„Hauswirth Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
49. sor: 49. sor:


== Életrajza ==
== Életrajza ==
Budapesten született Hauswirth Ödön magánhivatalnok és Steinbach Erzsébet gyermekeként.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4C9-8Y?i=36 |title=Hauswirth Ödön és Steinbach Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 103/1900. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-01}}</ref> Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: {{idézet|"Tizenegy éves kislány voltam, amikor [[Balatonfüred]]en egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy [[Ady Endre|Ady Endrét]] és [[Boncza Berta|Csinszkát]] kaptam ceruzavégre"...}}
Budapesten született Hauswirth Ödön magánhivatalnok és Steinbach Erzsébet gyermekeként.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4C9-8Y?i=36 |title=Hauswirth Ödön és Steinbach Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 103/1900. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-01}}</ref> Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: {{idézet|Tizenegy éves kislány voltam, amikor [[Balatonfüred]]en egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy [[Ady Endre|Ady Endrét]] és [[Boncza Berta|Csinszkát]] kaptam ceruzavégre...}}
A [[Színházi Élet]] volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki [[Pán Imre]] álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke [[Mezei Gábor]], aki később elismert belsőépítész lett.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRJS-2WT?i=302 |title=Mezei Imre és Hauswirth Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 748/1930. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-01}}</ref> A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikaturistaként elsőként jelentek meg rajzai a ''Pesti Posta'' című politikai vicclapban.[[1945]] után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyi]] (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a [[Nők Lapja]], a Béke és Szabadság, az [[Élet és Irodalom]] és az induló [[Füles (magazin)|Füles]] rejtvényújság is. 1951-1953 között az [[IBUSZ]] sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (''Plajbász és Paróka'', ''Zsákbamacska'', ''Tollasbál'', ''Bizalmas''. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: ''Ifjú Sólyom'', [[Pajtás (hetilap)|Pajtás]], [[Világ Ifjúsága]]. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is. (1954-1956 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például ''[[A két bors ökröcske]]'' című rajzfilm stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: [[Kassák Lajos]], [[Füst Milán]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]], [[Karinthy Frigyes]], [[Pátzay Pál]], [[Arthur Rubinstein]], [[David Fjodorovics Ojsztrah]], [[Szvjatoszlav Teofilovics Richter]], [[Yehudi Menuhin]], [[Mihail Alekszandrovics Solohov]], [[Szergej Szergejevics Prokofjev]], stb. Szignója: Hauswirth vagy H.
A [[Színházi Élet]] volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki [[Pán Imre]] álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke [[Mezei Gábor]], aki később elismert belsőépítész lett.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRJS-2WT?i=302 |title=Mezei Imre és Hauswirth Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 748/1930. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-01}}</ref> A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikaturistaként elsőként jelentek meg rajzai a ''Pesti Posta'' című politikai vicclapban.[[1945]] után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyi]] (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a [[Nők Lapja]], a Béke és Szabadság, az [[Élet és Irodalom]] és az induló [[Füles (magazin)|Füles]] rejtvényújság is. 1951-1953 között az [[IBUSZ Utazási Irodák Kft|IBUSZ]] sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (''Plajbász és Paróka'', ''Zsákbamacska'', ''Tollasbál'', ''Bizalmas''. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: ''Ifjú Sólyom'', [[Pajtás (hetilap)|Pajtás]], [[Világ Ifjúsága]]. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is. (1954-1956 között a [[Pannónia Filmstúdió]]ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például ''[[A két bors ökröcske]]'' című rajzfilm stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: [[Kassák Lajos]], [[Füst Milán]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]], [[Karinthy Frigyes]], [[Pátzay Pál]], [[Arthur Rubinstein]], [[David Fjodorovics Ojsztrah]], [[Szvjatoszlav Teofilovics Richter]], [[Yehudi Menuhin]], [[Mihail Alekszandrovics Solohov]], [[Szergej Szergejevics Prokofjev]], stb. Szignója: Hauswirth vagy H.


==Díjai==
==Díjai==

A lap 2019. október 17., 15:17-kori változata

Hauswirth Magda
SzületettHauswirth Magdolna Gizella
1903. április 25.
Budapest[1]
Elhunyt1999. június 12. (96 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPán Imre
GyermekeiMezei Gábor
Foglalkozása
  • karikaturista
  • tervezőgrafikus
  • illusztrátor
  • rajzoló
KitüntetéseiAranytoll (1992)
Sablon • Wikidata • Segítség

Hauswirth Magda (Budapest, 1903. április 25.[2] – Budapest, 1999. június 12.) magyar karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.

Életrajza

Budapesten született Hauswirth Ödön magánhivatalnok és Steinbach Erzsébet gyermekeként.[3] Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte:

„Tizenegy éves kislány voltam, amikor Balatonfüreden egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy Ady Endrét és Csinszkát kaptam ceruzavégre...”

A Színházi Élet volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki Pán Imre álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke Mezei Gábor, aki később elismert belsőépítész lett.[4] A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikaturistaként elsőként jelentek meg rajzai a Pesti Posta című politikai vicclapban.1945 után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a Ludas Matyi (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a Nők Lapja, a Béke és Szabadság, az Élet és Irodalom és az induló Füles rejtvényújság is. 1951-1953 között az IBUSZ sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (Plajbász és Paróka, Zsákbamacska, Tollasbál, Bizalmas. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: Ifjú Sólyom, Pajtás, Világ Ifjúsága. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is. (1954-1956 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például A két bors ökröcske című rajzfilm stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: Kassák Lajos, Füst Milán, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Karinthy Frigyes, Pátzay Pál, Arthur Rubinstein, David Fjodorovics Ojsztrah, Szvjatoszlav Teofilovics Richter, Yehudi Menuhin, Mihail Alekszandrovics Solohov, Szergej Szergejevics Prokofjev, stb. Szignója: Hauswirth vagy H.

Díjai

Csoportos kiállításai

  • Nemzeti Színház (1946)
  • Nemzeti Szalon (1947)(1951)
  • Műcsarnok (1968)

Fontosabb művei

Illusztrációi:

  • Újságrajzoló művészek könyve (szerkesztő: Pérely Imre, 1930)
  • Halló! Itt rádió humor! (Víg Györggyel, 1934)
  • Grätzer József: Sicc (1935)
  • Maurice Maeterlinck: Kék madár (1937)
  • Laner bácsi képeskönyve (Lyon, 1930-as évek)
  • Ákos Miklós: Tommy megszökik (ifjúsági regény, 1930-as évek)
  • Falk Géza: Barangolás Zeneországban (1938)
  • A mindent tudó nő. Családi kislexikon II. (1943)
  • Faragó Baba: A főzőkanáltól az estélyi ruháig (1947)
  • Borisz Zsitkov: Miértke könyve (I-III.)(1949)
  • Magyarország. Útikönyv. (szerkesztette: Boldizsár Iván, 1955)
  • Budapest. Útikönyv. (1956)
  • Autósok, motorosok túrakönyve (szerkesztő: Feledy Béla, Örkényi József, Surányi Endre, Szitnyai Jenő, 1956)
  • Balaton (Panoráma. Útikönyvek.) (szerző: Lipták Gábor, Dr. Zákonyi Ferenc, Huba László, 1958)
  • R. Chitz Klára: Muzsikus Péter kalandjai (Rajzos zeneelmélet gyermekeknek és felnőtteknek, 1961)
  • Rátonyi Róbert: Ne vegyék komolyan! (1971)
  • Bilicsi Tivadar: "Hol vagytok, ti régi játszótársak?..." (1982)
  • Rátonyi Róbert: Szeretném ha nevetnének (1985)
  • Rátonyi Róbert: Kétszáz kedvenc közelről (1988)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hauswirth_Magda&oldid=21817151”