„Esterházy Miklós (1765–1833)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kategória hozzáadása |
|||
107. sor: | 107. sor: | ||
[[Kategória:Magyar műgyűjtők]] |
[[Kategória:Magyar műgyűjtők]] |
||
[[Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai]] |
[[Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai]] |
||
[[Kategória:Bécsiek]] |
|||
[[Kategória:1765-ben született személyek]] |
[[Kategória:1765-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1833-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1833-ban elhunyt személyek]] |
A lap 2019. október 24., 05:27-kori változata
Esterházy II. Miklós | |
Uralkodóház | Esterházy |
Született | 1765. december 12. Bécs |
Elhunyt | 1833. november 25. (67 évesen) Como |
Édesapja | Esterházy I. Antal |
Édesanyja | Erdődy Mária Terézia |
Házastársa | Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein hercegnő |
Gyermekei | Esterházy Pál Antal Esterházy Mária Leopoldina Esterházy Miklós Károly |
Díjak | Aranygyapjas rend lovagja, Szent István-rend nagykeresztje |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy II. Miklós témájú médiaállományokat. |
Galántai herceg Esterházy II. Miklós (teljes nevén Miklós Ferdinánd, németül: Fürst Nikolaus II. Esterházy de Galantha; Bécs, Habsburg Birodalom, 1765. december 12. – Como, Lombard–Velencei Királyság, 1833. november 25.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, császári táborszernagy, diplomata, műgyűjtő. Galántai herceg Esterházy I. Antal fia, „Fényes” Miklós herceg unokája. Életpályája során a Magyar királyi nemesi testőrség kapitánya volt II. Lipót császár és király idején, majd szerepelt II. Ferenc koronázóküldöttségének tagjaként is. Diplomataként részt vett többek között a châtilloni kongresszuson és X. Károly francia király koronázásán is. Bonaparte Napóleon őt akarta a Magyar Királyság királyává tenni.
Élete
Az Esterházy-birtokok hitbizományát rendkívül fiatalon, 29 évesen elnyerte (1794–1833). Pályafutását katonaként kezdte II. József idején a birodalom hadseregében. 1791-ben a Magyar királyi nemesi testőrség kapitánya lett. 1792. július 14-én II. Ferenc császár koronázóküldöttségének tagjaként szerepelt. 1794-ben ezredessé, 1796-ban pedig tábornokká léptették elő. A napóleoni háborúk idején végig az osztrák császári hadseregben szolgált. 1797-ben saját költségén szerelt fel egy önkéntes ezredet. 1804-ben De Ligne hercegtől megvette az edelstetteni (birodalmi hercegi rangú) grófságot Bajorországban, és ezzel elnyerte a birodalmi hercegi címet is. 1809-ben Napóleon őt akarta Magyarország királyává koronáztatni, ezt azonban a Habsburgokhoz lojális herceg nem fogadta el. 1814-ben diplomáciai küldetést teljesített a châtilloni kongresszuson, a Napóleonnal való béketárgyaláson. 1815-ben Mária Lujza francia császárnét elkísérte Rambouillet-ba. X. Károly francia király koronázásán Ferenc császárt képviselte. 1817-ben a császári hadsereg táborszernagya, majd az Aranygyapjas rend lovagja és a Szent István-rend nagykeresztese lett.
1828-ban megvásárolta a Boden-tóban fekvő Mainau-szigetet a Badeni Őrgrófság nagyhercegétől, de nem bírta hosszú ideig megtartani.
Mecénásként
Rendkívül művelt főúr volt, mielőtt katonai szolgálatba lépett volna, körbeutazta Európát, járt Angliában, Franciaországban és Itáliában. Kismartoni zenekara élén 1795-ben Joseph Haydn, majd J. N. Hummel állt. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajtott végre: ő építtette meg a Haydn-termet. Charles Moreau tervezte a kismartoni kastély klasszikus stílusú átépítését, valamint egy operaházzal és galériával történő kibővítését is. A barokk kertet angol tájkertté építették át. Részt vett építési tervekben Bécsben is (Várszínház, Bécsi Színház). A művészet nagy pártfogójaként 1795-ben megvásárolta Neipperg gróf könyvtárát. Gazdag képtárat hagyott hátra, amelyet 1871-ben vásárolt meg a Magyar Tudományos Akadémia, ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak.
Magánélete
Feleségével, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein hercegnővel három gyermekük volt: Pál Antal, Miklós Károly és Mária Leopoldina.
1833. november 25-én halt meg Comóban, súlyosan eladósodott vagyont hagyva maga után.
További információk
Esterházy család, fraknói ág Született: 1765. december 12. Elhunyt: 1833. november 25. | ||
Előző Esterházy I. Antal |
7. Galántai Esterházy herceg 1794. január 22. – 1833. november 25. |
Következő Esterházy III. Pál Antal |
|