„Zágon István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Jegyzetek pótlása.
aNincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:


== Családja ==
== Családja ==
Házastársa Hauer Márta Irma (1898. január 19. – 1983. február 4.) volt.<ref>özv. Zágon Istvánné Verő Márta halálhíre (1983. február 20.) Magyar Nemzet, 46. évfolyam, 43. szám, 4. o. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_1983_02/?query=%22Z%C3%A1gon%20Iv%C3%A1n%22&pg=219&layout=s Online]</ref> Felesége szülei Hauer Hugó ([[Verő György]] néven zeneszerző és színműíró) és Morgenstern Célia ([[Margó Célia]] néven operett-énekesnő) voltak. 1921. szeptember 24-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DB59-WTL |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1318/1921. folyószáma alatt |accessdate=2020-01-06}}</ref> Felesége Verő Márta néven színésznő volt, de házasságkötésüket követően visszavonult a színpadtól.<ref>[https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/233.html Verő Márta] Magyar Színművészeti Lexikon</ref> Fiuk: Zágon Iván. Menyük: Olajos Mária. Unokáik: Zágon András (1955) agrármérnök és Zágon Eszter.
Házastársa Hauer Márta Irma (Bp., 1898. január 19. – Bp., 1983. február 4.) volt.<ref>özv. Zágon Istvánné Verő Márta halálhíre (1983. február 20.) Magyar Nemzet, 46. évfolyam, 43. szám, 4. o. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_1983_02/?query=%22Z%C3%A1gon%20Iv%C3%A1n%22&pg=219&layout=s Online]</ref> Felesége szülei Hauer Hugó ([[Verő György]] néven zeneszerző és színműíró) és Morgenstern Célia ([[Margó Célia]] néven operett-énekesnő) voltak. 1921. szeptember 24-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DB59-WTL |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1318/1921. folyószáma alatt |accessdate=2020-01-06}}</ref> Felesége Verő Márta néven színésznő volt, de házasságkötésüket követően visszavonult a színpadtól.<ref>[https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/233.html Verő Márta] Magyar Színművészeti Lexikon</ref> Fiuk: Zágon Iván. Menyük: Olajos Mária. Unokáik: Zágon András (1955) agrármérnök és Zágon Eszter.


== Művei ==
== Művei ==
70. sor: 70. sor:
* [https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0584.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* [https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0584.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz31/9.html Magyar Színházművészeti Lexikon]
* [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz31/9.html Magyar Színházművészeti Lexikon]
* [[Magyar zsidó lexikon|Magyar Zsidó Lexikon]]. Szerk. [[Újvári Péter|Ujvári Péter]]. Budapest, 1929. 967. o.  [http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/0975.html Online elérés]
* [[Magyar zsidó lexikon|Magyar Zsidó Lexikon]]. Szerk. [[Újvári Péter|Ujvári Péter]]. Budapest, 1929. 967. o. [http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/0975.html Online elérés]
* Két Hyppolitosról (1984. március 17.) Film Színház Muzsika, 28. évfolyam, 11. szám, 6. o. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FilmSzinhazMuzsika_1984_1/?query=%22Z%C3%A1gon%20Istv%C3%A1n%22&pg=325&layout=s Online elérés]
* Két Hyppolitosról (1984. március 17.) Film Színház Muzsika, 28. évfolyam, 11. szám, 6. o. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FilmSzinhazMuzsika_1984_1/?query=%22Z%C3%A1gon%20Istv%C3%A1n%22&pg=325&layout=s Online elérés]
* Valló László: Paprika Jancsi és írója: Zágon István (1993. október 26.) Szabad Föld, 49. évfolyam, 43. szám, 13. o. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SzabadFold_1993_2/?query=%22Z%C3%A1gon%20Istv%C3%A1n%22%20&pg=444&layout=s Online elérés]
* Valló László: Paprika Jancsi és írója: Zágon István (1993. október 26.) Szabad Föld, 49. évfolyam, 43. szám, 13. o. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SzabadFold_1993_2/?query=%22Z%C3%A1gon%20Istv%C3%A1n%22%20&pg=444&layout=s Online elérés]
78. sor: 78. sor:
[[Kategória:Magyar dalszövegírók]]
[[Kategória:Magyar dalszövegírók]]
[[Kategória:Műfordítók]]
[[Kategória:Műfordítók]]
[[Kategória:1897-ben született személyek]]
[[Kategória:1893-ban született személyek]]
[[Kategória:1975-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1975-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]

A lap 2020. január 6., 14:37-kori változata

Zágon István
Született1893. október 30.
Tiszaszőlős
Elhunyt1975. január 10. (81 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Zágon István, született Fleischl[2] (Tiszaszőlős, 1893. október 30.[3] – Budapest, 1975. január. 10.[4][5][6]) magyar színműíró, újságíró, dramaturg, műfordító, humorista.

Élete

Zágon (Fleischl) Sándor Dezső (1867–†) gazdálkodó és Baruch Irma (1870–†) gyermekeként született izraelita családban, de később áttért a római katolikus hitre.[7] Középiskoláit Zentán végezte, majd a Budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921 és 1923 között az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja volt. Ekkor több egyfelvonásos darabját és kupléját is színre vitte. Ezután a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja lett. Emellett 1928 és 1933 először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. Első nagy sikerű színművét, a Marikát 1925-ben mutatták be a Renaissance Színházban. A darab sikerét mutatja, hogy később a bécsi Burgtheaterben és több európai országban is játszották. Nagy népszerűségnek örvendtek humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai vígjátékai, valamint rádiófelolvasásai és dalszövegei . A Hippolyt, a lakáj című színdarabjából Nóti Károly 1931-ben filmszöveget írt, s még abban az évben bemutatták azonos címmel Székely István rendezésében a második magyar hangosfilmet. A Budai cukrászda című regényéből Gaál Béla készített filmet 1935-ben. Népszerűek voltak tárcái is. Utolsó írásai Egy kis öreg naplójából címmel a Ludas Matyiban című szatirikus hetilapban jelentek meg. Kedves humorral mutatta be és figurázta ki műveiben a mindennapi élet kisebb-nagyobb visszásságait.

A Farkasréti temetőben búcsúztatták, de sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.[8]

Családja

Házastársa Hauer Márta Irma (Bp., 1898. január 19. – Bp., 1983. február 4.) volt.[9] Felesége szülei Hauer Hugó (Verő György néven zeneszerző és színműíró) és Morgenstern Célia (Margó Célia néven operett-énekesnő) voltak. 1921. szeptember 24-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.[10] Felesége Verő Márta néven színésznő volt, de házasságkötésüket követően visszavonult a színpadtól.[11] Fiuk: Zágon Iván. Menyük: Olajos Mária. Unokáik: Zágon András (1955) agrármérnök és Zágon Eszter.

Művei

Humoreszkjei

  • Tavasz meg egyéb emberi dolgok (kabaréjelenetek, Budapest, 1923)
  • Mindenkivel megtörténhetik (Budapest, 1932)
  • Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben (Budapest, 1936)
  • Napos oldal (Budapest, 1945)
  • Minden másképp van (Budapest, 1966)

Regényei

  • Rózsakirálynő (Budapest, 1930)
  • Tímár Böske hozománya
  • Budai cukrászda

Vígjátékai

  • Szegény lányt nem lehet elvenni (Belvárosi Színház, 1928)
  • Dzsimbi (Magyar Színház, 1933)
  • Az ígéret földje (Nemzeti Színház, 1933)
  • Feltételes megállóhely (Nemzeti Színház, 1936)
  • Tavaszi szél (Vígszínház, 1938)
  • Sakk-matt (Budapest, 1941)
  • Az asszony és a szellem (Pesti Színház, 1946)

Zenés vígjátékai

  • Sárga liliom (Bíró Lajossal, Herczeg Gézával, Krasznai Mihály zenéjével, Fővárosi Operettszínház, 1933)
  • XIV. René (Harsányi Zsolttal, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1940)
  • Fekete Péter (Somogyi Gyulával, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1943)
  • Kis Katalin (Bíró Lajossal, Horváth Jenő zenéjével, Vígszínház, 1946)

Fordításai, illetve átdolgozásai

  • Színház (S. Maugham, Vígszínház, 1941)
  • Nebántsvirág (Hervé, Vígszínház, 1946)
  • Conners: Fruska (1930)
  • Coward: A márkiné (1939)
  • Molnár Ferenc: A császár (1946)

Ismert dalszövegei

  • Fekete Péter, öcsém
  • Holdvilágos éjszakán
  • Domboldalon áll egy öreg nyárfa

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  2. ↑ Névváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 178994/1922 Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 770. kép 2. karton
  3. ↑ Születési bejegyzése a tiszafüredi izraelita hitközség születési akv. 64/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 115/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Elhunyt Zágon István (1975. január 11.) Magyar Hírlap, 8. évfolyam, 11. szám, 8. o.
  6. ↑ Zágon István gyászjelentése (1975). (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség házassági akv. 99/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. ↑ Végső búcsú Zágon Istvántól (1975. február 9.) Magyar Nemzet, 31. évfolyam, 34. szám, 3. o.
  9. ↑ özv. Zágon Istvánné Verő Márta halálhíre (1983. február 20.) Magyar Nemzet, 46. évfolyam, 43. szám, 4. o. Online
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1318/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  11. ↑ Verő Márta Magyar Színművészeti Lexikon

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zágon_István&oldid=22113591”