„Magyarország zászlaja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
68. sor: 68. sor:


== Mai használata ==
== Mai használata ==
{{Lásd még|Magyar nemzeti jelképek használata}}
A magyar zászló a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltáskor]] sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító [[1990]]. évi XL. törvény<ref>[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=12965 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról]</ref> (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.
A magyar zászló a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltáskor]] sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító [[1990]]. évi XL. törvény<ref>[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=12965 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról]</ref> (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.



A lap 2019. december 30., 11:13-kori változata

Magyarország zászlaja

HasználatPolgári és állami zászló? Polgári és állami zászló
Arányok1:2
Elfogadva1990. június 19.

HasználatPolgári zászló és lobogó? polgári zászló és lobogó
Arányok2:3
Adoptálás1957. augusztus 18.

HasználatHadilobogó? Hadizászló
Arányok3:4
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország zászlaja témájú médiaállományokat.
Állami zászló? 1:2 arányú nem hivatalos állami zászló a címerrel[1]
3:4 arányú haditengerészeti zászló[1]

Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a  magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja.
– Az Országgyűlés 44/2014. (XII. 17.) OGY határozata

Története

II. Lipót koronázása Pozsonyban 1790-ben, a falakat díszítő drapéria az ősi magyar nemzeti színekben pompázik

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, és erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.[2]

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe, majd 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni.

A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében: 1. „A' nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a' háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a' nemzeti lobogó és ország czímere használtassék.” Az ország címeréről, a nemzeti színekről az újságban beszámoló Arany János joggal panaszkodik hát a nép tudatlansága miatt, akikkel a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni, azt is meg kellett magyarázni sok esetben, melyek azok és mit jelent a nemzeti zászló.

Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld szín. A három nemzeti színt együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón - nemzeti jelképként - a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín.[3] A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna[4] javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Sajnálatos tény, de édes testvére volt I. Miklós orosz cár-nak, aki részese lett a magyar szabadságharc leverésének. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”[5] – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–49-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

Az OHB rendelete a várparancsnokokhoz a nemzeti lobogó kitűzéséről.

Miután Isten kegyelméből s vitéz seregeink győzelmes elő haladása által annyira van biztositva a Hazának szent ügye, hogy a pártütő Jellasicsnak egész hadserege Székesfehérvár alatt hatalmasan már megveretvén, és Bécs felé megfutamodott, Rothnak pedig 10 ezernyi rabló csoportja egytől egyig minden vezérekkel s tisztekkel együtt az ország foglyaivá lettek, és rövid időn az ellenségnek egész erője vagy tökéletesen semmivé lesz téve, vagy a csúful megfutamlott csoport az országból egészen ki lesz szoritva, a király és nemzet nevében az Országgyülésnek határozatából ezennel szorosan és kemény felelet terhe alatt meghagyatik minden magyarországi, erdélyi, slavoniai és horvátországi vár parancsnoknak és várakban létező minden katonaságnak, hogy

1-er ezen parancsnak a közlönyben közhirré tétele után 7 nap alatt múlhatatlanul tüzze ki a magyarországi háromszínű lobogót, és valamint ezt, úgy

2-or a Magyar és hozzá kapcsolt országok iránti hüséget és a honvédelmi bizottmány parancsa iránti kész engedelmességet ugyan akkor a honvédi bizottmányhoz múlhatatlanul írásban be jelentse, ellenkező esetre mindenki, ki ezen két kötelességet elmulasztaná, mint haza áruló tekintetik, s mint illyen, törvényen kivülinek nyilvánittatik, és bárki által is megfogattathatik, és agyon lövettethetik, visszahuzhatlanul kijelenttetvén, hogy azon esetben, ha valaki a fent megirt két kötelességnek engedelmeskedni csak vonakodna is, mihelyt seregeink vitézsége a hazai ügynek győzelmét a pártütőnek rablócsoportjától megtisztitván, biztositja, minden engedetlen várbeliek, mint hazaárulók fognak megkegyelmezés nélkül szigoruan megbüntettetni. Melly parancsolat mihez tartás és a várban leendő kihirdetés végett minden vár parancsnoknak is megküldetni rendeltetik.

A király és haza nevében a nemzeti képviselet határozata következtében, az Országos honvédelmi bizottmány.

Madarász s. k. fogalmazványa MOL OHB 1848: 893.

Megjelent a Közlöny október 9-i számában.[6]

Az 1956-os forradalom jelképe: a lyukas zászló

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949 augusztus 20. és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt, így született a forradalom jelképe, a lyukas zászló. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett „Kádár-címer” (1957. május 1.1989. október 23.) a zászlón nem szerepelt.

Mai használata

A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító 1990. évi XL. törvény[7] (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát a 2011. évi CCII. törvény,[8] szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya[9] nem határozta meg a magyar zászló méretarányait. A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000 kormányrendelet[10] értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.

Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
Magyarország alaptörvénye I) cikk (2)

Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.

A katonai csapatzászló az 1848–49-es honvédsereg által használt lobogót követi. A fehér színű zászlóban a baloldalt cserfa-, jobboldalt olajággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található.[11] A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el. Bár a két zászló méretarányát a törvény nem határozza meg, ez általában 3:4.

A hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.

Az Országgyűlés 2014. december 16-ai ülésén március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.[12]

Magyar szabvány

A magyar nemzeti lobogó színeit az MSZ 1361:2009 szabályozza[13] Az adatok a Pantone Swatch (textil) színezékek táblázatából:[14]

  • Piros: 18-1660 „paradicsompiros”; Munsell szerint kb. 4,6R 4,4/15
  • Fehér: Berger-féle fehérségi mérőszám: WBE=100 [15]
  • Zöld: 18-6320 „pázsitzöld”; Munsell kb. 1,25G 4,2/5
  • Megengedett eltérés: ΔE = 2,0 (Colour Measurement Committee képletével)

A zászlók/lobogók tekintélyének megőrzése:

  • A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell.
  • A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell.[16]

Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek:

Sorszám Méret Zászlórúd
1. 100x200 cm 2,5 m
2. 150x300 cm 3,5 m
3. 200x400 cm 4 m

Magyarország jelenlegi és történelmi zászlói

Állami és polgári zászlók

Megjegyzés: a már hatályon kívüli 1995. évi LXXXIII. törvény értelmében nem hivatalos polgári zászlóként valamennyi korábbi nemzeti színű zászló ma is használható - kivéve az 1949–1956 közöttit, amelyen tiltott önkényuralmi jelkép, a vörös csillag szerepel. Az Árpád sávos zászló mai változatának használatát több párt is ellenzi, mert a hétszer vágott vörös-fehér motívumot felhasználták a nyilasok is a saját jelképeiknél, vannak akik még a magyar történelmi zászló betiltását is felvetették.

Arról, hogy a Magyar Köztársaság zászlaja (Magyarország zászlaja) hogyan néz ki, 2012-ig a Magyar Alkotmány 76. §-a, majd 2012-től Magyarország alaptörvénye rendelkezik az Alapvetés fejezet I) cikkének (2). bekezdésében, valamint külön sarkalatos törvényt határoz meg a (4). bekezdésben. A sarkalatos törvény a 2011. évi CCII. törvény, ennek I. fejezetének 2–5. része foglalkozik a zászló és a lobogó kérdésével (6–12. §).

Hadi zászlók

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. a b A Polgári zászló? típusú nemzetközi piktogramok magyarázatát lásd a Wikipédia Vexillológia szócikkében!
  2. Bertényi 120. oldal
  3. 1608-ban használtuk először együtt a nemzeti színeket https://mult-kor.hu/1608-ban-hasznaltuk-eloszor-egyutt-a-nemzeti-szineket-20150316?fbrkMR=desktop Hozzáférés: 2019.03.17
  4. Pravoszláv húsvéti istentisztelet Alexandra Pavlovna Nagyhercegnő sírkápolnájában
  5. "Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín." (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.)
  6. AD ACTA A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, mek.oszk.hu
  7. 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról
  8. 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
  9. 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya
  10. 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
  11. 3/1996. (IV. 12.) HM rendelet a Magyar Honvédség jelképeiről és jelzéseiről
  12. (2014. december 16.) „Az Országgyűlés téli rendkívüli ülése 2014. december 16-án, kedden”. Országgyűlési Napló (41), 6743–6744. o. (Hozzáférés: 2015. március 15.)  
  13. MSZT Tájékoztató a szabvány megújításáról
  14. Kutasi A zászló és a Pantone leírása
  15. Whiteness Berger szerint (1959), eredetileg 2 fokos látószögre
  16. 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet, net.jogtar.hu
  17. Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
  18. Anjou-királyi zászló
  19. Mátyás király Fekete seregének zászlója

Források

További információk

Commons:Category:Flags of Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország zászlaja témájú médiaállományokat.