„Aargau kanton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jegyzetsablon |
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a [[Lenzburg]] grófi ház kihalása után [[1173]]-ban a [[Habsburg-család|Habsburgok]] kezére jutott, míg a szövetséges kantonok ([[Bern kanton|Bern]], [[Solothurn kanton|Solothurn]], [[Luzern kanton|Luzern]]) [[1415]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] császár és a [[konstanzi zsinat]] biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az [[1798]]-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét. |
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a [[Lenzburg]] grófi ház kihalása után [[1173]]-ban a [[Habsburg-család|Habsburgok]] kezére jutott, míg a szövetséges kantonok ([[Bern kanton|Bern]], [[Solothurn kanton|Solothurn]], [[Luzern kanton|Luzern]]) [[1415]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] császár és a [[konstanzi zsinat]] biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az [[1798]]-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét. |
||
Itt alakult meg a 18. század végén a [[Helvét Köztársaság]]. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] döntésével pedig [[1803]]-ban jött létre a kanton. [[1831]]. [[április 15.|április 15-én]] kapta demokratikus szervezetét. Azután [[vallásháború]] dúlt a kis kantonban, míg [[1852]]. |
Itt alakult meg a 18. század végén a [[Helvét Köztársaság]]. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] döntésével pedig [[1803]]-ban jött létre a kanton. [[1831]]. [[április 15.|április 15-én]] kapta demokratikus szervezetét. Azután [[vallásháború]] dúlt a kis kantonban, míg [[1852]]. február 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. [[1863]]-ban a zsidókat emancipálták. |
||
A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját. |
A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját. |
||
A lap 2019. október 21., 07:29-kori változata
| Aargau kanton | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Svájc | ||
| Gépkocsijel | AG | ||
| Alapítás éve | 1803 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 678 207 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 382 m | ||
| Terület | 1403,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 8° 06′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 8° 06′ 36″ | |||
.svg) | |||
| weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aargau kanton témájú médiaállományokat. | |||
Aargau (franciául Argovie) kanton Svájc északi részén, a Jura-hegység vidékén. Svájc 16. kantonja. Lakosainak száma 2005-ben 573 654 volt. A lakosság 85,6%-a német, 7,4%-a olasz; 47,2%-a protestáns, 46,5%-a katolikus vallású.
Fekvése
Északon Németország és Bázel vidék, nyugaton Solothurn és Bern, délen Luzern, keleten Zürich és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: Aarau.
Földrajz
Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau).
Történelem
Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században Vindonissa központtal római légiók állomásoztak a területen. Az alemannok az 5. században szállták meg, a 6. századtól a Frank Birodalom része lett.
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, míg a szövetséges kantonok (Bern, Solothurn, Luzern) 1415-ben Luxemburgi Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az 1798-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét.
Itt alakult meg a 18. század végén a Helvét Köztársaság. Napóleon döntésével pedig 1803-ban jött létre a kanton. 1831. április 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháború dúlt a kis kantonban, míg 1852. február 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.
A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját.
Gazdaság
A földművelés a főfoglalkozás; állattenyésztéséről és tejiparáról híres, továbbá szőlőt is termesztenek. Felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A kanton iparilag is fejlett, főleg a precíziós műszerek, vas, acél és cement ágazatokban. A főbb ipari központok: Aarau, Brug és Baden.
Svájc öt atomerőműve közül három ebben a kantonban található (Beznau I + II és Leibstadt). Ezen kívül, a sok folyó miatt több vízierőmű is található itt, ezért gyakran nevezik "energiakantonnak".
Népszerű idegenforgalmi célpontok festői tájai, ősi kastélyai és Bad Schinznach és Baden gyógyfürdői.
Közigazgatás
11 kerületből és 50 járásból áll. Nagy tanácsát járásonként titkos szavazattal választják. A végrehajtó hatalom a 7 tagú kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter. A nagy tanács választja, mint a 9 tagú főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja.
Jegyzetek
- ↑ Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)
Források
- Bokor József (szerk.). Aargau, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 4–5. o. ISBN 963-05-6612-5
