Vita:Összekötő vasúti híd

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Vasúttal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Vasúttal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Budapest témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Budapest témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Untitled

Ez mitől cikk? A képtől, a linktől, vagy a sablontól?--Dami ^reci 2006. december 15., 17:18 (CET)

ki kellene bővíteni az Északi összekötő vasúti híd szócikk mintájára + mikor épült, ki tervezte stb.

A sablon miatt is szükség van erre a cikkre ("szisztematikus" csonk).--Linkoman 2006. december 15., 17:23 (CET)

maradjon, az utóbbi pár napban lett egy hídszakértőnk, ő majd biztos tudja legalább az alapokkal bővíteni. – Alensha ^üzi 2006. december 15., 17:29 (CET)

Javítanivaló: a híd elnevezése

A Déli összekötő vasúti híd elnevezés (azaz a szócikk címe) egy igen gyakori tévedés a közéletben, és mondhatom: a vasutas szakma köreiben is. A híd az ún. összekötő vasút megépítéséhez vált szükségessé, mely a 1872. évi IX. törvénycikk alapján született, hogy összekösse a Duna két partján levő különböző vasúttársaságok különböző vonalait, lásd térképen. A híd a vonalól kapta nevét: megépült az összekötő vasút hídja.

Azt már a Budapest–Esztergom tervezésekor eldöntötték, hogy a vonal budapesti végpontja a Duna bal partján lesz, így a másik budapesti vasúti híd a vasútvonal épülésével egyidőben született (1892). Az Újpesti vasúti hídra tehát az összekötő híd elnevezés nem indokolt, helytelen, megtévesztő. Ugyanis összekötő funkciója annyi, mint bármely másik hídnak: a folyó két partját köti össze. Ezen alapon minden hidunk összekötő: a Szolnoki összekötő híd stb. A jogos és példálózó viccet félretéve: a vasútvonal építése során a nyomvonalat keresztező Duna folyam áthidalásáról van szó, összekötésről nem. (Megjegyzem: a dunaföldvár–solti vasúti kapcsolatra sokkal inkább illett volna ez a megjelölés, ott mégis sosem került elő.)

Az Északi összekötő vasúti híd név tehát tökéletes abszurdum. Ebből következik, hogy Budapest egyetlen hídja, melyet Összekötő hídnak nevezhetünk, nem igényli a déli megkülönböztető jelzőt.

Minden régebbi forrás az Újpesti vasúti híd és az Összekötő vasúti híd elnevezéseket használja. Sajnos nem tudok belinkelni korabeli dokumentumokat (melyekben ezt a sejtésemet ellenőriztem volt, mielőtt erről meggyőződtem), csak az 1872. évi IX. törvénycikket, egy építős cikket, ahol figyelnek a szóhasználatra, és egy közlekedéstörténeti honlap egy lapját. De ha a szavaimmal (az érveimmel és felsorolt példáimmel) kapcsolatos kétkedést mint eredendő szellemi ellenállást nem tudnám eloszlatni a vasútbarátokkal, sem a vasutas szakma egy részével –amit még meg is értek, én is tíz éven át hallottam, hallgattam, használtam a kifogásolt elnevezéseket, míg belegondoltam a szavak jelentésébe, és tűnődni kezdtem–, álljon itt egy link egy komoly szakmai kiadványról, mely kiadós ára ellenére furcsa módon elérhető a Világhálón: Dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak.

Miért terjedt el –mindezek ellenére– ennyire széles körben (nemcsak amatőr cikkek és oldalak, de térképek, szakmai jellegű kiadványok is) ezeknek a hibás elnevezéseknek a használata? Erre a kérdésre én is nagyon szeretném tudni a választ. Körülbelül annyira, mint hogy ki találta ki az UV villamos-típusjelölés jelentésére az új villamos-legendát. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Capras Dávid (vitalap | szerkesztései)

Újabban előkerült szakcikkek az összekötő vasúti hídról (egyedi név):

Seefehlner Gyula: A budapesti összekötő-vasút Duna-hídjának vasszerkezete (III.)
Seefehlner Gyula: A budapesti összekötő-vasút tervezete és építése (I. rész: tervezet)
Seefehlner Gyula: A budapesti összekötő-vasút tervezete és építése (II. rész: építkezés)
Kölber Ernő: A budapesti összekötő vasúti Duna-híd átépítése (részlet: történeti áttekintés)
Kölber Ernő: A budapesti összekötő vasúti Duna-híd átépítése (részlet: vasszerkezeti munkák, gyártás, szerelés)
A szócikkbe is befűztem hivatkozásként. Üdvözlettel: Capras Dávid^vita 2013. augusztus 7., 22.25 (Köz.-e. ny. i.)

1945 előtt sehol nem volt északizva meg délizve leírva. 1877-ben adták át az ún. Összekötő vasutat: Kőbánya–Kelenföld (kár, hogy a minap elkezdték déli körvasutazni). Az északizással-délizéssel együttes név az új rezsim marketingje lehet. Még a BKV se vette át! A 15-ös villamos végállomásának neve is Újpesti vasúti híd volt.
A várostérképek egy részére beszivárgott, de főleg 1989 után, amikor már bárki bárkinek hihette magát és szakmai lektorálás nélkül írhatott (Gáll Duna-hidas könyve nyilván nem). Meg egy festmény és egy bélyeg délizik, az valóban javíthatatlan, hisz' művészi önkifejezés. De ugye a tömeg a delfint is halnak mondja, jugoszlávnak is vallják magukat emberek mindmáig a népszámláláson. : ) Capras Dávid^vita 2019. december 18., 12.49 (Köz.-e. i.)

Az összekötő híd ábrázolása különböző című műalkotásokon

• Szőnyi István (1894–1960): Déli vasúti összekötő híd (1931) [1]
• Ecsődi Ákos (1902–1983): A budapesti déli összekötő vasúti híd (1932)
• Vertel József (1922–1993): Budapest hídjai bélyegsorozat (1964), Déli összekötő vasúti híd [2]

Egyre inkább úgy vélem déli elnevezés-bővítés a kérdéses hídról a II. világháború utáni újjáépítésben születhetett, előtte még nem láttam így említve. A Szőnyi-festményen pedig az az íves tartójú szerkezet van, ami 1944 utolsó napján tönkrement. Vagyis, ha a festmény a címét nem utólag kapta, akkor a köznyelvben már létezhetett a déli jelző.

Műalkotások nevében a címadás szabadságát nem vitatom.

Viszont a híd neve Összekötő vasúti híd (a mai Kőbánya felső és Kelenföld állomások közt megépült összekötő vasút hídja), és 1945 előtt minden térképen is ([3], [4], [5]) is így ábrázolják, pláne a szakcikkekben stb. Utána már vegyes a kép, az eredeti mellé számtalan variáció született, amióta égtájakat biggyesztettek ennek, meg az Újpesti vasúti hídnak a nevébe. Függetlenül attól, hogy a Déli Vasúttársasághoz (1923-tól DSA) nem volt köze, és az újpesti híd nem összekötő vasúti híd – még ha északra is fekszik valamitől. Capras Dávid ^vita 2013. november 18., 16.10 (Köz.-e. i.)

Fegyveres őrök

Tényleg fegyveres őrök őrzik? Én még sosem láttam egyet sem. Hol van az állomáshelyük? – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. április 21., 19:55 (CEST)

A híd mindkét hídfőjénél, a vágányoktól délre van egy-egy strázsahely. Ha a 103-as busszal állsz a csúcsforgalomban a Lágymányosi hídon, akkor megfigyelheted őket. Joliet Jake ^vita 2011. április 24., 21:06 (CEST)

Kösz az infót, meg fogom nézni. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. április 24., 22:00 (CEST)

Gyermekkoromban fegyveres iparőrök teljesítettek ott szolgálatot. Patera

A híd tervezője

Érdekes, és fontos, ám sajnos forrás nélküli adalék került a cikkbe Deluny szerkesztő jóvoltából:

A hídtervezője az 1870-ben Magyarországra érkezett belga mérnök Léon d’Elhoungne volt. A híd építési munkái 1873. szeptember 29-én kezdődtek meg, ekkor süllyesztették le az első keszont a pesti oldali mederpillér építéséhez. A lesüllyesztett keszonokban levegőtúlnyomás mellett készítették el a mederpillérek alapozását. A teherbíró réteg eléréséhez a keszonok legnagyobb süllyesztési mélysége a Duna nulla vízszintje alatt 10,1 m volt. A pilléreket az árvízmagasságig kisebb részben az osztrák gmundeni, nagyobb részben a Prága melletti volsani bányákból szállított gránittal, afelett sóskúti mészkővel burkolták. Az árvizek és kőszállítási problémák ellenére a pillérek és más alépítmények 1875 augusztusára elkészültek.

A fenti információkat kizárólag a szerkesztő birtokában lévő családi dokumentumok alapján írta, így forrás egyelőre nem lesz hozzá, de kár volna veszni hagyni, ezért másoltam át ide. Bátorítottam Deluny-t, hogy próbálja meg publikálni a szaksajtóban az információit. Palotabarát ^vita 2019. augusztus 23., 00:14 (CEST)

Itt vannak a híd tervei az asztalomon. Vicc ez a Wikipédia, mert ami a neten eddig nem volt fenn, az nem is igaz. No sebaj, töröld.

– Deluny ^üzenőlapja  2019. augusztus 23., 00:25‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)