„Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a link kékítés AWB |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
== Tevékenysége == |
== Tevékenysége == |
||
Képzőművészeti (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet) nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban: kiállítási katalógusok; oktatási anyagok; szakirodalom; művészettörténeti irodalom. Idegenforgalmi értékek<ref>Pl. [[Buda (városrész)|Buda]] : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) [[Angol nyelv|Angol]] és [[német nyelv|német]] nyelven. {{ISBN|963-336-493-0}}</ref>történelmi és kulturális bemutatására is vállalkozott. A külföldi képzőművészeti alkotások szakirodalmát magyarra fordította, s bemutatta a hazai közönségnek; magyar múzeumokat és magyar vagy Magyarországon található képzőművészeti alkotásokat közreadott idegen nyelvű szakirodalom kíséretében külföldiek számára. A Képművészeti Alap Kiadó Vállalata azon kiadók egyike, mely tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. Jelentős vállalkozása volt - az ötvenes évek második felében létrehozott - RETUSMŰTEREM, amely a saját kiadványok nyomdai előkészítéséhez szükséges "amerikai retus" munkák elvégzése mellett, más kiadók megrendelésére is retusált. A cég megalakulása utáni évben jelentkezett a: KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE" című kiállításával, amelynek budapesti bemutatása után - az érdeklődésre alapozva - vándorkiállításként is elvitte, számos vidéki múzeumba, művelődési házba, könyvtárba, honvédségi körletekbe. A siker ösztönözte a Kiadó vezetését, hogy további kiállításokkal is jelentkezzen, amelyek már a tervezéskor, vándorkiállításnak készültek. Ilyen volt, a FESTÉSZETÜNK LEGSZEBB ALKOTÁSAI, A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI, összesen: cca. 8-9 vándor anyag. Ezeken a helyszíneken, kulturális eseménynek számított egy-egy bemutató, amelyek némelyikét, olyan ismert emberek nyitották meg, mint a soproni kiállítások esetében Csatkai Endre, Kőszegen: Szövényi István, Budapesten: Pogány Ö. Gábor, Szolnokon: Kaposvári Gyula, és mások. A Képzőművészeti Kiadó részt vett a Szerencsen ma is látható Képes levelezőlap Múzeum megalapításának előkészítésében, amely Dr.Petrikovics László orvos, és műgyűjtő alapító ajándékából jött létre. Megrendezte a "100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP" kiállítást - 1970-ben - a Műcsarnokban. Összefogta a képes levelezőlap gyűjtőket, és - időnként - rendezvények keretében adott szakmai tájékoztatást. Az első - magyarországi - megrendezéstől résztvevője volt, a Képzőművészeti Világhét eseményeinek. Rövid idővel, a megalakulása után, felkínálta a magyar vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy cég-, és árupropaganadájukat, magyar alkotások nyomataival készített fali-, és asztali naptárakkal reklámozzák. Napjainkban többféle szakirányban nyitott a Képzőművészeti Kiadó profilja. |
Képzőművészeti (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet) nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban: kiállítási katalógusok; oktatási anyagok; szakirodalom; művészettörténeti irodalom. Idegenforgalmi értékek<ref>Pl. [[Buda (városrész)|Buda]] : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) [[Angol nyelv|Angol]] és [[német nyelv|német]] nyelven. {{ISBN|963-336-493-0}}</ref> történelmi és kulturális bemutatására is vállalkozott. A külföldi képzőművészeti alkotások szakirodalmát magyarra fordította, s bemutatta a hazai közönségnek; magyar múzeumokat és magyar vagy Magyarországon található képzőművészeti alkotásokat közreadott idegen nyelvű szakirodalom kíséretében külföldiek számára. A Képművészeti Alap Kiadó Vállalata azon kiadók egyike, mely tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. Jelentős vállalkozása volt - az ötvenes évek második felében létrehozott - RETUSMŰTEREM, amely a saját kiadványok nyomdai előkészítéséhez szükséges "amerikai retus" munkák elvégzése mellett, más kiadók megrendelésére is retusált. A cég megalakulása utáni évben jelentkezett a: KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE" című kiállításával, amelynek budapesti bemutatása után - az érdeklődésre alapozva - vándorkiállításként is elvitte, számos vidéki múzeumba, művelődési házba, könyvtárba, honvédségi körletekbe. A siker ösztönözte a Kiadó vezetését, hogy további kiállításokkal is jelentkezzen, amelyek már a tervezéskor, vándorkiállításnak készültek. Ilyen volt, a FESTÉSZETÜNK LEGSZEBB ALKOTÁSAI, A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI, összesen: cca. 8-9 vándor anyag. Ezeken a helyszíneken, kulturális eseménynek számított egy-egy bemutató, amelyek némelyikét, olyan ismert emberek nyitották meg, mint a soproni kiállítások esetében Csatkai Endre, Kőszegen: Szövényi István, Budapesten: Pogány Ö. Gábor, Szolnokon: Kaposvári Gyula, és mások. A Képzőművészeti Kiadó részt vett a Szerencsen ma is látható Képes levelezőlap Múzeum megalapításának előkészítésében, amely Dr.Petrikovics László orvos, és műgyűjtő alapító ajándékából jött létre. Megrendezte a "100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP" kiállítást - 1970-ben - a Műcsarnokban. Összefogta a képes levelezőlap gyűjtőket, és - időnként - rendezvények keretében adott szakmai tájékoztatást. Az első - magyarországi - megrendezéstől résztvevője volt, a Képzőművészeti Világhét eseményeinek. Rövid idővel, a megalakulása után, felkínálta a magyar vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy cég-, és árupropaganadájukat, magyar alkotások nyomataival készített fali-, és asztali naptárakkal reklámozzák. Napjainkban többféle szakirányban nyitott a Képzőművészeti Kiadó profilja. |
||
== Sorozataiból == |
== Sorozataiból == |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
* Mai magyar iparművészet (1974–1977)<ref>2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.</ref> |
* Mai magyar iparművészet (1974–1977)<ref>2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.</ref> |
||
* Mai magyar művészet (1971–1989) sorozat szerk. Dávid Katalin |
* Mai magyar művészet (1971–1989) sorozat szerk. Dávid Katalin |
||
* Mesterművek zsebkönyvtára (1964.)<ref> |
* Mesterművek zsebkönyvtára (1964.)<ref>Egy [[Vincent van Gogh]] és egy [[Toulouse-Lautrec]] kötet jelent meg ezen sorozatcím alatt.</ref> |
||
* Műemlékeink lásd Magyar Műemlékek |
* Műemlékeink lásd Magyar Műemlékek |
||
* A művészet kiskönyvtára (1955–1969)<ref>E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.</ref> |
* A művészet kiskönyvtára (1955–1969)<ref>E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.</ref> |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
* Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc [[Kelet-ázsia]]i Művészeti Múzeum évkönyve (1962)<ref>Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. [[Dobrovits Aladár]] Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.</ref> |
* Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc [[Kelet-ázsia]]i Művészeti Múzeum évkönyve (1962)<ref>Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. [[Dobrovits Aladár]] Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.</ref> |
||
* Művészet : [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége]] (1960–1990)<ref>Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. ([[SZTE]] [[Szegedi |
* Művészet : [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége]] (1960–1990)<ref>Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. ([[SZTE]] [[Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára|Egyetemi Könyvtárban]] található állomány alapján.)</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
* [http://www.kozuleti.com/hun/cegadat.php?id=10182868 Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata cégadatai, részleges] |
* [http://www.kozuleti.com/hun/cegadat.php?id=10182868 Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata cégadatai, részleges] |
||
{{DEFAULTSORT:Kepzo~mu~veszetialapkiadovallalata}} |
{{DEFAULTSORT:Kepzo~mu~veszetialapkiadovallalata}} |
A lap 2019. október 8., 14:58-kori változata
Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata | |
Típus | üzleti vállalkozás |
Alapítva | 1954. április 1. |
Székhely | Budapest |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata) (nem hivatalos rövidítések: Képzőművészeti Alap Kiadó; Képzőművészeti Kiadó; Képzőművészeti K.), a cég neve hatályos 1954. április 1-jétől,[1] székhely: Budapest.
Története
„A kiadóvállalat a Népművelési Minisztérium határozatával 1954 április 1-jén alakult meg mint a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Jogelőd szerve a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalat volt, amely a Képcsarnok Vállalatra és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatára vált szét. A szerv közvetlen felügyeleti szerveként a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapját jelölték meg. Kiadványainak körét képezték: képzőművészeti könyvek és reprodukciók; illusztrált naptárak, képes levelezőlapok; egyéb művészeti tárgyú kiadványok, életrajzok. Műszaki retusmunkákat is és ügynöki tevékenységet is végzett, retusműterme 1958 óta működött. 1984 január 1-jétől a vállalat neve Képzőművészeti Kiadóra változott (teljes nevén: Képzőművészeti Kiadó, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Leányvállalata). Legnagyobb volumenű profiljuk a levelezőlap-kiadás volt, ezen belül is a színes levelezőlapok. Kiemelkedő kereskedelmi és együttműködési partnerének számított az Offset Nyomda, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, és a Piért Nagykereskedelmi Vállalat. A könyvkiadás tematikájában kiemelt szerepet kaptak a "kulturpolitikai célkitűzések," ami azt jelentette, hogy a kortárs magyar művészetet bemutatását preferálták. Leghíresebb sorozata a '"Mai magyar művészet" című monográfia-sorozat, amelynek darabjai: Mai magyar rajzművészet, Mai magyar iparművészet, Mai magyar szobrászat, Mai magyar festészet, Mai magyar gobelinek. 1996 február 1-jétől Képzőművészeti Kiadó Kft. néven működik.[2]”
Tevékenysége
Képzőművészeti (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet) nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban: kiállítási katalógusok; oktatási anyagok; szakirodalom; művészettörténeti irodalom. Idegenforgalmi értékek[3] történelmi és kulturális bemutatására is vállalkozott. A külföldi képzőművészeti alkotások szakirodalmát magyarra fordította, s bemutatta a hazai közönségnek; magyar múzeumokat és magyar vagy Magyarországon található képzőművészeti alkotásokat közreadott idegen nyelvű szakirodalom kíséretében külföldiek számára. A Képművészeti Alap Kiadó Vállalata azon kiadók egyike, mely tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. Jelentős vállalkozása volt - az ötvenes évek második felében létrehozott - RETUSMŰTEREM, amely a saját kiadványok nyomdai előkészítéséhez szükséges "amerikai retus" munkák elvégzése mellett, más kiadók megrendelésére is retusált. A cég megalakulása utáni évben jelentkezett a: KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE" című kiállításával, amelynek budapesti bemutatása után - az érdeklődésre alapozva - vándorkiállításként is elvitte, számos vidéki múzeumba, művelődési házba, könyvtárba, honvédségi körletekbe. A siker ösztönözte a Kiadó vezetését, hogy további kiállításokkal is jelentkezzen, amelyek már a tervezéskor, vándorkiállításnak készültek. Ilyen volt, a FESTÉSZETÜNK LEGSZEBB ALKOTÁSAI, A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI, összesen: cca. 8-9 vándor anyag. Ezeken a helyszíneken, kulturális eseménynek számított egy-egy bemutató, amelyek némelyikét, olyan ismert emberek nyitották meg, mint a soproni kiállítások esetében Csatkai Endre, Kőszegen: Szövényi István, Budapesten: Pogány Ö. Gábor, Szolnokon: Kaposvári Gyula, és mások. A Képzőművészeti Kiadó részt vett a Szerencsen ma is látható Képes levelezőlap Múzeum megalapításának előkészítésében, amely Dr.Petrikovics László orvos, és műgyűjtő alapító ajándékából jött létre. Megrendezte a "100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP" kiállítást - 1970-ben - a Műcsarnokban. Összefogta a képes levelezőlap gyűjtőket, és - időnként - rendezvények keretében adott szakmai tájékoztatást. Az első - magyarországi - megrendezéstől résztvevője volt, a Képzőművészeti Világhét eseményeinek. Rövid idővel, a megalakulása után, felkínálta a magyar vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy cég-, és árupropaganadájukat, magyar alkotások nyomataival készített fali-, és asztali naptárakkal reklámozzák. Napjainkban többféle szakirányban nyitott a Képzőművészeti Kiadó profilja.
Sorozataiból
- Az én múzeumom (1963–1984) sorozat szerk. Zádor Anna
- Képzőművészeti zsebkönyvtár (1958–1988)
- Magyar mesterek (1954–1963)[4]
- Magyar műemlékek[5] (1953–1977)
- Magyar művészettörténet[6] (1970–1971)
- Mai magyar iparművészet (1974–1977)[7]
- Mai magyar művészet (1971–1989) sorozat szerk. Dávid Katalin
- Mesterművek zsebkönyvtára (1964.)[8]
- Műemlékeink lásd Magyar Műemlékek
- A művészet kiskönyvtára (1955–1969)[9]
- Művészettörténet (1958–1971)
- A művészettörténet forrásai (1959–1964)
- A realizmus magyar mesterei (1953)[10]
- A turizmus kérdései (1997–2001)
Folyóirataiból
- Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum évkönyve (1962)[11]
- Művészet : Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (1960–1990)[12]
Jegyzetek
- ↑ Már 1953-ban is jelentett meg kötetet Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata impresszummal, hiszen a kiadó megalapítása már folyamatban volt.
- ↑ https://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?ID=9169
- ↑ Pl. Buda : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) Angol és német nyelven. ISBN 963-336-493-0
- ↑ A sorozat ma is él, de már a Corvina Könyvkiadó gondozza.
- ↑ Lásd Műemlékeink, Helyreállított műemlékeink alternatív címeken is.
- ↑ Minerva Kiadóval együtt.
- ↑ 2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.
- ↑ Egy Vincent van Gogh és egy Toulouse-Lautrec kötet jelent meg ezen sorozatcím alatt.
- ↑ E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.
- ↑ Than Mór : 1828–1899 / Wilhelmb Gizella Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1953. 52 p., 30 t. : ill.
- ↑ Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. Dobrovits Aladár Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.
- ↑ Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. (SZTE Egyetemi Könyvtárban található állomány alapján.)