„Választójog” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
→Az aktív választójog kiterjedése: nemcsak mentálisan beteg személyeket vehetnek gondnokság alá |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
=== Az aktív választójog kiterjedése === |
=== Az aktív választójog kiterjedése === |
||
* [[Általános választójog]] esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik. (Az elítélt bűnözők és |
* [[Általános választójog]] esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik. (Az elítélt bűnözők és gondnokság alá vett személyek.) 1869-ben [https://hu.wikipedia.org/wiki/Wyoming#T.C3.B6rt.C3.A9nelme Wyoming] szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel. |
||
* A '''korlátozott választójog''' a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A [[közügy|köz ügyeiben]] való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban. |
* A '''korlátozott választójog''' a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A [[közügy|köz ügyeiben]] való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban. |
||
A lap 2019. szeptember 20., 19:22-kori változata
Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.
Főbb elvei
A demokratikus rendszerekben a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással érvényesül.
Az aktív választójog kiterjedése
- Általános választójog esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik. (Az elítélt bűnözők és gondnokság alá vett személyek.) 1869-ben Wyoming szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel.
- A korlátozott választójog a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A köz ügyeiben való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban.
A választójog egyenlősége
Minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek a szavazata egyenlő hatásfokú. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban. 3/1991. (II. 7.) Alkotmánybírósági Határozat az egyenlőség elvét a következőképpen értelmezi: a választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését.
A szavazás közvetlensége
- A választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során.
- Közvetett választásokra például kifejezetten és csakis az elnök megválasztására választott képviselők (elektorok) útján történő szavazás, képviselő-testületek által történő közvetett választás.
A szavazás titkossága
A választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül titkosan adhatják le a szavazatukat.
Részvételi kötelezettség
- Nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
- Kötelező, amit jogszabály ír elő. Belgium egyike annak a néhány országnak, amelynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet a legnagyobb részvételi eredményekkel a világon. Ausztráliában ugyancsak kötelező a regisztráció és a választás a 18 évet betöltött állampolgároknak.
Passzív választójog
Mely azt szabályozza, hogy ki választható képviselővé, illetve milyen további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a képviselőkre.