„Dell’Adami Rezső” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor: 41. sor:


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


==Források==
==Források==

A lap 2019. október 13., 10:22-kori változata

Dell’Adami Rezső
Született1850
Pest
Elhunyt1888. május 20.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász,
ügyvéd,
egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Dell’Adami Rezső Gusztáv (Pest, 1850Budapest, 1888. május 20.) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár.

Életpályája

Dell’Adami Gusztáv gyámhivatali ellenőr és Nedeczky Malvina fia. Iskoláit 1872-ben végezte; ezután a francia, angol, német, olasz és spanyol nyelveket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Francia- és Németországba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. Bár a politikában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak volt a híve, a kormány mégis szívesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott. Elmegyógyintézetben hunyt el.

Felesége Beke Mária volt, akivel 1879. április 5-én kötött házasságot a budapest-belvárosi római katolikus plébánián.[1]

Munkái

  • Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Bpest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. Magyar Nyelvőr 351 l.)
  • A kötelesrész. U. ott, 1879. (Különnyomat a Themisből.)
  • A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. U. ott, 1879. (Különnyomat a M. Themisből.
  • Igazságszolgáltatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. U. ott, 1880. (M. Jogászegyleti Értekezések 1.)
  • Olasz ügyvédi rendtartás. Ford. U. ott, 1882. (Külföldi Törvények II.)
  • Az örökjog alapelvei a Magyar Polgári Törvénykönyv tervezetében. Bp, 1883. (Magyar Jogászegyleti Értekezések X.) Hozzászólásai a vitában. Online
  • Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. U. ott, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések 23.)
  • Választóimhoz. U. ott, 1884.
  • A találmányi szabadalmak reformja. U. ott, 1885. (M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)
  • A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány. U. ott, 1885. (M. Jogászegyleti Értek. 9.)
  • Az ügyvédségről. U. ott, 1887.
  • Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887.
  • A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)

Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezéseket írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a Pesti Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), Pester Lloydba (1880–85.), a Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hírlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.), az Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.