„Schweinfurt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a →‎Története: népességdiagram beszúrása AWB
77. sor: 77. sor:


791-ből származik az első említése mint ''Swinfurt'' illetve ''Suinfurtero''.
791-ből származik az első említése mint ''Swinfurt'' illetve ''Suinfurtero''.
A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a [[protestantizmus|protestáns]] vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a [[harmincéves háború]] alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a [[Leopoldina Német Természettudományos Akadémia|Leopoldina akadémia]] megalapítására.
A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a [[protestantizmus|protestáns]] vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a [[harmincéves háború]] alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a [[Leopoldina Német Természettudományos Akadémia|Leopoldina akadémia]] megalapítására.


[[1803]]-ban a birodalmi főrendi határozat ''(Reichsdeputationshauptschluss)'' alapján a település a [[Bajor Választófejedelemség|bajor választófejedelemséghez]] csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a [[Würzburgi Nagyhercegség]]hez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a [[Bajor Királyság]]hoz csatolták. A [[Bamberg]] felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben [[Bad Kissingen]] és [[Meiningen (Németország)|Meiningen]] felé is kiépült a [[Bahnstrecke Schweinfurt–Meiningen|schweinfurt–meiningeni vasútvonal]].
[[1803]]-ban a birodalmi főrendi határozat ''(Reichsdeputationshauptschluss)'' alapján a település a [[Bajor Választófejedelemség|bajor választófejedelemséghez]] csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a [[Würzburgi Nagyhercegség]]hez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a [[Bajor Királyság]]hoz csatolták. A [[Bamberg]] felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben [[Bad Kissingen]] és [[Meiningen (Németország)|Meiningen]] felé is kiépült a [[Bahnstrecke Schweinfurt–Meiningen|schweinfurt–meiningeni vasútvonal]].

A lap 2019. október 29., 22:11-kori változata

Schweinfurt
Schweinfurt címere
Schweinfurt címere		 Schweinfurt zászlaja
Schweinfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületAlsó-Frankföld
JárásAlsó-Frankföld
Alapítás éve1254
PolgármesterSebastian Remelé (CSU)
Irányítószám97401–97424
Körzethívószám09721
RendszámSW
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség54 675 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 531,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202–343 m
Terület35,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′Koordináták: é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′
Schweinfurt (Bajorország)
Schweinfurt
Schweinfurt
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Schweinfurt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweinfurt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Schweinfurt járásszabad város Németországban, Bajorországban. Lakossága 2007-es adatok szerint: 53 481 fő. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város Würzburg és Aschaffenburg után Alsó-Frankföldön. Bár Schweinfurt Bajorországban fekszik, ők magukat mégsem mint bajorok definiálják, hanem mint frankok. Egész pontosan Alsó-frankok. A város mottója: Ipar és művészet.

Nevének eredete

971 óta ismerjük a Swinfurt helységnevet, amely folyamatosan változott: Suinuurde, Suinfurte, Swinvordi, Sweinvort, Sweinfurt és végül Schweinfurt.

A város neve szó szerinti fordításban Disznógázló. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.

Fekvése

Schweinfurt Bajorország északi részén található, Alsó-Frankföld (kormányzati) kerületben. A Majna partján fekszik, Würzburgtól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a Majna általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett Majnaháromszög (Maindreieck).

Városrészei

Közlekedés

Csak autóbuszforgalom. Villamos, illetve földalatti nincs. A legtöbb buszvonal végállomása a Roßbrunnon található. Érdekesség, hogy a Roßbrunn leginkább egy sétálóutcára hasonlít, de mégsem forgalom elöl elzárt terület. Több vasúti megállóhely közül csak a főpályaudvar használatos a városok közötti utazásnál, a Schweinfurt-Hauptbanhof. Ezenkívül rendelkezik még két kisebb vasútállomással, de azokat csak a helyközi járatok használják.

Politika

A legerősebb politikai erő 40 éven át az SPD volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.

A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2014-2020), a következő megoszlás szerint:

Története

791-ből származik az első említése mint Swinfurt illetve Suinfurtero. A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a protestáns vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a harmincéves háború alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a Leopoldina akadémia megalapítására.

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a település a bajor választófejedelemséghez csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a Würzburgi Nagyhercegséghez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a Bajor Királysághoz csatolták. A Bamberg felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben Bad Kissingen és Meiningen felé is kiépült a schweinfurt–meiningeni vasútvonal.

  • 1872: a Kugelfischer cég megalapítása.

Oktatás

Gazdaság

Schweinfurt Alsó-frankföld gazdasági központja, több mint 48 000 munkahellyel. Schweinfurtba naponta akár 40 km távolságról is járnak be dolgozni.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra és látnivalók

Színház

  • Schweinfurti városi színház
  • Babaszínház név nélkül
  • Kultúrműhely diszharmónia
  • Hans Sachs Gruppe

Múzeumok

  • Georg Schäfer múzeum

A múzeum a legfontosabb 19. századi német festők képeit állítja ki magánygyűjteményből.

  • Otto Schäfer múzeum
  • Régi gimnázium múzeuma

Ismert emberek

Fontosabb személyek, akik a városban születtek

Friedrich Rückert

Források

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schweinfurt&oldid=21871261”