„Bérbaltavár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Fekvése: bővebben
Közélete + rendezés
6. sor: 6. sor:
| járás = Vasvári
| járás = Vasvári
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Németh Béla (Független)
| polgármester = Németh Béla (független)
| irányítószám = 9831
| irányítószám = 9831
| körzethívószám = 94
| körzethívószám = 94
39. sor: 39. sor:
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.


==Közélete==
== A falu lakosságának változása és vallási összetétele ==
===Polgármesterei===
1910: össz. '''1506''', 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,
* 1990-1994:

* 1994-1998: Mészáros László (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=18&TAZ=009&W=4 |title=Bérbaltavár települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-01 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
1940: össz. '''1410''', 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,
* 1998-2002:

* 2002-2006:
1948: össz. '''1365''', 1355 r.k.,
* 2006-2010:

* 2010-2014:
1983: össz. '''870'''
* 2014-2019:
* 2019-től:
{{csonk-szakasz}}


== Nevezetességei ==
1990: össz. '''692'''
=== A falu templomai ===

2000: össz. '''578''', 517 r.k.,

2004: össz. '''542'''

2008: össz. '''524'''

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

== Mezőgazdaság ==
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf [[Festetics Pál (főispán)|Festetics Pál]] főispán volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.

Baltavárról származik az '''Entz feketecseresznye''' (más néven Fekete baltavári cseresznye) és a '''Glocker óriás cseresznye'''. Utóbbi július közepétől érik; középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas. Fája edzett, bőtermő.

== A falu templomai ==
1754-ben a régi templom helyén gróf [[Festetics József]] tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot,<ref>[http://picasaweb.google.com/ervin.nemeth/Transdanubia2005AllSaintsDay#4950903764692631570 Baltavári templom]{{Halott link|url=http://picasaweb.google.com/ervin.nemeth/Transdanubia2005AllSaintsDay |date=2018-11 }}</ref> aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf [[Festetics Pál (főispán)|Festetics Pált]], majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.
1754-ben a régi templom helyén gróf [[Festetics József]] tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot,<ref>[http://picasaweb.google.com/ervin.nemeth/Transdanubia2005AllSaintsDay#4950903764692631570 Baltavári templom]{{Halott link|url=http://picasaweb.google.com/ervin.nemeth/Transdanubia2005AllSaintsDay |date=2018-11 }}</ref> aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf [[Festetics Pál (főispán)|Festetics Pált]], majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.


71. sor: 58. sor:


Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.<ref>{{Cite web |url=http://www.derbt.hu/assets/berbaltavar.jpg# |title=Kisbéri templom |accessdate=2009-01-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120416113516/http://www.derbt.hu/assets/berbaltavar.jpg# |archivedate=2012-04-16 }}</ref>
Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.<ref>{{Cite web |url=http://www.derbt.hu/assets/berbaltavar.jpg# |title=Kisbéri templom |accessdate=2009-01-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120416113516/http://www.derbt.hu/assets/berbaltavar.jpg# |archivedate=2012-04-16 }}</ref>
==Népesség==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,8% németnek, 6,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% szlováknak mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,6% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=32124 Bérbaltavár] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
1856-ban a Budapest - Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal - domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.


=== Ősrégészeti lelőhelyek ===
7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a [[Pannon-tenger]] üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.
1856-ban a Budapest–Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal-domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.


Abban az időszakban a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a [[Pannon-tenger]] üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.
Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős - Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.

Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős-Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.


A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak.
A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak.
103. sor: 86. sor:
2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől.
2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől.
Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.
Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

==Népesség==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,8% németnek, 6,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% szlováknak mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,6% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=32124 Bérbaltavár] ''Helységnévtár''</ref>

=== A lakosságszám és a vallási összetétel alakulása ===
1910: össz. '''1506''', 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,

1940: össz. '''1410''', 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,

1948: össz. '''1365''', 1355 r.k.,

1983: össz. '''870'''

1990: össz. '''692'''

2000: össz. '''578''', 517 r.k.,

2004: össz. '''542'''

2008: össz. '''524'''

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

== Mezőgazdaság ==
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf [[Festetics Pál (főispán)|Festetics Pál]] főispán volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.

Baltavárról származik az '''Entz feketecseresznye''' (más néven Fekete baltavári cseresznye) és a '''Glocker óriás cseresznye'''. Utóbbi július közepétől érik; középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas. Fája edzett, bőtermő.


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==

A lap 2019. december 2., 11:53-kori változata

Bérbaltavár
Baltavár egykori képeslapon
Baltavár egykori képeslapon
Bérbaltavár címere
Bérbaltavár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Béla (független)
Irányítószám9831
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség480 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″
Bérbaltavár (Vas vármegye)
Bérbaltavár
Bérbaltavár
Pozíció Vas vármegye térképén
Bérbaltavár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bérbaltavár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bérbaltavár község Vas megyében, a Vasvári járásban. Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítésével jött létre 1935-ben.

Fekvése

Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya-patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő 7361-es számú út mentén fekszik; utóbbiba itt torkollik bele a község déli részén, délnyugat felől, Pókaszepetk és Nagytilaj irányából a 7385-ös út, az északi falurészben pedig a 7384-es út ágazik ki belőle, észak-északkelet felé, Mikosszéplak irányába. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 kilométer; mindhárom várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

Története

Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' út mentén alakult ki.

Az egykori bérbaltavári kastély

Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.

Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.

Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.

1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.

Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt, végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.

Erre vezetett volna az 1909-ben eltervezett Szombathely-Türje-Balatonszentgyörgy-vasútvonal, mely végül nem épült meg.

1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Mészáros László (független)[2]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Nevezetességei

A falu templomai

1754-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot,[3] aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.

A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismeretlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.

Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.[4]

Ősrégészeti lelőhelyek

1856-ban a Budapest–Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal-domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.

Abban az időszakban a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.

Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős-Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.

A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:

A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás folyt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.

A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
558
541
531
461
491
480
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,8% németnek, 6,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% szlováknak mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,6% nem nyilatkozott).[5]

A lakosságszám és a vallási összetétel alakulása

1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,

1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,

1948: össz. 1365, 1355 r.k.,

1983: össz. 870

1990: össz. 692

2000: össz. 578, 517 r.k.,

2004: össz. 542

2008: össz. 524

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

Mezőgazdaság

Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál főispán volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.

Baltavárról származik az Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye) és a Glocker óriás cseresznye. Utóbbi július közepétől érik; középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas. Fája edzett, bőtermő.

Híres emberek

Források

  • Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  3. Baltavári templom[halott link]
  4. Kisbéri templom. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 26.)
  5. Bérbaltavár Helységnévtár

További információk