Vakolat

Szendrő, Csáky-kastély (Szendrő), vakolat

A vakolat mész, homok vagy folyami kavics és víz keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimítású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.

A vakolat rendeltetése

Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és simítófa vagy simító szerszám segítségével.

Vakolat lehet céljától függően:

• Külső: ennek célja a hőhatásokkal és csapadékkal (eső, hó) szembeni védelem.

• Belső: célja szintén a hőhatásokkal szembeni védelem erősítése, valamint esztétikai fedés.

• Mind a külső, mind a belső vakolat lehet durva és sima, amely megkülönböztetés a munkafolyamatokhoz kapcsolódik.

Példa vakolandó felület meghatározására

Vakolandó felület kiszámítása

Felületek neve	Felületek száma, db	Méretek(sz.m.), m	Alapterület m²	Levonandó terület, m²	Vakolandó terület, m²
Oldalfal	4	5,00×4,00	20	-	4×20=80
Mennyezet	1	5,00×5,00	25	-	1×25=25
Ajtó	1	1,00×2,00	2	-1×2=−2
Ablak	2	2,00×2,00	4	-2×4=−8
Levonandó ∑	-	-	-	−10	− 10
Összesen	-	-	-	-	95

Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk:

95 m² x 12 kg/m² = 1140 kg (m²/m²), azaz egy rész víz = 380 kg (liter azaz 3,8m³) víz; két rész szárazanyag = 760 kg.

A szárazanyag általában cement (380kg azaz 3,8 mázsa) plusz mész (380 kg azaz 3,8 mázsa) (adalékanyag bányahomok, többnyire a cementet helyettesítik ezzel, részben biztosítva a habarcs szükséges konzisztenciáját). Azt kell még tudni, hogy a kiadósság készen kapható, zsákos kiszerelésű habarcsalapanyagokról szól a fenti példában. Más esetben a szükséges anyag kiszámításához ismerni kell

• az anyag (cement, mész, homok) sűrűségét (tonna/m³ vagy kg/m³),

• valamint az anyag térfogatának (m³) kiszámításához szükséges testeket (pl. lapos földterületen kúpalakba rendezik a homokot, de a meszesgödörben már többnyire téglatest alakban van a mész), hogy jól határozzuk meg az anyagszükségletet.

Glett

A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál, a munkaműveletet glettelésnek nevezik.

A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).

Érdekesség

A gipsz lehet:

• kristályos ásvány (képlet: CaSO₄•2H₂O)
• gletthez használt vízzel kevert égetett fehér por
• gipszkötés vagy gipszágy (orvosi értelemben)
• mezőgazdaságban pedig gipszet tartalmazó műtrágya

Vakolatarchitektúra

A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.

A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak.

Források

• Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 464–466. o. ISBN 963-05-2443-0  
• Günter Bayer: Javítások a ház körül Budapest, Sziget Kiadó 1999. ISBN 963-8138-36-X
• Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 1456. o. ISBN 963-05-0731-5   (a vakol fn. 1. sz. jelentése)
• Magasépítészet Külső vakolatok
• A habarcsok csoportosítása rendeltetésük szerint – Sulinet Tudásbázis