„Gleccser” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs méretváltozás ,  1 évvel ezelőtt
a
a (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez)
[[Fájl:Inlandeis Russels Gletscher.JPG|250px|thumb|right|A Russels-gleccser Grönlandon]]
 
Az [[Alpok]]ban mind a két típus létezik. A gleccserek száma az Alpokban körülbelül 2000, ezek közül elsőrendű gleccser mintegy 200. A nagyobb alpesi gleccserek mind hosszabbak egy [[mérföld]]nél. Az Alpokban (különösen a Közép-Alpokban) a gleccserek főtömegei a [[Mont Blanc]], a [[Monte Rosa]], a [[Finsteraarhorn]] és az [[Ötz-völgy]] hegycsoportjai körül alakulnak ki. A gleccserek szélessége változó, a völgyek szélességéhez, szűküléséhez idomul. Számos gleccser az Alpokban több mint 1 km széles. Az a terület, amely hóval, firnnel táplálja a gleccsert, sokszor hatalmas. A nagyobb gleccsereké több mint 5 km², de vannak olyanok, amelyeknek a gyűjtőterülete 40 km². Az Alpokban vagy 350 km² terület van gleccserektől borítva, vagyis eljegesedve. A gleccserek vastagsága becslések szerint mintegy 400-500 méter, mások az átlagos vastagságot 250 méterre becsülik. Európában az Alpokon kívül még a Pireneusokban megés Norvégiában vannak gleccserek. A Pireneusok gleccserei az Alpokéhoz képest lényegesen kisebbek, a legnagyobbak a [[Garonne]] völgye és az Ossoue-völgy között vannak. A skandináv gleccserek sem közelítik meg az Alpokéit, a legnagyobb a [[Lodal-gleccser]]. [[Izland]]on, a [[Spitzbergák]]on és [[Észak-Amerika]] sarkvidéki szigetein szintén vannak nagyobb kiterjedésű jégmezők és gleccserek is. [[Grönland]] területének 90%-át egyetlen hatalmas jégtakaró borítja, amelyről több nagyobb völgyi gleccser indul a tenger felé. A legnagyobb közöttük a [[Humboldt-gleccser]], mely ott, ahol a tengert eléri, 100 km széles és több mint 200 méter vastag.
 
Régen, a [[Würm-glaciális]]ban sokkal nagyobb terjedelműek voltak Európában a gleccserek, mint ma. Az Alpok gleccserei délen egészen a [[Pó]] völgyéig, északon egészen a [[Duna]] völgyéig terjedtek. [[Skandinávia]] jégárai pedig a [[Germán-alföld|Német-lengyel-síkság]]ig nyúltak le. Skandinávia és [[Brit-szigetek]], valamint a Német-lengyel-síkság felülete körülbelül olyan lehetett, mint a mai Grönlandé. A gleccserek az elmúlt {{szám|10000}} évben folyamatosan húzódnak vissza, kivéve a [[kis jégkorszak]] idejét, amikor újra növekedésnek indultak. Ma a gleccserek nagy részénél jól megfigyelhető a kis jégkorszak végére, általában a 19. század első felére kialakult [[moréna|végmoréna]], amihez képest a gleccserek azóta megint jelentős mértékben visszahúzódtak. [[Ázsia|Ázsiában]] a Kaukázus, a Mustagh, Küenlün, Tiensan, Jünling, Karokorum és Himalája hegységeken vannak gleccserek. [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] csak a legmagasabb csúcsokon, valamint az [[Andok]] déli végein, Észak-Amerikában a Sierra Nevadán és a [[Cascade-hegység]]ben, [[Új-Zéland]]on a déli sziget hegységein fordulnak elő.
294

szerkesztés

Navigációs menü