„Kulinyi Ernő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Életpályája: disambig, replaced: Budapesti Hírlap → Budapesti Hírlap AWB |
Szülei neve. Házassági bejegyzéseire mutató hivatkozások. Házastársai neve. |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a [[Szegedi Napló]], 1913-ban a [[Pesti Napló]] és a [[Magyar Színpad]] című lapok munkatársa, ezután a [[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)|Budapesti Hírlap]] színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a [[Színészújság]] szerkesztőjeként dolgozott. |
Kulinyi József (1859–1930) és Königstein Adél (1863–1943)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SVH-GQ?i=172 |title=Kulinyi Józsefné Königstein Adél halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 942/1943. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-28}}</ref> gyermekeként született. Anyai nagyszülei Königstein Izsák és Moskovitz Cecília voltak. Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a [[Szegedi Napló]], 1913-ban a [[Pesti Napló]] és a [[Magyar Színpad]] című lapok munkatársa, ezután a [[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)|Budapesti Hírlap]] színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a [[Színészújság]] szerkesztőjeként dolgozott. 1930. november 9-én Székesfehérváron házasságot kötött Kovács Ignác és Freud Cecília lányával, Rózsával.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TMZ-2T6?i=112 |title=Kulinyi Ernő és Kovács Rózsa házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 311/1930. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-28}}</ref> 1932-ben elváltak. 1936. június 6-án Budapesten, a Ferencvárosban ismét megnősült. Második felesége Mandák Anna Magdolna volt.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6FFH-DMW?i=158 |title=Kulinyi Ernő és Mandák Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 444/1936. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-28}}</ref> 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított. |
||
1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított. |
|||
== Drámái == |
== Drámái == |
||
| 63. sor: | 62. sor: | ||
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
||
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
|||
A lap 2019. október 28., 18:06-kori változata
| Kulinyi Ernő | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1893. június 18. Szeged |
| Elhunyt | 1945. február 2. (51 évesen) Bruck an der Leitha |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | színmű |
Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18. – Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.
1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.[1]
Életpályája
Kulinyi József (1859–1930) és Königstein Adél (1863–1943)[2] gyermekeként született. Anyai nagyszülei Königstein Izsák és Moskovitz Cecília voltak. Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad című lapok munkatársa, ezután a Budapesti Hírlap színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a Színészújság szerkesztőjeként dolgozott. 1930. november 9-én Székesfehérváron házasságot kötött Kovács Ignác és Freud Cecília lányával, Rózsával.[3] 1932-ben elváltak. 1936. június 6-án Budapesten, a Ferencvárosban ismét megnősült. Második felesége Mandák Anna Magdolna volt.[4] 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított.
Drámái
- A hamburgi menyasszony (1922);
- Babavásár (1922);
- Árvácska (1929);
- Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926);
- Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929).
Magyar Rádió
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937)
„Csortos Gyula új szerepe.
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
Fordításai
- Kálmán I.: A hollandi menyecske (1921);
- Reichwein L.: Vigyen el az ördög (1922);
- Jessel: Detektívkisasszony (1922);
- Lehár F.: A sárga kabát (1932);
- Lehár F.: Paganini (1926);
- Kálmán I.: A cirkuszhercegnő (1926).
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]
- ↑ Kulinyi Józsefné Königstein Adél halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 942/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Kulinyi Ernő és Kovács Rózsa házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 311/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Kulinyi Ernő és Mandák Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 444/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)