„Nyugati-Ghátok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
A Nyugati-Ghátok átlagos kiemelkedése 1200 méter. Mintegy 30%-ban erdő borítja. Egyike a világ nyolc nagy [[biodiverzitás-gyűjtő]]jének: több mint 5000 [[Virágos növények|virágos növény]] [[faj]], 139 [[Emlősök|emlősfaj]], 508 [[Madarak|madár]]- és 179 [[Kétéltűek|kétéltűfaj]] otthona. Legalább 325 veszélyeztetett faj él a Nyugati-Ghatokban.<ref>MYERS, N., R.A. MITTERMEIER, C.G. MITTERMEIER, G.A.B. DA FONSECA, and J. KENT. (2000) “Biodiversity Hotspots for Conservation Priorities.” Nature 403:853–858, Hozzáférés ideje: 6/1/2007[http://www.nature.com/nature/journal/v403/n6772/abs/403853a0.html MYERS, N.]</ref> |
A Nyugati-Ghátok átlagos kiemelkedése 1200 méter. Mintegy 30%-ban erdő borítja. Egyike a világ nyolc nagy [[biodiverzitás-gyűjtő]]jének: több mint 5000 [[Virágos növények|virágos növény]] [[faj]], 139 [[Emlősök|emlősfaj]], 508 [[Madarak|madár]]- és 179 [[Kétéltűek|kétéltűfaj]] otthona. Legalább 325 veszélyeztetett faj él a Nyugati-Ghatokban.<ref>MYERS, N., R.A. MITTERMEIER, C.G. MITTERMEIER, G.A.B. DA FONSECA, and J. KENT. (2000) “Biodiversity Hotspots for Conservation Priorities.” Nature 403:853–858, Hozzáférés ideje: 6/1/2007[http://www.nature.com/nature/journal/v403/n6772/abs/403853a0.html MYERS, N.]</ref> |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
{{portál|Földrajz||}} |
{{portál|Földrajz||}} |
||
A lap 2019. november 11., 10:06-kori változata
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Nyugati-Ghatok | |
 | |
| A hegység Munnar közelében | |
| Magasság | 2695 m |
| Hely |  India |
| Legmagasabb pont | Anamudi (2695 m) |
| Terület | 60 000 km2 |
| Hosszúság | 1600 km |
| Szélesség | 100 km |
| Világörökség-azonosító | |
| Elhelyezkedése | |
 Nyugati-Ghatok
Pozíció India térképén
| |
 é. sz. 10° 10′ 11″, k. h. 77° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 10° 10′ 11″, k. h. 77° 03′ 40″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A Nyugati-Ghátok (Western Ghats) és Keleti-Ghátok (Eastern Ghats) térképe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati-Ghatok témájú médiaállományokat. | |
A Nyugati-Ghatok vagy Nyugati-Ghátok (kannada ಸಹ್ಯಾದ್ರಿ, marathi सह्यद्रि, tamil மேற்கு தொடர்ச்சி மலை), vagy másik ismert nevén Szahjadri-hegység hegyvonulat az indiai szubkontinens nyugati partvonala mentén. Mintegy 60 000 négyzetkilométernyi területet foglal el. A folyórendszer, amelynek vízgyűjtőjét képezi, India területe mintegy 40%-ának vizeit vezeti el.
A hegylánc a Dekkán-fennsík nyugati szegélyén fut végig, észak-déli irányban, elválasztva egymástól a fennsíkot és az Arab-tenger mentén futó keskeny parti síkságot. Északon Gudzsarát és Mahárástra határa közelében kezdődik, a Tapti folyótól délre, és innen mintegy 1600 kilométer hosszan halad dél felé Mahárástra, Goa, Karnataka, Tamil Nadu és Kerala államokon keresztül. Kanjakumarinál végződik, a szubkontinens déli csúcsánál. Hegyeinek mintegy 60%-a Karnatakában van.
A Nyugati-Ghátok átlagos kiemelkedése 1200 méter. Mintegy 30%-ban erdő borítja. Egyike a világ nyolc nagy biodiverzitás-gyűjtőjének: több mint 5000 virágos növény faj, 139 emlősfaj, 508 madár- és 179 kétéltűfaj otthona. Legalább 325 veszélyeztetett faj él a Nyugati-Ghatokban.[1]
