„Torna (sport)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Helo Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Velodrom, torna - 1928.10.07 (14).tif|thumb|Velodrom: torna 1928 -ban]] |
[[Fájl:Velodrom, torna - 1928.10.07 (14).tif|thumb|Velodrom: torna 1928 -ban]] |
||
[[Fájl:Velodrom, torna - 1928.10.07 (13).tif|thumb|Velodrom: torna 1928 -ban]] |
[[Fájl:Velodrom, torna - 1928.10.07 (13).tif|thumb|Velodrom: torna 1928 -ban]] |
||
A '''torna''' szia szia |
|||
A '''torna''' különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett [[sport]]ág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a szervezett tornasportok közé tartozik még a [[ritmikus gimnasztika]] (régen: művészi torna), a [[trambulin]] (gumiasztal), az [[akrobatikus torna]] (korábban sportakrobatika) és az [[aerobik]]. A férfi szertorna gyakorlatai: ''talaj'', ''gyűrű'', ''korlát'', ''lólengés'', ''ugrás'' és ''nyújtó''. A női versenyeken is megvan a ''talaj'' és az ''ugrás'', további szereik a ''gerenda'' és a ''felemás korlát''. Az egyes gyakorlatfajtákból egyéni versenyeket rendeznek, de a valamennyi gyakorlatot tartalmazó összetett versenyek és a csapatversenyek is a megmérettetés részei. A sportág hazai irányító szerve a ''Magyar Torna Szövetség'', európai szerve az ''Union Européenne de Gymnastique'' (UEG), nemzetközi szerve pedig a ''Fédération Internationale de Gymnastique'' (FIG).Sziasztok itt a Mészáros a király |
|||
== A versenyek == |
== A versenyek == |
A lap 2019. november 28., 10:34-kori változata
A torna szia szia
A versenyek
- A versenyek felosztása nemek szerint
A tornaversenyek a résztvevők neme szerint:
- 1. lány-, illetve női,
- 2. fiú-, illetve férfiversenyek lehetnek.
A lányok és fiúk, illetve a nők és férfiak egymás ellen nem versenyezhetnek.
- A versenyek jellege
A tornaversenyek jellegük szerint lehetnek:
- – egyéni versenyek, ahol a tornászok egyénileg vesznek részt a versenyeken, és az elért eredmény a tornászoknak egyénileg számít.
- – egyénenkénti csapatversenyek, ahol a tornászok a versenyen mint a csapat tagjai vesznek részt és a csapat tagjai külön-külön mutatják be gyakorlataikat; az egyénileg elért pontszám a csapat eredményébe számít be.
- A versenyek rendszere életkor szempontjából
- a) gyermek
- b) serdülő
- c) ifjúsági
- d) junior
- e) felnőtt
- Versenyszámok szerinti versenyek
- 1. Összetett verseny
- 2. Összetett és szerenkénti verseny
- A versenyzők
A versenyzők száma attól függ, hogy egyéni vagy csapatversenyen indulnak.
- 1. Egyéni versenyen a tornászok egyénileg vesznek részt. az egyéni versenyzők száma általában kötetlen, kivéve ha a versenykiírás másképpen intézkedik.
- 2. A csapat legkisebb létszáma két tornász.
- a) A csapatot egynemű (férfi vagy nő), általában egy korcsoportba tartozó hasonló minősítésű tornászokból kell összeállítani, kivéve ha a versenykiírás másképpen intézkedik.
- b) A csapat létszáma általában 6 fő, akik közül versenyszámonként a legjobb 5 tornász eredménye számít, vagyis minden versenyszámban egy-egy, a legkevesebb pontszámot elért tornász eredményét nem veszik figyelembe.
- c) A verseny megkezdése után a csapatot kiegészíteni vagy a tornászokat cserélni nem szabad. Sérült tornász helyére nem szabad mást beállítani, még abban az esetben sem, ha a csapat létszáma az előírt alá csökkenne.
- Korcsoportok
A tornászok életkoruk alapján a következő korcsoportba tartoznak:
fiú | lány | |
---|---|---|
a) gyermektornászok | 8-10 évig | 7-10 évig |
b) serdülő tornászok | 8-14 évig | 8-12 évig |
c) ifjúsági tornászok | 12-18 évig | 11-14 évig |
d) junior tornászok | 14-20 évig | 14-15 évig |
e) felnőtt tornászok | 16 évtől | 15 évtől |
A tornászok korcsoportjuk felső határának betöltése évében a naptári év végéig (december 31-ig) még korcsoportjukban versenyezhetnek. A következő és január 1-jétől az új, magasabb korcsoportba tartoznak.[1]
A szertorna gyakorlatai
A torna mai képe viszonylag lassan alakult ki. Korábban olyan – ma már furcsának ható tornamutatványok is a műsoron voltak, mint a lóugrás keresztben, a függeszkedés, a férfi buzogánygyakorlat, kéziszer-gyakorlat, kötélmászás stb. A rendszer az 1950-es évektől tekinthető befejezettnek, noha – főleg a szerek kialakításával és a gyakorlatok összeállításával és pontozásával kapcsolatban – időről időre történnek kisebb módosítások. A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntőbíró minősíti: 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal.
Mindkét nem által bemutatott gyakorlatok
Talajgyakorlat
A talajgyakorlatokat a korábbi évtizedekben műszabadgyakorlatnak nevezték. A talajgyakorlat számára kialakított terület 12×12 m nagyságú, rugalmas keményhab alapozású szőnyeg. A szőnyeg rugalmas kialakítása teszi lehetővé a tornászok számára a nagy magasságú ugrások végrehajtását, anélkül, hogy a talajra érkezéskor ébredő dinamikus erőhatások károsan vegyék igénybe ízületeiket. A gyakorlatok során a tornászok bizonyságot adhatnak rugalmasságról, erőről, egyensúlyérzékről és akrobatikus képzettségről. A gyakorlatok különböző ugrásokból, forgásokból, körözésekből, kézállásokból és más erőelemekből állnak, amiket nőknél táncelemek is kiegészítenek. A gyakorlatokat a nők zenére, a férfiak anélkül mutatják be. Ez az egyetlen szer, ahol a férfiak rövid sportnadrágban is bemutathatják gyakorlataikat.
Ugrás
Az ugrást korábban lóugrásnak nevezték. Az ugrást ekkor a férfiak hosszában, a nők keresztben elhelyezett (kápa nélküli) lovon hajtották végre. A mai ugrószer körülbelül 1×1 m felületű, speciális kialakítású tornaszer. Magassága férfiak esetén 1,35 m, nőknél 1,25 m. Az ugrást a versenyzők nekifutásból, rugós dobbantóról indítják. A szert két kézzel érintik, azon megtámaszkodva a test hossz- és keresztiránya mentén forgásokat végeznek, majd a kijelölt érkezési helyen fognak talajt két lábbal. A versenyzők bizonyos ugrásfajtáknál már a szer érintése előtt is végrehajthatnak forgást és csavart.
Férfi versenyszámok
Gyűrűgyakorlat
A gyűrű szer két, 18 cm belső átmérőjű fa karika, amelyek a talaj felett 255 cm-re lógnak egy szilárdan kifeszített állványzatról, egymástól való távolságuk 50 cm. Az állvány magassága 5,5 m, szélessége 2,6 m. A gyűrűk bőrhevederrel kapcsolódnak a felfüggesztő acélsodronyokhoz. A gyakorlatot a versenyzők nyugalmi függeszkedő testhelyzetből kezdik, és lendületi, erő- és tartásos elemekből összeállítva hajtják végre. A leugrás minden esetben lendületi elemből történik.
Korlátgyakorlat
A korlát (megalkotója a német torna atyja, Jahn volt) két, párhuzamosan elhelyezett farúd (erre utal angol neve: parallel bars). A korlát rudainak hossza 3,5 m, egymástól mért távolságuk – állítható módon – 42–52 cm, és egy állványszerkezeten 1,7 m magasságban vannak elhelyezve. A gyakorlat lendületi, forgásos és egyensúlyi elemekből áll, gyakran erőelemekkel kiegészítve. A gyakorlat elemei a rudak irányában, de arra merőlegesen is végrehajthatók.
Lólengés
A ló hosszúsága 1,6 m, 1,1 m magas, a rajta elhelyezett kápák magassága 12 cm, egymástól való távolságuk – állíthatóan – 40–45 cm. A lólengés gyakorlata csak lendületi elemekből állhat (pároskörök, ollók és ellenollók, orsók stb.), valamint az – utóbbi időben többnyire kézállásból végrehajtott – leugrásból (amelynél a lendületi elemek kizárólagosságára vonatkozó szabály fölött szemet hunynak…). Mind a kötelező, mind pedig a szabadon választott ugrást csak egyszer lehet bemutatni. A lólengés két legnehezebb elemét (Vígh László edző jóvoltából) magyar tornászok mutatták be, és róluk nevezték el (Magyar-vándor – Magyar Zoltán, Sivadó-vándor – Sivadó János).
Nyújtógyakorlat
A nyújtó egy acélrúd, amelynek az átmérője 28 mm, hossza 2,4 m, és a talajtól 2,80 m magasságban rögzítik egy állványzaton.[2] A nyújtógyakorlat kizárólag lendületi elemekből állhat, körökből, fordulatokból, szaltókból stb. A szer egyik gyakran alkalmazott speciális elemét (Kovács-szaltó), az azt először bemutató Kovács Péterről nevezték el.
Női versenyszámok
Gerendagyakorlat
A gerenda 5 m hosszú és 10 cm széles, felületén filcréteget helyeznek el. A gerenda magassága 120 cm. A gyakorlatok elemei az egyensúlyérzékre épülnek: lépések, forgások, szaltók stb.
Felemáskorlát-gyakorlat
A felemás korlát két, egymással párhuzamosan elhelyezett farúd. A férfiak által használt korláttól abban különbözik, hogy a két rúd magassága eltérő: 155 cm és 240 cm, távolságuk állítható. A felemás korláton bemutatott gyakorlatok némiképp a nyújtógyakorlatokra emlékeztetnek, miközben a tornászok a két rudat közel egyforma arányban használják (fellendülések, fordulatok, szökkenések, billenések stb.). A gyakorlatokat gyakran ugródeszkáról felugorva indítják.
Források
- ↑ Urvári Sándor: Torna szabálykönyv. Verseny- és játékszabályok. Sportpropaganda Vállalat, Budapest, 1986.
- ↑ A nemzetközi szövetség szabályai. 116. oldal.[halott link]
További információk
- Magyar Torna Szövetség
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 585–587. o. ISBN 963-9257-17-6
- Peter Matthew, Ian Morrison, Radó Péter szerk.: Guinness sport-enciklopédia. Solaris Kft., 1991.
- Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992.