„Rugalmasság (fizika)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással, és az arányossági tényező a modulus. A [[folyáshatár]] pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul. |
Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással, és az arányossági tényező a modulus. A [[folyáshatár]] pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Rugalmasság|url=https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/088/pc008875.html#7}} |
|||
{{források}} |
|||
{{csonk-fizika}} |
{{csonk-fizika}} |
A lap 2019. december 18., 17:46-kori változata
A fizikában a rugalmasság szó, amit a görög ἐλαστός (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan elasztikus tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik. A tulajdonság az anyag molekularendszerére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek fémek, vagy gumi anyagok.
A valóságban a tökéletes rugalmasság igen ritka: az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.
Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a modulus azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással, és az arányossági tényező a modulus. A folyáshatár pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Rugalmasság, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X