„Klevei Szibilla szász választófejedelemné” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Jegyzetek: pt |
wikisítés |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
'''Klevei Szibilla''' ([[Düsseldorf]], 1512. január 17. – [[Weimar]], 1554. február 21.), hercegnő a La Marck-házból. |
'''Klevei Szibilla''' ([[Düsseldorf]], 1512. január 17. – [[Weimar]], 1554. február 21.), hercegnő a La Marck-házból. |
||
== Élete == |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
Anna 1540. január 6-án hozzáment [[VIII. Henrik angol király]]hoz, aki 1540. július 9-én elvált tőle. Vilmos 1539. február 6-án követte apjukat a hercegi trónon. 1541-ben nőül vette [[III. Johanna navarrai királynő|Albret Johannát]], Navarra trónörökösét, ám frigyüket 4 év múlva érvénytelenítették, gyermekük nem született. 1546. július 18-án ismét megházasodott, második hitvese Habsburg Mária osztrák főhercegkisasszony lett. Hét örökösük jött világra, öt leány (Mária Eleonóra, Anna, Magdolna, Erzsébet és Szibilla) és két fiú (Károly Frigyes és János Vilmos). Amélia azonban soha nem ment férjhez és nem születtek gyermekei. |
Anna 1540. január 6-án hozzáment [[VIII. Henrik angol király]]hoz, aki 1540. július 9-én elvált tőle. Vilmos 1539. február 6-án követte apjukat a hercegi trónon. 1541-ben nőül vette [[III. Johanna navarrai királynő|Albret Johannát]], Navarra trónörökösét, ám frigyüket 4 év múlva érvénytelenítették, gyermekük nem született. 1546. július 18-án ismét megházasodott, második hitvese Habsburg Mária osztrák főhercegkisasszony lett. Hét örökösük jött világra, öt leány (Mária Eleonóra, Anna, Magdolna, Erzsébet és Szibilla) és két fiú (Károly Frigyes és János Vilmos). Amélia azonban soha nem ment férjhez és nem születtek gyermekei. |
||
| 20. sor: | 13. sor: | ||
Az asszony 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, Weimarban. Mindkettőjüket a Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra, Weimarban. |
Az asszony 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, Weimarban. Mindkettőjüket a Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra, Weimarban. |
||
== Családja == |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2019. december 31., 14:57-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Klevei Szibilla szász választófejedelemné | |
 | |
| Született | 1512. január 17. Düsseldorf[1] |
| Elhunyt | 1554. február 21. (42 évesen) Weimar[2] |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa | I. János Frigyes szász választófejedelem (1526–)[3][4] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Maria of Jülich-Berg III. János klevei herceg |
| Foglalkozása | consort |
| Sírhelye | St. Peter und Paul |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klevei Szibilla szász választófejedelemné témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klevei Szibilla (Düsseldorf, 1512. január 17. – Weimar, 1554. február 21.), hercegnő a La Marck-házból.
Élete
Anna 1540. január 6-án hozzáment VIII. Henrik angol királyhoz, aki 1540. július 9-én elvált tőle. Vilmos 1539. február 6-án követte apjukat a hercegi trónon. 1541-ben nőül vette Albret Johannát, Navarra trónörökösét, ám frigyüket 4 év múlva érvénytelenítették, gyermekük nem született. 1546. július 18-án ismét megházasodott, második hitvese Habsburg Mária osztrák főhercegkisasszony lett. Hét örökösük jött világra, öt leány (Mária Eleonóra, Anna, Magdolna, Erzsébet és Szibilla) és két fiú (Károly Frigyes és János Vilmos). Amélia azonban soha nem ment férjhez és nem születtek gyermekei.
Szibillát 1526 szeptemberében eljegyezték a 23 éves János Frigyes leendő szász választófejedelemmel, a Wettin-dinasztia tagjával, akihez 1527. február 7-én hozzá is ment, s házasságuk 27 éve alatt 4 gyermekük jött világra, négy fiú, János Frigyes, János Vilmos, János Ernő és János. Férje 1532. augusztus 16-án örökölte meg apja rangját, s lett választófejedelem.
Szibilla, akárcsak férje a református vallás hű követői közé tartoztak. Komoly próbatétel elé állította őket az élet, amikor a schmalkaldic-i háborúban fogságba esett Szibilla hitvese. Azonban olyan erős kötelék volt köztük, hogy az asszony még ekkoris szilárdan kitartott férje mellett. Amikor Wittenberg várát ostromolni kezdték, Szibilla nem volt hajlandó megadni magát, bátran védte fiait és otthonát az ellenség csapataitól. Ennek ellenére hitvese nem látott más választást, hogy megvédje családját tőlük, minthogy feladta a várat, a tartomány kormányzását pedig átengedte kuzinjának, Móric szász választófejedelemnek, 1547. június 4-én.
Aztán végül 1552. szeptember 1-jén, ötévnyi ostrom és távollét után a család ismét egyesülhetett, ám boldogságuk sajnos mindössze másfél évig tarthatott.
Az asszony 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, Weimarban. Mindkettőjüket a Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra, Weimarban.
Családja
III. János klevei herceg és Jülich-Berg Mária hercegnő házasságából származott, amit 1509-ben kötöttek. Szibilla szülei első gyermeke volt.
Apai nagyszülei: II. János klevei herceg és Hessei Matilda tartománygrófnő.
Anyai nagyszülei: IV. Vilmos jülich-bergi herceg és második felesége, Brandenburgi Szibilla hercegnő.
Szibillának három testvére született, Anna, Vilmos és Amélia.
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Kindred Britain
- ↑ p728.htm#i7279, 2020. augusztus 7.
