épült. Sajnos mára a baromfileldolgozást beszünették, de más üzemek, mint például a kalászos-kukorica és aprómag vetőmagüzem, még működnek.

A városban a gyáripar története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Ekkor, 1848-ban, Lábassy János megynitotta az ekéket és boronákat gyártó műhelyét. Ebből a műhelyből az 1950-es években a mezőgépgyár és öntöde lett. 1960-ban finommechanika és vegytechnika települt a városba. 1997 után az ipar további látványos fejlődésen ment keresztül.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 39,9%-a római katolikus, 20,9%-a református, 0,3%-a görögkatolikus, 0,2%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 29,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 8,8% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[7]

Nevezetességei

Almásy-kastély
  • Szentháromság Római katolikus templom (épült 1898-1900 között, neoromán-neogótikus stílusban. Cím: Ipolyi Arnold tér 1.)
  • Református templom (műemlék jellegű épület, épült 1787-89 között. Cím: Kossuth u. 114)
  • Almásy-kastély (eklektikus stílusban épült 1860-1890-ben. Felújítás alatt (2014) nem látogatható. A park 14 hektáros, 1980 óta természetvédelmi terület)[8]
  • Angol telivér ménes (Szenttamás-puszta, nem látogatható)
  • Strandfürdő, kemping és horgásztó
  • Helytörténeti Gyűjtemény (az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban. Cím: Almássy u. 20.)

Ismert emberek

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Valasztas.hu
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
  5. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. ↑ Törökszentmiklós Helységnévtár
  7. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=27313
  8. ↑ Almásy-kastély. [2006. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. november 29.)
  9. ↑ http://www.nlcafe.hu/tv_sztarok/20161117/caramel-konyviras-gyermekkor/

Forrás

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Törökszentmiklós&oldid=22120638”