„Vakolat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:
Vakolat anyagszükséglet kiszámítása például egy cm-es vastagságú belső vakolathoz:
Vakolat anyagszükséglet kiszámítása például egy cm-es vastagságú belső vakolathoz:


Négy fal: 4,00m x 5,00m = 20 m2 x 4 = '''80 m² -''10 m²'' = '''<u>70 m²</u>'''
Négy fal: 4,00m x 5,00m = 20 x 4 = '''80 m² -''10 m²'' = '''<u>70 m²</u>'''


Mínusz: egy db ajtó 1,00 x 2,00m = ''2 m²'' és kettő db ablak 2,00m x 2,00m = 4 m2 x 2 = ''8 m²'', azaz mínusz összesen: '''''10 m²'''''
Mínusz: egy db ajtó 1,00m x 2,00m = ''2 m²'' és kettő db ablak 2,00m x 2,00m = 4 m2 x 2 = ''8 m²'', azaz mínusz összesen: '''''10 m²'''''
Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk:
Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk:



A lap 2019. szeptember 21., 13:58-kori változata

A vakolat mész, homok vagy folyami kavics keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.

Szendrő, Csáky-kastély (Szendrő), vakolat

A vakolat rendeltetése

Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és símítófa vagy símító szerszám segítségével. [1]

Vakolat lehet céljától függően: - Külső - Belső - Durva - Finom

Gipszforma - öntőminta, ifj. Szlávics László: Fáma -díj, fotó: ifj. Szlávics László

Vakolat anyagszükséglet kiszámítása például egy cm-es vastagságú belső vakolathoz:

Négy fal: 4,00m x 5,00m = 20 m² x 4 = 80 m² -10 m² = 70 m²

Mínusz: egy db ajtó 1,00m x 2,00m = 2 m² és kettő db ablak 2,00m x 2,00m = 4 m2 x 2 = 8 m², azaz mínusz összesen: 10 m² Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk:

70 m² x 12 kg/m³ = 840 kg (m²/m²), azaz egy rész víz = 280 kg (liter azaz 2,8m³) víz; két rész szárazanyag = 560 kg. [2]

A szárazanyag általában cement (280kg azaz 2,8 mázsa) plusz mész (280 kg azaz 2,8 mázsa) (adalékanyag bányahomok, többnyire a cementet helyettesítik ezzel, részben biztosítva a habarcs szükséges konzisztenciáját). Azt kell még tudni, hogy a kiadósság készen kapható habarcsalapanyagról szól a fenti példában. Más esetben a m³ kiszámításához tudni kell az anyag (cement, mész, homok) fajsúlyát, hogy jól határozzuk meg az anyagszükségletet.

Glett

A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál, a munkaműveletet glettelésnek nevezik.[3]

A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).

Érdekesség

A gipsz lehet:[4]

  • kristályos ásvány (képlet: CaSO42H2O)
  • gletthez használt vízzel kevert égetett fehér por
  • gipszkötés vagy gipszágy (orvosi értelemben)
  • mezőgazdaságban pedig gipszet tartalmazó műtrágya.

Vakolatarchitektúra

A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.

A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak.

Jegyzetek

  1. Vakolás házilag [1]
  2. Hogyan számoljuk a vakolat anyagszükségletet?
  3. sablon:Forrás-bakos lássad:glettelés cikkBakos Ferenc.szerk.: Fábián Pál, Zigány Judit, Ármósné Eisenbarth Magda, Bödey József: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 302. oldal. o. [1986]. ISBN 963-05-4262-5 
  4. Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 464oldal. o. ISBN 963-05-0731-5  

Források