„Győrújfalu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Fekvése: bővebben |
|||
10. sor: | 10. sor: | ||
| járás = Győri |
| járás = Győri |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| polgármester = Nagy Imre Attila (független)<ref name=”10önkvál”></ref> |
|||
⚫ | |||
| irányítószám = 9171 |
| irányítószám = 9171 |
||
| körzethívószám = 96 |
| körzethívószám = 96 |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
A [[2013-as közép-európai áradások|2013-as árvíz]] idején, június 7-én elrendelték a falu ideiglenes kitelepítését a veszély megszűntéig.<ref>{{cite news|url=http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/arviz_veszelyhelyzet_-_kitelepitik_gyorujfalut_gyor_nincs_veszelyben_-_terkep_fotok_video/2336528//|title=Kitelepítik Győrújfalut|publisher=kisalfold.hu|accessdate=2013-06-07|date=2013-06-07}}{{Halott link|url=http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/arviz_veszelyhelyzet_-_kitelepitik_gyorujfalut_gyor_nincs_veszelyben_-_terkep_fotok_video/2336528// |date=2019-10 }}</ref> |
A [[2013-as közép-európai áradások|2013-as árvíz]] idején, június 7-én elrendelték a falu ideiglenes kitelepítését a veszély megszűntéig.<ref>{{cite news|url=http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/arviz_veszelyhelyzet_-_kitelepitik_gyorujfalut_gyor_nincs_veszelyben_-_terkep_fotok_video/2336528//|title=Kitelepítik Győrújfalut|publisher=kisalfold.hu|accessdate=2013-06-07|date=2013-06-07}}{{Halott link|url=http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/arviz_veszelyhelyzet_-_kitelepitik_gyorujfalut_gyor_nincs_veszelyben_-_terkep_fotok_video/2336528// |date=2019-10 }}</ref> |
||
==Közélete== |
|||
===Polgármesterei=== |
|||
* 1990–1994: |
|||
* 1994–1998: Dr. Sáry István ([[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=08&TAZ=062&W=4 |title=Győrújfalu települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1998–2002: |
|||
* 2002–2006: |
|||
* 2006–2010: |
|||
⚫ | * 2010–2014: Nagy Imre Attila (független)<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/08/tjk08066.htm |title=Győrújfalu települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
||
* 2014–2019: |
|||
* 2019-től: |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
==Népesség== |
==Népesség== |
A lap 2019. december 19., 10:33-kori változata
Győrújfalu | |||
Feszület a katolikus templom előtt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Győri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Imre Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 9171 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2490 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 250,61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 20″, k. h. 17° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 20″, k. h. 17° 36′ 30″ | |||
Győrújfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Győrújfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Győrtől 6 kilométerre helyezkedik el, az 1401-es út mentén.
Története és mai élete
Első említése 1341-ből való, amikor Baráti Pál Szentviddel és Esztergővel együtt cserébe átadta a királynak.
1477-től a Héderváry család tulajdonát képezte. 1477-ben Újfalu, Zámoly, Szabadi, Medve, Ráró, Ásvány, Dunaszeg, Szentpál és Ladamér a Héderváryak tulajdonát képezik. 1536-ban a Héderváry és a Bakics család közötti birtokügyben fordul elő a település. Győr török megszállása idején a falu elpusztult. 1609-ben Héderváry János és Czobor Imre telepítették újjá tíz évi adómentességet adva a betelepülőknek. 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta. 1770 körül a Jékey nemzetségnek is volt itt birtoka, melyet Viczay Mihály gróf szerzett vissza. Az 1640-es években felvett ún. "Sérelmi jegyzőkönyv"-ben olvashatjuk, hogy a török miatt a Szigetközben lakók sem élhettek békességben, s állandóan figyelni kellett a Dunát. A gyakori áradások miatt a határnak csak kis részét tudta a lakosság művelni, a jó minőségű földek azonban kárpótolták a lakosokat. A jobbágylakosság jó anyagi helyzetére utal, hogy Újfalu 1734-ben ún. szabados község, ami azt jelenti, hogy a földesúrnak egy összegben megfizették az adót, s az az év folyamán nem háborgatta őket. A faluról az első ismert térképvázlat a 18. század végéről való. Ezen 2 utca szerepel. A mai Rákóczi Ferenc utca, mely valószínű feltöltéssel kapta mai formáját és a mai Arany János utca, ahol az urasági major foglalt helyet. A külső uradalmi központ, Mártonháza is ekkor jött létre. A 18. század végén több, mint száz lovat találunk a községben, ami azt jelzi, hogy a lakosság valószínű fuvarozással is foglalkozott.
Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben. Különösen nagy lendületet vett az áruszállítás a 19. század közepén a közvetítő gabonakereskedelem fellendülése idején. Csány László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy a falu az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc idején leégett. A tűz oka ismeretlen. A 17. század második felében több evangélikus család költözött át Vámosról Újfaluba, majd a 18. század végén számuk tovább növekedett. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben, mely épületek többszöri felújításon, átalakításon mentek keresztül, s a mai napig is megvannak. A jobbágyfelszabadítást követően a volt jobbágyok békésen megegyeztek a földesúrral, aki Mártonháza központtal egy darabban hasította ki a birtokában maradt földet. A volt jobbágyok eddig bírt illetőségüknek megfelelően, maguk sorsolták ki földterületeiket. Győr megye alispánja az 1871. évi községi törvény alapján Újfalut Vámos, Szabadi, Ladamér és Dunaszeg községekkel a zámolyi körjegyzőségbe sorolta. Ez az erőszakos csoportosítás nem volt hosszú életű. Az 1886. évi második községi törvény életbelépése után a lakosság kérelmére Újfalu a révfalui körjegyzőséghez került. Ez a társulás Révfalunak Győrhöz csatolásáig, 1905-ig maradt fenn, s utána Újfalu visszakerült a zámolyi körjegyzőségbe. A századforduló idején felvetődött egy szigetközi helyiérdekű vasút építésének a gondolata, mely részben a Khuen-Héderváry uraság negatív hozzáállásán és az első világháború kitörése miatt bukott, illetve hiúsult meg. A 20. század elejétől a község elzártsága ellenére is folyamatosan fejlődött. Több közművelődési egyesület segítette a kultúra terjesztését.
Szigetköz területét bár ősidők óta zárja körül az Öreg-, és a Mosoni-Duna, az elzártság jelentős mértékben befolyásolta sorsát. Győrbe kocsival csak nagyon körülményesen, a Győrszigetbe vezető ún. jármos hídon lehetett közlekedni, gyalogosan pedig a mai vashíd helyén álló hajóhídon lehetett a városba bejutni. Nem véletlen, hogy Győr vármegye vasúthálózatának kiépítése végén többen is szorgalmazták egy szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését, melynek legnagyobb támogatója a Magyaróvári Gazdasági Akadémia volt. Ez azonban nem valósult meg. Részben megakadályozta az első világháború kitörése, majd a gr. Khuen-Héderváry család megépítette gazdasági vasutait, s már egyáltalán nem állt érdekében, hogy támogassa egy helyiérdekű vasút megépítését. Szigetközben a személyszállítás előmozdítását segítette elő a Győr-Hédervár között 1925-ben megnyílt autóbusz közlekedés, majd 1928-ban a Győr- és Révfalu között felépült vashíd. Ezzel lehetővé vált a város ipari üzemeibe történő tömeges bejárás, valamint a termény beszállítás. Győr megye vasúthálózatának kiépülésével a Mosoni-Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét, s a folyó partján hajómalmok telepedtek le. A 19. század végén Győrújfalu határában a Mosoni-Dunán 7 hajómalom dolgozott.
A 20. század első felében Győrújfalu elsősorban káposztatermeléséről volt híres. Az 1980-as években a községi tanács megvásárolta a bácsai Kossuth Tsz-től az egykori győrújfalui szövetkezeti iroda épületét, s a rendszerváltást követően megalakult a helyi önkormányzat is itt kezdte meg működését. 1992-ben korszerű 4 tantermes alsótagozatos általános iskola épült. 1987-ben a község vezetékes ivóvizet kapott, az elmúlt években megépítésre került a csatornarendszer és a földgázhálózat. 1998-ban faluház avatására került sor, melyben helyet kapott a posta, a községi könyvtár, a tűzoltóegyesület, s ezenkívül egy nagy és egy kisebb közösségi terem ad lehetőséget összejövetelekre, rendezvényekre. 2008-ban a település korábbi, elavult kábeltévé-hálózatát átvette és korszerűsítette a győri kábeltelevíziós szolgáltató. A településen a közelmúltban jelentős mértékű magánerős beltelkesítés zajlott, melynek eredményeként 2008-ra mintegy kétszáz új telek került kialakításra, ezek gyors ütemben épülnek be, hozzájárulva ezzel a település lélekszámának jelentős növekedéséhez. A közeljövő tervei között szerepel a településen átvezető 1401-es út felújítása, amely - köszönhetően a környékbeli kavicsbányákat kiszolgáló teherautóknak, és a Szigetköz jelentősen megnövekedett gépkocsiforgalmának, amely teljes egészében áthalad a falun - napjainkra nagyon időszerűvé vált.
A 2013-as árvíz idején, június 7-én elrendelték a falu ideiglenes kitelepítését a veszély megszűntéig.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Dr. Sáry István (KDNP)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Nagy Imre Attila (független)[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1600 | 1690 | 1758 | 2494 | 2547 | 2490 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 3,2% németnek, 0,3% románnak mondta magát (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,5%, református 3,5%, evangélikus 9,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,1% (31,8% nem nyilatkozott).[5]
Látnivalók
Kulturális értékek
- Evangélikus templom
A Káldy Barna által tervezett evangélikus templomot 1950-ben építtették fel a helybeliek, a Győri egyházmegye és Németh Lajos adományaiból. Megtekintésre méltó a Túróczy Zoltán püspök által felszentelt templomban az 1866-ból való harangja, oltárképe és a rajta levő bronz feszület, illetve gyertyatartó.Forrás:[1][halott link]
- Krisztus király templom Az 1937-ben épült győrújfalusi templom fő adományozói a Galambos és Burján család volt. Az itt található oltárképet is Galambos Lajos adományozta. A templomot Serédi Jusztinián Esztergomi érsek Krisztus Királykor szentelte fel, innen ered neve is. Forrás:[2][halott link]
Természeti értékek
Helyi mondák, balladák
1875-ben a falu közelében, Révfalu (Győr) és Újfalu között működő ún. "vesszős" malomnál gyilkolták meg a felpéci Dely / Újfalun:Dali / Márit. A Győri Közlöny korabeli tudósítása szerint: " …Török József Dely Máriát midőn ez a malomba őrlés végett gabonát vitt, érzéki gyönyöreinek kielégítésére kívánta felhasználni, mely szándéka a hajadon ellenszegülése miatt nem sikerülvén, Török a leányt a malom deszkáihoz vágta, s alélt állapotában a Dunába dobta, s midőn a leány menekülni akart s a malom lánczaiba kapaszkodott. Török egy ladikon hozzá közeledett s egy evezőlapáttal fejbe ütötte, sőt midón a leány felbukkant, Török az evezőlapátal őt a víz alá szorította, minek következtében Dely Mária megfult. Ez esetről Ács Benedek molnár legénynek tudomása volt, de mindennek daczára a vizsgáló bírót kihallgattatása alkalmával tévútra vezetni iparkodott, miért is bűnpártolás miatt vád alá helyeztetett. Vádlottak a tény elkövetését a vizsgálat alkalmával beismervén, felolvasott vallomásokat helyben hagyták s megerősítették." A vádlottat először halálra, majd végül 18 év börtönre ítélték, aki az Illavai/Trencsén megye/ börtönben halt meg. Ez a ballada az egész környéken, sőt szinte országosan elterjedett több változatban.
„Szegény Dali Mári/ De sokat szenvedett/Mikor a ladikból/A Dunába esett.
Jajgatott, jajgatott/Senki nem hallotta./Szegény édesanyja/Csak aztán siratta
Megfogódzott volna/Ki is csúszott volna/De a kutya molnár/Visszataszította
Újfalusi utca/fel van koszorúzva/Azon viszik szegény/Dali Márit halva
Elkísérsz-e rózsám/Temető sarkáig?/Elkísérlek rózsám/A sírod partjáig.
Megsiratsz-e rózsám/ Egy pár ember előtt?/ Megsiratlak rózsám/Egész világ előtt. ”
Forrás
Lanczendorfer Zsuzsanna, Gülch Csaba: A vérző liliom:Dely Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében. Győr, 2003./
Képek a faluról és a faluból
A település network.hu klubhálózaton található nem hivatalos honlapjának képei [8][halott link]
Hivatkozások
- ↑ a b Győrújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ „Kitelepítik Győrújfalut”, kisalfold.hu, 2013. június 7. (Hozzáférés: 2013. június 7.) [halott link]
- ↑ Győrújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Győrújfalu Helységnévtár