„Komán János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
31. sor: 31. sor:
*''Az éhes szabadságszobor''; Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2015
*''Az éhes szabadságszobor''; Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2015
*''A fogasra akasztott gyermek''; Kreatív, Marosvásárhely, 2017
*''A fogasra akasztott gyermek''; Kreatív, Marosvásárhely, 2017

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Jegyzetek és források ==
== Jegyzetek és források ==
{{források}}
*{{RMIL|3}}
*{{RMIL|3}}
*Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Komán János lásd 318. p. {{ISBN|973 97980 0 4}}
*Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Komán János lásd 318. p. {{ISBN|973 97980 0 4}}

A lap 2019. október 26., 14:26-kori változata

Komán János
Született1944. január 12. (80 éves)
Marosugra
Állampolgárságaromán
Foglalkozásapedagógus,
költő,
helytörténész,
újságíró
SablonWikidataSegítség

Komán János, K. Birtalan (Marosugra, 1944. január 12. –) pedagógus, költő, helytörténetíró, újságíró.

Életútja

Marosvásárhelyen érettségizett (1962), ugyanott végezte a Pedagógiai Főiskolát (1965), a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen történelem szakos diplomát szerzett (1970). Mint történelem-magyar szakos tanított Bélborban (1965–80), Gyergyóhodoson (1980–85), majd újra Bélborban (1985–1989), 1989–90-ben Salamáson. 1990-ben megszervezte a maroshévízi magyar tannyelvű Kemény János iskolát, s ott tanított, egyben ő lett 1993-ban a maroshévízi Kemény János Alapítvány alapító tagja és elnöke,[1] s szerkesztette az alapítvány által közreadott Helytörténeti Füzeteket, melyek értékes anyagot adtak közre a térség történelmére, irodalmára vonatkozóan. Az 1990-ben újjáalakult EME tagja.

Első írását az Igaz Szó közölte (1962). Versei itt s a Vörös Zászló, Hargita, Ifjúmunkás, Előre, Új Idő, Brassói Lapok, Művelődés, Bányavidéki Fáklya, Utunk hasábjain jelentek meg. A fiatal költők Vitorla-ének (1967) és Megtalált világ (Marosvásárhely, 1968) c. antológiáiban szerepelt.

1989 után bekapcsolódott a helyi RMDSZ munkájába. 1991-től a Romániai Magyar Szó maroshévízi tudósítója. 1990-től verseit és elbeszéléseit többek közt a Csíki Lapok, Hargita Népe, az Irodalmi Jelen közli. Mégis reménnyel cimborálni című verskötete 1999-ben jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia kiadásában.[2] 2001-ben ugyancsak a Pallas-Akadémia adta ki Kalózok hajóján című verskötetét. Többek közt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör (SEIK) író-olvasó találkozóin mutatta be szépírói tevékenységét.[3] Pál-Antal Sándor akadémikussal és Dr. Süli Attila hadtörténésszel együtt kiadták Bodor Ferenc, a csíki 48-as ágyúöntő és lőporgyártó c. könyvet, mely az 1848-49-es székelyföldi hadi eseményeknek egy új, eddig feltáratlan fejezetét ismerteti és szemlélteti számos levéltári irattal.

Kötetei

  • Mégis reménnyel cimborálni. Versek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999
  • Kalózok hajóján. Versek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001
  • Mindig is lesz egy újabb világ. Versek; F&F International, Gyergyószentmiklós, 2009[4]
  • Az emotív közlés művészete és tudománya; Concord Media Jelen, Arad 2012 (Irodalmi jelen könyvek)
  • Az éhes szabadságszobor; Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2015
  • A fogasra akasztott gyermek; Kreatív, Marosvásárhely, 2017

Jegyzetek

  1. A Maroshévízi Kemény János Alapítvány
  2. Mégis reménnyel diskurálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. január 16–17.
  3. Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2004. április 16.
  4. Komán János: Mindig is lesz egy újabb világ, Irodalmi Jelen

Jegyzetek és források