„Simándy József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
kép beillesztése
Címke: HTML-sortörés
2. sor: 2. sor:
{{Zenész infobox
{{Zenész infobox
|név = Simándy József
|név = Simándy József
|kép = Simándy József (Koós).JPG
|képaláírás = A ''Csodák között élünk'' című könyvben<br>[[Koós Gyula]] felvétele
|becenév =
|becenév =
|álnév =
|álnév =

A lap 2019. szeptember 28., 06:53-kori változata

Simándy József
A Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele
A Csodák között élünk című könyvben
Koós Gyula felvétele
Életrajzi adatok
Születési névSchulder József
Született1916. szeptember 18.
Kistarcsa
Elhunyt1997. március 4. (80 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1943–1945)
Pályafutás
Műfajokopera
Híres dalHazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán)
Hangszerénekhang
Hangtenor
Díjak
Tevékenységoperaénekes

Simándy József aláírása
Simándy József aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Simándy József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Simándy József (született Schulder[1]) (Kistarcsa, 1916. szeptember 18.Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.

Jelentősége

Híres szerepe a Psalmus Hungaricus (Kodály Zoltán) előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először Erkel Ferenc Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Életpályája

A Gép- és Vasútfelszerelési Gyár munkáskolóniája a Jellinek-telep nevű városrészben (Simándy is ezen a településrészen született)

Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig. Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést dr. Székelyhidy Ferenc növendékeként. A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.

Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Felesége Hegedűs Judit balettművész volt, gyermekei: Judit, Katalin és Péter.

Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgáraként.

Színházi szerepei

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet adatbázisában:[2]

Magyar Rádió, daljátékok - Simándy József operaénekes szerepei

  • Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt,  Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
  • Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Fontosabb díjai

Emlékezete

Emléktáblája, Mártonhegyi út 20/A.
Simándy József sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-7-3/1.

Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány[4] ápolja. A szegedi Simándy Énekversenyen számos jelentős énekes tűnt fel, mint Gál Erika, Rálik Szilvia, Geszthy Veronika, Wierdl Eszter, Bretz Gábor, Fekete Attila, Kiss-B. Atilla, Kovácsházi István, Kóbor Tamás, Nyári Zoltán, Wendler Attila, Balczó Péter.

Abaújszántón 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.[5]

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek, a szintén róla elnevezett, városközpontot jelentő tér központjában. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

2005-ben jelent meg a Simándy József újra „megszólal” című kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.

Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.

A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).

Keszthelyen, a Fejér György Városi Könyvtárban és 2011 őszétől, a felújított MOM Kulturális Központban emlékszoba őrzi nevét.

A Kistarcsai Kulturális Egyesület 2016-ban országos irodalmi pályázatot hirdetett „Emlékem Simándy Józsefről” címmel, Simándy születésének 100. évfordulója alkalmából.[6] A pályamunkák (melyeknek témája a művésszel kapcsolatos visszaemlékezések voltak) egy kiadvány formájában kerültek kiadásra, a pályázattal megegyező címmel.[7]

Jegyzetek

  1. A család tájékoztatása szerint a magyarosított név Simándi. Az Operaház kérésére kapta meg a közismert művésznevet.[forrás?]
  2. Színháztörténeti Adattár: Archiválva 2019. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben "Simándy József" mint Szereplő, Rendezés: Dátum: növekvő (+1 mint Simándi). Megjegyzés: A keresés Simándi József (bábszínész) szerepeit is megjeleníti. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  3. Kistarcsa Díszpolgára címben részesültek | Kistarcsa (magyar nyelven). kistarcsa.asp.lgov.hu. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  4. Az alapítvány adatlapja. [2016. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 7.)
  5. Abaújszántó weblapja. [2006. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 9.)
  6. Emlékem Simándy Józsefről (hu-HU nyelven). kike.hu. [2018. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  7. Simándy kötet (hu-HU nyelven). kike.hu. [2018. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)

Források

További információk