Bogyay Lajos

várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos
Született	1803. január 9. Zalahaláp, Zala vármegye,
Elhunyt	1875. december 19. (72 évesen) Keszthely, Zala vármegye
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, Zala vármegye megyefőnöke
Sablon • Wikidata • Segítség

Várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (Zalahaláp, Zala vármegye, 1803. január 9. – Keszthely, 1875. december 19.) császári és királyi kamarás, Zala vármegye megyefőnöke 1849 és 1860 között, a Ferenc József-rend és a Vaskoronarend vitéze, birtokos.

Élete

A nemesi származású várbogyai és nagymadi Bogyay család sarja. Apja, várbogyai és nagymadi Bogyay Ignác (1778-1805), anya bocsári Svastics Jozefa (1780-1819). Apai nagyszülei Bogyay Péter (1751-1798) és kisbarnaki Farkas Judit asszony voltak. Anyai nagyszülei bocsári Svastics Antal és vizeki Tallián Magdolna voltak. Keresztszülei mesterházi Mesterházy Lajos (1743-1806) Zala vármegye első alispánja és felesége hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Judit (1759-1822) voltak.

1844. június 10.-e és 1847. június 14.-e között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Az 1847. évi tisztújítás során Bogyay másodalispán szeretett volna lenni, és amikor ez nem sikerült, mert az ellenzéki párt aratott teljes győzelmet, visszavonult birtokára, lemondva valamennyi megyében viselt tisztségéről. 1848-49-ben nemzetőrtisztként a tapolcai járás nemzetőreit irányította, később őrnagyi rangot kapott. A szabadságharc leverése után Zala vármegye megyefőnökké nevezte ki az uraldokó; 1849. október 22.-étől 1861. januárjáig töltötte be ezt a hivatalt. 1849. október 24.-án amikor megjelent Haynau rendelete az új közigazgatási beosztásról az országot katonai kerületekre osztották; ezeken belül polgári kerületeket hoztak létre - ahová 3-4 megye tartozott élén kerületi főbiztos állt főispáni rangban. Zala vármegye a fehérvári kerület alá került, melynek a kerületi főispán jobaházi Dőry Gábor lett. A megyék élére pedig császári-királyi biztost neveztek ki, Zala élére nagymádi és várbogyai Bogyay Lajos került mint megyefőnök. A Muraközt végleg elcsatolták a megyétől, Horvátország része lett. 1849-ben, Bogyay Lajos továbbra is zalahalápi birtokán maradt, itt kapta meg a kerületi főispán rendelkezéseit és innen továbbította Zalaegerszegre csáfordi Csillagh Lajos (1789–1860) zalai alispánnak, aki ténylegesen a megyei közigazgatás vezetője volt. Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése báró Hauer István császári biztos jelentése alapján tett intézkedések után, 1850 elején történt meg Zala megyében; ekkor Csillagh alispán végleg elbúcsúzott a vármegye közigazgatásától.

Megyefőnöksége során levelet Bogyay Lajos írt a Bécsben lakó herceg Batthyany-Strattmann Fülöpnek, amelyen javasolta, hogy Zala vármegye székhelyét Zalaegerszegről legyen áthelyezve Nagykanizsára. A hercegtől kérte, hogy az ottani épületeiben lehessen befogadni a hivatalnokok; erre a herceg válaszolt, hogy az összes uradalmi épületei, amiket az uradalom nem vett használatba, már az előző év őszén bérbeadattak, és így nincs olyan épület, amelyet a megyei székhely áthelyezése esetén akár lakásnak, akár hivatali helyiségek céljaira átengedhetne. Ezzel elutasította az első hivatalos megyei székhely áthelyezésésének a kisérletetét.

I. Ferenc József magyar király körutazást tett Magyarországon; Zala megyébe 1852. június 29.-én érkezett. Reggel Keszthelyen, ahol a Festetics család főúri palotájában fogadta a küldöttségeket, majd az ebédet követően meglátogatta a városi kórházat, a szolgabírói hivatalt és a járási börtönöket. Este pedig Balatonfüreden fogadták az uralkodót. A zalai fogadtatást a megyefőnöki hivatalban szervezteék Bogyay Lajossal élén.

Házassága és gyermekei

1827. február 21.-én feleségül vette az unokatestvérét, várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra Borbálát (*Somogyfajsz, 1808. december 14.–†Keszthely, 1883. december 27.), várbogyai és nagymadi Bogyay Péter (1779-1859) és bezerédi Bezerédj Magdolna (1788-1829) lányát, Bogyay Péter (1751-1798) és kisbarnaki Farkas Judit unokáját. A házasságukból 14 gyermek született, azonban csak 4 érte el a felnőttkort:

• Bogyay Leontina Oktávia Amália Elenóra Magdolna (*Zalahaláp, 1830. március 24.–†Lesencetomaj, 1870. november 9.). Férje, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán Rudolf (*Lesencetomaj, 1820. március 28. –† Lesencetomaj, 1875. november 18.) honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.
• Bogyay Hermina Alojzia Terézia (*Zalahaláp, 1833. december 31.–†Pusztadörögd, 1904. november 25.).. Férje, besenyői és velikei Skublics Gyula (*Besenyő, Zala vármegye, 1831. január 29. –† Besenyő, Zala vármegye, 1906. május 24.) Zala vármegye főispánja, zalai földbirtokos, 1848-as honvéd.
• Bogyay István Vilmos (1835-1900). Neje Nedeczei Nedeczky Konstancia.
• Bogyay Irén (*Zalahaláp, 1836. június 20.–†1885. február 28.). Férje, várbogyai és nagymadi Bogyay Máté (1838-1916), a keszthelyi kerület országgyűlési képvielője, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.

Jegyzetek

Elődje: gr. Batthyány Imre

Zala vármegye főispánja 1849. október 22. – 1861. januárja

Utódja: gr. Batthyány Imre