„Csitár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
|||
39. sor: | 39. sor: | ||
* 2002–2006: |
* 2002–2006: |
||
* 2006–2010: |
* 2006–2010: |
||
* 2010–2014: Komjáti István<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13020.htm |title=Csitár települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-25 | |
* 2010–2014: Komjáti István<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13020.htm |title=Csitár települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-25 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}{{Halott link|url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13020.htm |date=2019-12 }}</ref> |
||
* 2014–2019: |
* 2014–2019: |
||
* 2019-től: |
* 2019-től: |
A lap 2019. december 24., 00:40-kori változata
Csitár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Balassagyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Komjáti István[1] | ||
Irányítószám | 2673 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 370 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″ | |||
Csitár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csitár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csitár község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Elhelyezkedés
Csitár Nógrád megye északi részén az Északi-Cserhát Szécsényi dombságnak nevezett területén található, Balassagyarmattól kelet-délkeletre 12 km-re. A Csitárral egy közigazgatási egységet képező Nógrádgárdony a községtől dél-délnyugati irányban fekvő magaslaton, a hajdani Majláth kastélyt övező majorság helyén alakult ki. Csitár a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén tartja a kapcsolatot. A település éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-9,2 ℃. A napsütéses órák évi mennyisége 1900 óra, csapadékból évente 610 mm hull.
A település a Cserhát hegység és az Ipoly folyó völgyének határán fekszik. Megtalálható itt az erősen szabdalt dombvidék és a földművelésnek kedvező síkság. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus számára a feltételek megteremtése után.
Története
Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar alakban írva.
Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták. 1327-ben már két faluból álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta. Nagycsitár Varsány, Kiscsitár Trázs határosa volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 840 lakosából 839 magyar volt. Ebből 818 római katolikus, 12 izraelita volt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Huszár Ferenc (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Komjáti István[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 404 | 402 | 415 | 365 | 378 | 370 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,8%, református 4,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 5,2% (4,7% nem nyilatkozott).[5]
Címer
A pajzson aranykorona, a mező közepén kis pajzs, körülötte ekevas és csoroszlya, búzakalászok, szőlőfürt ábrázolás. A jobb alsó sarokban ezüst pólyával elválasztott két mező látható. A kék és a zöld szín a faluban készült szőttesek és hímzések kedvelt színe.
A korona a község történetének folytonosságát, egykor a királyi birtokhoz való tartozását jelzi. A címerpajzs formáját a falu két földbirtokosának (Forgách, Szentiványi) címeréről kölcsönöztük. A középen elhelyezett kis pajzs Csitár nevének eredetére, (pajzs, pajzskészítő) utal. A tervezésnél a község 1788-ban készült pecsétjének motívumait is felhasználtuk.
A mezőkben lévő ekevas és csoroszlya a földművelésre utal, a búzakalászok, a szőlőtőke az egykor jelentős gabonatermelést, a jövedelmező szőlőültetvényeket jelképezi. Az alsó részén a mezőt középen kettéosztó ezüst pólya a Csitár patakot jelöli, amely a 17. század közepéig önálló településnek számító Kis- és Nagycsitárt elválasztotta.
Nevezetességei
- Majláth-kastély - ma rehabilitációs központ és szanatórium. Parkja védett.
Források
- Györffy György: Nógrádvármegye
Jegyzetek
- ↑ a b Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)[halott link]
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Csitár Helységnévtár