„Barcza Elemér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
kiegészítés
1. sor: 1. sor:

{{Személy infobox
{{Katona infobox
|név=Barcza Elemér
| név = Barcza Elemér
|kép=
| kép =
|képméret=
|képaláírás=
| képaláírás =
| beceneve =
|születési név=
|születési hely= [[Komárom (Magyarország)|Komárom]]
| születés helye =[[Komárom (Magyarország)|Komárom]]
|születési dátum=[[1904]]. [[szeptember 13.]]
| születési dátum =[[1904]]. [[szeptember 13.]]
|halál helye=[[Buenos Aires]]
| halál helye =[[Buenos Aires]]
|halál dátuma= {{Életkor-holt|1904|9|13|1987|7|13}}
| halál dátuma = [[1987]]. [[július 13.]] {{Életkor-holt|1904|9|13|1987|7|13}}
| nemzetisége = [[magyarok|magyar]]
|nemzetiség={{Magyarország}}]
| fegyvernem =tüzérség
|házastárs=
| szolgálati idő =1928.08.20-1945 (?)
|szakma=[[Lovaglás]]
| rang =őrnagy
|aláírás=
| egysége = 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály
| csatái = [[második világháború]]
| kitüntetései =
| rokonai =
| polgári foglalkozása =lovaglótanár, lótenyésztő
}}
}}
'''Barcza Elemér''' ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]], [[1904]]. [[szeptember 13.]]–[[Buenos Aires]], [[1987]]. [[július 13.]]) - honvéd [[rendfokozat|őrnagy]], olimpikon.
Nagyalásonyi '''Barcza Elemér''' ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]], [[1904]]. [[szeptember 13.]]–[[Buenos Aires]], [[1987]]. [[július 13.]]) - magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. Az [[Az 1936. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája|1936. évi nyári olimpia résztvevője]], de ellenszegülés miatt nem ért el helyezést.

== Élete ==
A gimnáziumot [[Keszthely]]en végezte. A [[Magyar Úszó Egyesület|MÚE]] és a [[Budapesti EAC|BEAC]] sikeres úszója. 1928. augusztus 20-án kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1928. szeptember 1-jén előléptették főhadnaggyá. 1928–1931 között különböző beosztásokban [[Tüzérség|tüzértisztként]] szolgált. 1931–1932-ben végezte el az örkénytábori Lovagló Tanárképző és Hajtóiskolát. 1933. augusztus 1-től a 2. Tüzérosztálynál, 1934. július 1-től az 1. Gyalogezrednél szolgált.


Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy-Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.
A gimnáziumot [[Keszthely]]en végezte. A [[Magyar Úszó Egyesület|MÚE]] és a [[Budapesti EAC|BEAC]] sikeres úszója. 1928–1931 között tüzértisztként szolgált. 1931–1932-ben a Lovagló Tanárképző és Hajtóiskola tagja. 1933-tól egészen a [[második világháború]] befejezéséig különböző [[Tüzérség|tüzér]] beosztásokat látott el [[Budapest]]en, [[Hajmáskér]]en és [[Losonc]]on. A háború végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] fogságba esett, szabadulása után [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] tevékenykedett. [[1948]]-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, saját birtokán lovaglótanár, lovakat képzett díjugratásra. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Végakaratának megfelelően, hamvait Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben helyezték.


A [[második világháború]] végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Hadifogság|hadifogságba]] esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki [[díjugratás]]ra. A kiképzett lovakat dél-amerikai országokba ([[Chile|Chilébe]], [[Bolívia|Bolíviába]] és persze Argentínába) adta el. Az üzlet igen sikeres volt. Később feladta ezt a vállalkozását és [[Buenos Aires]]be költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait [[Keszthely]]en, a Szent Miklós temetőben helyezték el.
Az [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|1936. évi nyári olimpiai játékokon]] lovaglásban, díjugrató egyéni és csapatversenyben indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, ezért kénytelen volt feladni a versenyt. Emiatt a csapat többi tagja ([[Platthy József]], [[Szepessy-Schaurek Ottmár]]) is visszalépett a további küzdelmektől. Vezetőként részt vett az olimpiai lovas csapatok felkészítésében..


=== Kitüntetései ===
Megkapta a Nagy Sportügyességi Jelvényt.
*Magyar Koronás Nagy Aranyérem
*[[Felvidéki Emlékérem]]
*[[Erdélyi Emlékérem]]
*Nagy Honvéd Sportügyességi Jelvény (1943)


==Irodalom==
==Irodalom==
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee= 16-17|accessdate=2019-11-24 }}
Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.
*Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
*{{cite web|url=http://193.225.122.118/eletrajzilexikon/?dir=B|title=Barcza Elemér|accessdate=2016-5-20|publisher=eletrajzilexikon}}
*{{cite web|url=http://193.225.122.118/eletrajzilexikon/?dir=B|title=Barcza Elemér|accessdate=2016-5-20|publisher=eletrajzilexikon}}
*{{cite web|url=http://zaol.hu/sport/komarvarosi-kotodesu-olimpikon-1536810|title=Barcza Elemér|accessdate=2016-5-20|publisher=zaol.hu}}
*{{cite web|url=http://zaol.hu/sport/komarvarosi-kotodesu-olimpikon-1536810|title=Barcza Elemér|accessdate=2016-5-20|publisher=zaol.hu}}

A lap 2019. december 1., 09:41-kori változata

Barcza Elemér
Született1904. szeptember 13.
Komárom
Meghalt1987. július 13. (82 évesen)
Buenos Aires
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Fegyvernemtüzérség
Szolgálati ideje1928.08.20-1945 (?)
Rendfokozataőrnagy
Egysége2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály
Csatáimásodik világháború
Civilbenlovaglótanár, lótenyésztő

Nagyalásonyi Barcza Elemér (Komárom, 1904. szeptember 13.Buenos Aires, 1987. július 13.) - magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. Az 1936. évi nyári olimpia résztvevője, de ellenszegülés miatt nem ért el helyezést.

Élete

A gimnáziumot Keszthelyen végezte. A MÚE és a BEAC sikeres úszója. 1928. augusztus 20-án kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1928. szeptember 1-jén előléptették főhadnaggyá. 1928–1931 között különböző beosztásokban tüzértisztként szolgált. 1931–1932-ben végezte el az örkénytábori Lovagló Tanárképző és Hajtóiskolát. 1933. augusztus 1-től a 2. Tüzérosztálynál, 1934. július 1-től az 1. Gyalogezrednél szolgált.

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben a díjugratás egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a versenyből kizárták őket. A csapat további tagjai Platthy József és Szepessy-Schaurek Ottmár voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál Budapesten, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a losonci 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.

A második világháború végén amerikai hadifogságba esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. Párizsban fotóriporterként dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban Argentínába távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki díjugratásra. A kiképzett lovakat dél-amerikai országokba (Chilébe, Bolíviába és persze Argentínába) adta el. Az üzlet igen sikeres volt. Később feladta ezt a vállalkozását és Buenos Airesbe költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben helyezték el.

Kitüntetései

Irodalom

  • Győr Béla. Magyar lovasok az olimpiai játékokon. Budapest: Magyar Lovassport Szövetség (2017). ISBN 978-963-12-8628. Hozzáférés ideje: 2019. november 24. 
  • Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.

További információk