„Rigler Gusztáv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Szent István Tudományos Akadémia tagjai kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a link kékítés AWB |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Rigler Gusztáv (1868-1930) magyar orvos.jpg |
| kép = Rigler Gusztáv (1868-1930) magyar orvos.jpg |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = [[SZTE]] [[Szegedi |
| képaláírás = [[SZTE]] [[Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára|Egyetemi Könyvtár]] gyűjteményéből |
||
<!--Életrajzi adatok --> |
<!--Életrajzi adatok --> |
||
| ismeretes mint = |
| ismeretes mint = |
||
98. sor: | 98. sor: | ||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
||
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
A lap 2019. október 8., 14:59-kori változata
Rigler Gusztáv | |
SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1868. november 4. Dunamocs |
Elhunyt | 1930. augusztus 20. (61 évesen) Budapest |
Ismeretes mint |
|
Pályafutása | |
Szakterület | orvostudomány |
Kutatási terület | bakterológia, szerológia, járványtan |
Munkahelyek | |
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
Szegedi Tudományegyetem | nyilvános rendes tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigler Gusztáv témájú médiaállományokat. |
Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4. – Budapest, 1930. augusztus 20.[1]) orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár.
Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését.
Életpályája
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá 1899. szeptember 12-én nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbízatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora volt 1917/18-ban. A trianoni békeszerződés után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a szegedi egyetemen a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegészségtani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.
Munkássága
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben Ausztria, Svájc, Olaszország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Algírba utazott, 1911-ben újból Németországba, majd Dániába, 1921-ben Hollandiában járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
Főbb munkái
- Az ivóvíz sterilizálása. Orvosi Hetilap, 1893.
- Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Budapest : Eggenberger, 1894. 372 p.
- Szobák fertőtlenítése ammonia-gőzökkel. Orvosi Hetilap, 1895.
- A teljes vér és vérsavó ingadozásai, különbözö ép és kóros viszonyok között. Orvosi Hetilap, 1901.
- Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. M. Orv. L., 1902.
- Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p.
- A koleráról. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály.[2] 1914.
- Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915.
- Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. Járványtörténelmi tanulmány. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály 1917.
- Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.[3]
- A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. Természettudományi Közlöny, 1923.
- Védekezés a pestis ellen az utolsó 5 évben. Budapesti Orv. Újs., 1923.
- Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet)
Irodalom (válogatás)
- Dolgozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Irták és kiadták tanitványai és tanártársai. (Szerk. Lőte József (illyefalvi), Jancsó Miklós, Poór Ferenc.) Szeged : Új Nemzedék, 1926. 653 p.
- Gortvay Gy.: Rigler professzor egyetemi tanárságának negyedszázados évfordulójára. Népegészségügy, 1926/15. sz.
- Szállási Á.: Rigler Gusztáv. Orvosi Hetilap, 1970/50. sz.
Tudományos tisztség (válogatás)
- Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottság Orvosi Szakbizottsága r. tag (1926-1930)
- Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tag és Közegészségügyi Osztály elnök (1927-1930)
- Szent István Akadémia r. tag (1928-1930)
Társasági tagság (válogatás)
- Országos Közegészségügyi Egyesület, vidéki elnök (1921-1930)
- Dugonics Társaság r. tag (1923-1930)
- Magyar Gyógyszerész-egyesület tiszteleti tagja (1928-1930)
Források
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011090210005856 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály
- ↑ 2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.
- Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.
- ekor-lap.hu