„Kertész István (történész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Helyesírás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Kategória hozzáadása
77. sor: 77. sor:
[[Kategória:Magyar sporttörténészek]]
[[Kategória:Magyar sporttörténészek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:1942-ben született személyek]]
[[Kategória:1942-ben született személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]

A lap 2019. december 2., 23:13-kori változata

Kertész István
Életrajzi adatok
Született1942augusztus 19. (81 éves)
Budapest
Ismeretes mintegyetemi oktató
Állampolgárságmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE
Pályafutása
Szakterületókori történelem
Kutatási területhellenisztikus kultúra
Tudományos fokozathabilitált doktor
akadémiai doktor
Szakintézeti tagságMagyar Olimpiai Akadémia 19922007
MTA Sporttud. Szakbiz.
Munkahelyek
ELTE Ókori Történeti Tanszékadjunktus, docens
MTE Társadalomtudományi Tanszékdocens, professzor
Más munkahelyekEszterházy Károly Főiskola
História szerkesztője
Tudományos publikációk száma>200
Szakmai kitüntetések
MST nívódíja
Kertész István weboldala

Kertész István (Budapest, 1942. augusztus 19.) ókortörténész, sporttörténész és egyetemi tanár, a hellenizmus és az ókori olümpiai játékok kutatója. Harmincnál több ismeretterjesztő könyv és több mint 200 szakmai publikáció fémjelzi pályafutását.

Pályafutása

1967-ben szerezte diplomáját az ELTE latin–magyar–történelem tanári szakán. Szakdolgozatának címe „Pergamon és Róma kapcsolatai”. 1969-ben doktorált, disszertációjának címe „Az Attalidák valláspolitikája a pergamoni állam önállósága idején Kr. e. 283-133”. Ugyanebben az évben az ELTE oktatója lett, később tudományos munkatárs, adjunktus és docens. 1982-ben „Pergamon politikai szerepe Róma és a hellénisztikus világ kapcsolatrendszerében” címmel védte meg kandidátusi értekezését.

2012-ben belekeveredett Schmitt Pál plágiumügyébe, mint a doktori dolgozat egyik bírálója. A disszertáció értékelésének hét oldalából ötön a munka hiányosságait sorolta fel.

Könyvei

  • 1983: A hódító Róma, Budapest, Kossuth Kiadó
  • 1985, 1987, 1999: Ókori hősök, ókori csaták, Tankönyvkiadó
  • 1988, 2002: Héraklész unokái, Budapest, Kossuth Kiadó
  • 1989, 2000: Antik harcmezőkön, Tankönyvkiadó
  • 1990: A görög-perzsa háborúk, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó
  • 1991, 2006: Nagy Sándor hadinépe, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó
  • 1992, 2006: Hellén államférfiak, Kossuth Kiadó
  • 1992: Híres és hírhedt római Caesarok, Kossuth Kiadó
  • 1995: Római regék, Lord Könyvkiadó
  • 1995: Sport, pénz és csábítás az Olümposz alján, MOA.
  • 2000: Hellénisztikus történelem, História Könyvtár Monográfiák 13. szerk. Glatz Ferenc, 2000. MTA Történettudományi Intézete
  • 2001, 2007: A görög sport világa, Nemzeti Tankönyvkiadó
  • 2002: Botrányok az ókorban, Mundus
  • 2004: Híres és hírhedt római császárok, TKK, Debrecen
  • 2008: Ez történt Marathónnál, TKK, Debrecen
  • 2008: Ez történt Olümpiában, TKK. Debrecen
  • 2009: Ez történt Hellaszban – Az ókori Görögország története, TKK. Debrecen
  • 2011: Hannibal – A pun háborúk kora, TKK. Debrecen
  • A hellénizmus története; EKF Líceum, Eger, 2011
  • Botrányok az ókorban. Ez is történelem...; Kossuth, Bp., 2013
  • A hódító Róma; átd., bőv. kiad.; EKF Líceum, Eger, 2014 (Pandora könyvek)
  • Regélő Róma. Ez is történelem...; átd. kiad.; Kossuth, Bp., 2015

Források