„Németh-kormány” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Átírások)
 
== Helyzete ==
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] részeseként közreműködött a békés átmenet biztosításában, de a [[pártállam]] többi kormányához hasonlóan nem bírt demokratikus felhatalmazással. Tevékenysége alatt és részben eredményeképp az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-nek a kormányra gyakorolt befolyása fokozatosan gyengült. Így a Németh-kormány [[1989]] végére hatalmi vákuumban találta magát, ezért önálló hatalmi tényezőként, mintegy [[szakértői kormány]]ként tevékenykedett, informális [[legitimitás]]sal. Egyfelől nem lehetett biztos abban, hogy az [[1985]]-ben választott MSZMP-befolyású [[országgyűlés]] elfogadja-e az általa benyújtott, a Nemzeti kerekasztal által kidolgozott rendszerváltó [[Törvény (jogszabály)|törvényeket]]. Másrészt az új, demokratikus [[nyilvánosság]], az új [[párt]]ok (az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] és az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) folyamatosan támadták a kommunista örökség jegyeit magukon viselő intézkedéseit, csak [[Reform|reformer]] tevékenységét fogadták pozitívan. Miniszterei közül [[Maróthy László (miniszter)|Maróthy László]] a [[bős–nagymarosi vízlépcső]] építése elleni népi tiltakozásba, [[Horváth István (politikus, 1935)|Horváth István]] belügyminiszter pedig a [[Dunagate]] néven elhíresült [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség|III/III]]-as megfigyelési ügybe bukott bele.
 
== Intézkedései ==
Németh Miklós miniszterelnöki bemutatkozó beszédében arról szólt, hogy „[[Szocializmus|szocialista]]” [[Kapitalizmus|piacgazdaság]], [[pluralizmus]], [[jogállam]]iság és vállalkozásélénkítés szükséges. Külföldi lapoknak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a hazai reformok egy nyugati típusú [[demokrácia|demokráciához]] vezethetnek.
 
1989 januárjától a jogállamiság kialakulását és a [[Gazdasági rendszer|gazdaság]] átalakulását segítő törvények jöttek létre: [[TörvényEgyesülés (jogszabályjog)|törvényekegyesülési]] jöttek létre: egyesülési és a [[Gyülekezési jog|gyülekezési jogról]], a [[Sztrájk|sztrájkjogról]], [[Lelkiismereti szabadság|lelkiismereti]] és [[Vallásszabadság|vallásszabadságról]], és a gazdálkodó szervezetek és a [[Gazdasági társaság|gazdasági társulások]] átalakulásáról.
 
1989. október 18. és 23. között történelmi jelentőségű módosításokat hozott az Országgyűlés az [[A Magyar Köztársaság alkotmánya|alkotmány]]ban, [[október 23.|október 23-án]] pedig kikiáltották a [[Magyarország|Magyar Köztársaság]]ot. Október 30-án lépett hatályba az új választójogi törvény és [[sarkalatos törvények|más törvények a demokratikus államrendről]]. 1990 januárjában megkezdte működését az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]].
2 551

szerkesztés

Navigációs menü