„Tintagomba” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
CsAti (vitalap | szerkesztései)
43. sor: 43. sor:
Csak a nagyon fiatal, fehér kalapú és lemezű példányokat gyűjtsük, de ezek tönkjei sem ehetők. A leszedett gombát minél hamarabb fel kell használni. A legjobb rántva vagy palacsintatésztában kisütve, esetleg krémlevesnek. Sütve nem jó ízű.
Csak a nagyon fiatal, fehér kalapú és lemezű példányokat gyűjtsük, de ezek tönkjei sem ehetők. A leszedett gombát minél hamarabb fel kell használni. A legjobb rántva vagy palacsintatésztában kisütve, esetleg krémlevesnek. Sütve nem jó ízű.


Alkoholt egyik fajjal sem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.
Alkoholt a ráncos tintagombával nem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.


<!--A következőkhöz forrás kéne: A kerti tintagomba [[vérnyomás]]csökkentő hatású. '''A tintagombákból készült ételekhez nem szabad alkoholt fogyasztani, mert azzal együtt [[koprin]]tartalma miatt mérgező hatású!'''
<!--A következőkhöz forrás kéne: A kerti tintagomba [[vérnyomás]]csökkentő hatású. '''A tintagombákból készült ételekhez nem szabad alkoholt fogyasztani, mert azzal együtt [[koprin]]tartalma miatt mérgező hatású!'''

A lap 2019. november 14., 14:20-kori változata

Tintagomba
Gyapjas tintagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Termőréteges gombák (Hymenomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Tintagomba (Coprinus)
Pers. ex Gray

A tintagomba a kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez tartozó négy nemzetség magyar gyűjtőneve. Képviselőik humuszban gazdag talajon, trágyán vagy növényi maradványokon élnek. Emberi fogyasztásra csak néhány fajuk alkalmas, egyes tintagombák pedig mérgezőek.

Taxonómia

A korábban egységesen Coprinus nemzetségnéven ismert gombafajokat mikro- és makroszkopikus tulajdonságaik alapján ma már négy különböző nemzetségbe sorolják. Rendszertani besorolásuk a kalaposgombák rendjén belül is megváltozott: csak az eredeti Coprinus-fajok tartoznak a csiperkefélék családjába.

Jellemzői

A tintagombák kalapjának pereme gyakran bordázott, a kalaphús általában – sokszor szinte bőrszerűen – vékony. Fiatalon több fajnál burokmaradványok borítják a kalapot. Két nemzetség (Coprinus, Coprinopsis) fajainak termőteste már közepesen fejlett állapotban tintaszerűvé folyósodik (autolízis), míg a két másik csoport tagjaira (Coprinellus, Parasola) ez kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző. Spóraporuk fekete, gyakran már a fiatal példányok lemezeinek éle feketéssé válik ettől.

Legfontosabb fajaik

Felhasználásuk

A tintagombák többsége nem ehető, ez alól három fajuk kivétel: a gyapjas tintagomba, a kerti tintagomba és a ráncos tintagomba.Sokáig úgy tartották, hogy ez a faj egy koprin nevű anyagot tartalmaz, ami alkohollal együtt fogyasztva mérgezéses tüneteket okoz. Ez a téves információ több szakkönyvben is előfordul. Más fajok, például a ráncos tintagomba, valóban tartalmazzák ezt a vegyületet, viszont a gyapjas tintagombából egyáltalán nem sikerült kimutatni, ezért az alkoholfogyasztástól nem kell tartózkodni.

Csak a nagyon fiatal, fehér kalapú és lemezű példányokat gyűjtsük, de ezek tönkjei sem ehetők. A leszedett gombát minél hamarabb fel kell használni. A legjobb rántva vagy palacsintatésztában kisütve, esetleg krémlevesnek. Sütve nem jó ízű.

Alkoholt a ráncos tintagombával nem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.


Irodalom

  • Gerhardt, E. (1984): Pilze I., BLV Verlagsgesellschaft, München, 320 p.

Külső hivatkozások