„Ascher Oszkár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Liberot (vitalap | szerkesztései)
198 szerkesztés
Idézet Ascer Oszkártól amelyben hangtanárának Szamosi Lajosnak mond köszönetet.
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Liberot (vitalap | szerkesztései)
198 szerkesztés
Forras
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
27. sor: 27. sor:
1957–59 között az [[Irodalmi Színpad]]on önálló esteket tartott, 1959-ben a [[Bartók Terem]]ben is játszott. 1946–1950 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] tanított beszédművelést.
1957–59 között az [[Irodalmi Színpad]]on önálló esteket tartott, 1959-ben a [[Bartók Terem]]ben is játszott. 1946–1950 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] tanított beszédművelést.


1964-ben Minden versek titkai című emlékiratában leirta a Magyarországon méltatlanul mellőzött hangpedagógussal [[Szamosi Lajos|Szamosi Lajossal]] történt találkozását: “''Kellő időben kaptam fejbekólintást egy napon az elébemálló Szamosi Lajos hangpedagógustól, aki kereken és nyersen kijelentette: “Magának az a baja, hogy nem tud beszélni”. Készséggel alávetettem magam Szamosi pedagógiájának s azontúl másfél éven át heti három órában jártam hozzá. - Megtanultam erőlködés helyett erőt adni hangomba, kiabálás helyett hangosan szólani, lelket vinni a beszédbe lelkendezés helyett, érzelmet az érzelgősség helyett, az értelmezés mellett. Előadás során berekedés helyett beskálázódni, a legmélyebb hangtól a legmagasabbig egy forrásból a hangot, a skálák bővülésével az árnyalatok sokaságát adni: mindezt [[Szamosi Lajos|Szamosi Lajosnak]] köszönöm.”''
1964-ben Minden versek titkai című <ref>{{Cite web |title=Minden versek titkai · Ascher Oszkár · Könyv |url=https://moly.hu/konyvek/ascher-oszkar-minden-versek-titkai |work=Moly |accessdate=2019-12-15 |language=hu |last=Szupernap}}</ref>emlékiratában leirta a Magyarországon méltatlanul mellőzött hangpedagógussal [[Szamosi Lajos|Szamosi Lajossal]] történt találkozását: “''Kellő időben kaptam fejbekólintást egy napon az elébemálló Szamosi Lajos hangpedagógustól, aki kereken és nyersen kijelentette: “Magának az a baja, hogy nem tud beszélni”. Készséggel alávetettem magam Szamosi pedagógiájának s azontúl másfél éven át heti három órában jártam hozzá. - Megtanultam erőlködés helyett erőt adni hangomba, kiabálás helyett hangosan szólani, lelket vinni a beszédbe lelkendezés helyett, érzelmet az érzelgősség helyett, az értelmezés mellett. Előadás során berekedés helyett beskálázódni, a legmélyebb hangtól a legmagasabbig egy forrásból a hangot, a skálák bővülésével az árnyalatok sokaságát adni: mindezt [[Szamosi Lajos|Szamosi Lajosnak]] köszönöm.”''<ref>{{Cite book |author=Szamosi Lajos |editor=dr. Popper Péter |title=A szabad éneklés útja |date=1990 |isbn=963 441 199 1}}</ref>


Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.

A lap 2019. december 15., 23:46-kori változata

Ascher Oszkár
Életrajzi adatok
Született1897. augusztus 20.
Budapest V. kerülete
Elhunyt1965. október 25. (68 évesen)
Budapest XII. kerülete
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiAscher Tamás
Pályafutása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Aktív évek1921 – 1965
Díjai
Kossuth-díj1956
Kiváló művész1957
További díjak
Ascher Oszkár IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20. – Budapest, 1965. október 25.) Kossuth-díjas magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató, kiváló művész.

Életpálya

Műszaki pályára készült, a BME elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult Ódry Árpádnál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.

Ascher Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 39-2-12.

1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.

1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.

1964-ben Minden versek titkai című [1]emlékiratában leirta a Magyarországon méltatlanul mellőzött hangpedagógussal Szamosi Lajossal történt találkozását: “Kellő időben kaptam fejbekólintást egy napon az elébemálló Szamosi Lajos hangpedagógustól, aki kereken és nyersen kijelentette: “Magának az a baja, hogy nem tud beszélni”. Készséggel alávetettem magam Szamosi pedagógiájának s azontúl másfél éven át heti három órában jártam hozzá. - Megtanultam erőlködés helyett erőt adni hangomba, kiabálás helyett hangosan szólani, lelket vinni a beszédbe lelkendezés helyett, érzelmet az érzelgősség helyett, az értelmezés mellett. Előadás során berekedés helyett beskálázódni, a legmélyebb hangtól a legmagasabbig egy forrásból a hangot, a skálák bővülésével az árnyalatok sokaságát adni: mindezt Szamosi Lajosnak köszönöm.”[2]

Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3]

Fia: Ascher Tamás rendező, 2006-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora.

Színpadi szerepeiből

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3.[4]

Színdarabok

Irodalmi Színpad

  • A Föld ébresztése (1957)
  • Új tavaszi seregszemle (1957. április 3.)
  • Heltai Jenő irodalmi est (1957. április 23.)
  • A Nagyvilág irodalmi estje (1957.április 30.)
  • Fényes koszorú (1957. május 5.)
  • Villon és kora (1957. június 12.)
  • Arany János: Toldi (1957. június 17.)
  • Nagy Endre-est (1957. november 9.)
  • Csehszlovák költők estje (1957. november 27.)
  • Brecht emlékest születésének 60. évfordulójára (1958. január 18.)
  • Tajtékos ég (1958. február 19.)
  • Kínai költők estje (1958. február 21.)
  • Régi szép idők (Gábor Andor-est) (1958. november 11.)
  • Nyugat-est (1958. január 2.)
  • Nagy Lajos-est (1958. február 4.)
  • Petőfi-est (1958. március 15.)
  • Népek barátsága (1958. május 20.)
  • Ez a harc (1958)
  • Az életért (1958. november 6.)
  • Babits est (1958. február 4.)
  • A barátság ébresztése (1959. február 11.)
  • Majakovszkij elmondja életét (1959. február 18.)
  • József Attila-est (1959. március 1.)
  • Komját Aladár emlékest (1959. március 11.)
  • Kosztolányi Dezső-est (1959. április 22.)
  • Árad tiszta fényed (1958)
  • Ady-est (1958. szeptember 22.)
  • Sok téma keres egy szerzőt
  • Szállj, költemény! (1961)

Önálló estjei

  • Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957)
  • Ascher Oszkár előadóestje (1958)

Rendezései

  • Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság
  • Nagy Lajos: Tanyai történet

Főbb művei

  • Beszédművészet (1937)
  • Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
  • A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
  • Kis szavalókönyv (1956)
  • Tiszta szívvel. Szép versek szavalókönyve; szerk. Ascher Oszkár, Réz Pál; Móra, Bp., 1957
  • Előadóművész különpróba; Móra, Bp., 1960 (Úttörő különpróbafüzetek)
  • Minden versek titkai. Életrajzi regény; Szépirodalmi, Bp., 1964

Filmszerepei

  • Teljes gőzzel (1951)
  • Rokonok (1954)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Keserű igazság (1956)
  • Éjfélkor (1957)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Felfelé a lejtőn (1959)
  • Álmatlan évek (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • A megfelelő ember (1960)
  • Merénylet (1960)
  • Mindenki ártatlan? (1961)
  • Isten őszi csillaga (1963)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Igen (1964)
  • Új Gilgames (1964)
  • A helység kalapácsa (1965) - tévéjáték

Irodalom

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ Szupernap: Minden versek titkai · Ascher Oszkár · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2019. december 15.)
  2. ↑ Szamosi Lajos.szerk.: dr. Popper Péter: A szabad éneklés útja (1990. április 25.). ISBN 963 441 199 1 
  3. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  4. ↑ 2011. szeptember 8.-i lekérdezés.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ascher_Oszkár&oldid=22036599”