„I. Henrik brabanti herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
| 81. sor: | 81. sor: | ||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
{{fordítás|en|Henry I, Duke of Brabant}} |
*{{fordítás|en|Henry I, Duke of Brabant}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2019. december 14., 21:55-kori változata
| I. Henrik brabanti herceg | |
 | |
| I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban | |
| Brabant hercege, Alsó-Lotaringia hercege, Leuven hercege, Antwerpen őrgrófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1191 – 1235 (Brabant hercege) | |
| Elődje | III. Gottfried |
| Utódja | II. Henrik brabanti herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Brabanti-ház |
| Született | 1165 körül Leuven |
| Elhunyt | 1235. szeptember 5. (kb. 70 évesen) Köln |
| Nyughelye | Leuven, Szt. Péter templom |
| Édesapja | III. Gottfried |
| Édesanyja | Limburgi Margit hercegnő |
| Testvére(i) | Albert of Louvain |
| Házastársa | 1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő 2) Franciaországi Mária |
| Gyermekei | 1) Mária, Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Henrik brabanti herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. (Bátor) Henrik (1165 körül – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.
Élete
Henrik apja III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1180-ban, házassága után kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. Ebben az évben vette feleségül Matilda boulogne-i grófnőt. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben Barbarossa Frigyes német-római császár kinevezte Brabant hercegének.
1197-ben VI. Henrik német-római császár keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a Szentföldre. Henrik először Jaffa visszafoglalására indult, amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek, amikor megtudta, hogy Henrik jeruzsálemi király meghalt. Ekkor visszatért Akkába és a királyság régense volt 1198. januárig, amikor Amalric de Lusignan megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta Bejrútot. Ezt követően visszatért Európába.
Amikor 1208-ban Fülöp német királyt Bambergben meggyilkolták, apósa, II. Fülöp Ágost francia király, Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, IV. Ottó német-római császárral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a bouvines-i csata során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.
1235-ben Kölnben halt meg és Leuvenben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol késő román síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, II. Henrik lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.
Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház felépítésére.[1]
Családja
Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 - 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:
- Mária (1190 - 1260), 1214-ben IV. Ottó német-római császár felesége lett. Ottó halála után, 1220-ban második férje I. Vilmos holland gróf lett.
- Margit (? - 1231), 1206. után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
- Aleidis (? - 1261/67), első férje (1206) Arnold, Looz grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
- Matilda (? - 1267. december 22.), első férje II. Henrik rajnai palotagróf (1212 novemberétől). Második férje (1224-től) IV. Flórián holland gróf, I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
- Henrik (1207 - 1248), apja halála után II. Henrik brabanti herceg
- Gottfried (1209 - 1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
- ismeretlen
Második felesége 1213. április 22. után Franciaországi Mária, (1197 - 1238. augusztus 15.), II. Fülöp Ágost francia király lánya, I. Fülöp namuri őrgróf özvegye. A házasságból két gyermek született:
- Erzsébet (? - 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam" túl közeli rokonok voltak.
- Mária (? - ?)
Lásd még
| Előző uralkodó: VIII. Gottfried |
|
Következő uralkodó: V. Henrik |
| Előző uralkodó: nem volt |
|
Következő uralkodó: II. Henrik brabanti herceg |
| Előző uralkodó: III. Gottfried leuveni gróf |
|
Következő uralkodó: II. Henrik brabanti herceg |
| Előző uralkodó: III. Gottfried leuveni gróf |
|
Következő uralkodó: II. Henrik brabanti herceg |
Jegyzetek
- ↑ The Cathedral of St. Michael and St. Gudula - Overview. [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry I, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.