„Fegyvernek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
| járás = Törökszentmiklósi |
| járás = Törökszentmiklósi |
||
| rang = [[város]] |
| rang = [[város]] |
||
| polgármester = Tatár László (független)<ref>{{cite web |url=http:// |
| polgármester = Tatár László (független)<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/11/tjk11009.htm |title=Fegyvernek települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-21 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
||
| irányítószám = 5231 |
| irányítószám = 5231 |
||
| körzethívószám = 56 |
| körzethívószám = 56 |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
Közúton elérhető a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főúton]]. Vasútállomása ([[Fegyvernek-Örményes vasútállomás]]) a {{vvr|100}}on található, a településtől kb. 7 km-re. |
Közúton elérhető a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főúton]]. Vasútállomása ([[Fegyvernek-Örményes vasútállomás]]) a {{vvr|100}}on található, a településtől kb. 7 km-re. |
||
Fegyvernek határába olvadt '''Kesző''' [[Árpád-kor]]i település is. |
Fegyvernek határába olvadt '''Kesző''' [[Árpád-kor]]i település is. |
||
==Önkormányzat== |
|||
⚫ | |||
==Története== |
==Története== |
||
42. sor: | 39. sor: | ||
[[1919]]. [[július 25.|július 25]]-én [[Románia|román]] katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a [[szörényvár|turnu-severini]] ezred parancsnokát.1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, igen zord körülmények között. A tábort 1922-ben számolták fel. A [[második világháború]] után sok [[németek|német]] származású fegyvernekit hurcoltak el a [[Don]]-vidék szénbányáiba. |
[[1919]]. [[július 25.|július 25]]-én [[Románia|román]] katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a [[szörényvár|turnu-severini]] ezred parancsnokát.1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, igen zord körülmények között. A tábort 1922-ben számolták fel. A [[második világháború]] után sok [[németek|német]] származású fegyvernekit hurcoltak el a [[Don]]-vidék szénbányáiba. |
||
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/8ea97ad2e1af0ecd74ba37bc466ecea8cd618862/dokumentumok/0ef9b0d67beca43acee61cdeddc9ee1540a3d180/letoltes |title=A köztársasági elnök ''325/2013. (VII. 10.) KE határozata'' városi cím adományozásáról |date=2013-07-05 |accessdate=2013-07-13 |publisher=Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal |format=pdf}}</ref> |
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/8ea97ad2e1af0ecd74ba37bc466ecea8cd618862/dokumentumok/0ef9b0d67beca43acee61cdeddc9ee1540a3d180/letoltes |title=A köztársasági elnök ''325/2013. (VII. 10.) KE határozata'' városi cím adományozásáról |date=2013-07-05 |accessdate=2013-07-13 |publisher=Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal |format=pdf}}</ref> |
||
==Közélete== |
|||
===Polgármesterei=== |
|||
* 1990–1994: |
|||
* 1994–1998: Huber Ferenc (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=11&TAZ=008&W=4 |title=Fegyvernek települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-09 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1998–2002: |
|||
* 2002–2006: |
|||
* 2006–2010: |
|||
* 2010–2014: Tatár László (független)<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/11/tjk11009.htm |title=Fegyvernek települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-21 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
* 2014–2019: |
|||
* 2019-től: |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
⚫ | |||
==Gazdasága== |
==Gazdasága== |
A lap 2019. december 11., 13:07-kori változata
Fegyvernek | |||
Szent Vendel templom a magasból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Tatár László (független)[1] | ||
Irányítószám | 5231 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6134 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 88,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″ | |||
Fegyvernek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.
Fekvése
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Örményes 6 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.
Megközelítése
Közúton elérhető a 4-es főúton. Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes vasútállomás) a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re. Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.
Története
Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta. A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik. 1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt. A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt. 1845–46-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a 19. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt. Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép járásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt. 1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát.1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, igen zord körülmények között. A tábort 1922-ben számolták fel. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Huber Ferenc (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Tatár László (független)[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
A települési önkormányzat képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.
Gazdasága
Mezőgazdaság
A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász- és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.
Ipar
Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 6558 | 6479 | 6246 | 6038 | 6145 | 6134 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A lakosok 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görögkatolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású volt. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott. 13,8% nem tartozott egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[6]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 6,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,3% (31,5% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei
- Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
- Római katolikus templom romantikus stílusban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)[8]
- Református templom (1928)
- Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
- Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
- Bíró-kastély
- Szapáry-Schwarz-kastély
- Kálváriadomb
Rendezvények
- Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
- Virágzó Tisza Napja (június végén)
- Fegyvernek Város Napja (augusztus)
Képgaléria
-
Csonkatornyi temető - Fegyvernek - légi fotó
-
Fegyverneki Holt-Tisza hídja légi felvételen
-
Fegyvernek a levegőből
-
Fegyvernek légi felvétel
Jegyzetek
- ↑ a b Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647
- ↑ Fegyvernek Helységnévtár
- ↑ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616
Források
- Eszt.k.m.lt.
- Györffy György: Heves vármegye.
- A nagyközség története
- Nagyközségünkről röviden