„Wikipédia:Átírás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
41. sor: 41. sor:
|-
|-
| valign="top" | ''A magyaros átírás nem hű az eredeti japán kiejtéshez. Amit hosszú ''ó''-val jelöl, az valójában egy ''ou'' diftongus, a ''c'' betűvel jelölt hang pedig sokkal közelebb áll a ''tsz''-hez, így a magyaros, az eredeti Hepburnnel szemben, még torzít is.''
| valign="top" | ''A magyaros átírás nem hű az eredeti japán kiejtéshez. Amit hosszú ''ó''-val jelöl, az valójában egy ''ou'' diftongus, a ''c'' betűvel jelölt hang pedig sokkal közelebb áll a ''tsz''-hez, így a magyaros, az eredeti Hepburnnel szemben, még torzít is.''
| valign="top" | Az ''o'' után álló ''u'' hiragana, leszámítva azt az esetet, amikor a két hang kandzsi határán áll, az ''o'' hangzó hosszú ejtését jelöli (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=arigatou&g=&e=&s=&rt=0&start=1 az ''arigató'' szó és kiejtése]). A [[:en:voiceless alveolar affricate|''c''-vel jelölt hang]] megfelel a magyar ''c'' magánhangzónak (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=motsu&g=&e=&s=&rt=0&start=1 a ''mocu'' szó és kiejtése]).
| valign="top" | Az ''o'' után álló ''u'' hiragana, leszámítva azt az esetet, amikor a két hang kandzsi határán áll, az ''o'' hangzó hosszú ejtését jelöli (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=arigatou&g=&e=&s=&rt=0&start=1 az ''arigató'' szó és kiejtése]). A [[:en:voiceless alveolar affricate|''c''-vel jelölt hang]] megfelel a magyar ''c'' mássalhangzónak (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=motsu&g=&e=&s=&rt=0&start=1 a ''mocu'' szó és kiejtése]).
|-
|-
| valign="top" | ''A magyaros, bár pontos, mégsem autentikus. Ezeknek a szavaknak, neveknek angolos Hepburn alakjukban van kvázi értelmük, más formában téves asszociációkra vezet, akár komolytalannak is tűnik.''
| valign="top" | ''A magyaros, bár pontos, mégsem autentikus. Ezeknek a szavaknak, neveknek angolos Hepburn alakjukban van kvázi értelmük, más formában téves asszociációkra vezet, akár komolytalannak is tűnik.''

A lap 2019. szeptember 16., 23:51-kori változata

Tudnivalók

A Wikipédia helyesírási keretirányelvének értelmében a magyar Wikipédia lapjain az idegen írásrendszerű nyelvekből származó neveket és közszavakat az AkH. és az OH. ajánlásainak megfelelően, azaz a magyaros átírás szabályai szerint írjuk át. Kivételt ezalól egyedül a kínai nevek és közszavak külön szabályozott átírása jelent. Az alábbiakban listázzuk az átíráshoz eddig elkészült segédleteket nyelvenként.

Az átíráshoz elkészült részletes szabályozások


Az úgynevezett népszerűsítő átírás elleni közkeletű érvek és cáfolataik

Idegen írásrendszerű nyelvekből származó szavak átírásánál gyakran felmerül, hogy – akár általánosságban, akár csak az adott esetre alkalmazva – nem célszerű a népszerűsítő/akadémiai átírást követni. Ennek az oka valószínűleg az, hogy sok téma művelői nem ismerik az átírásra vonatkozó szabályokat, valószínűleg az átírásról szóló akadémiai szabályozásról sem hallottak, ezért felettébb szokatlannak találják a gyakorlatban. Mégis sok érv szól a népszerűsítő átírás mellett – illetve sok érv szól az idegen, többnyire nyugati, angolszász hagyományokat követő, illetve a tudományos átírások elsősége ellenében.

Érv a népszerűsítő átírással szemben Cáfolat
Az angolos Hepburn a nemzetközileg elfogadott rendszer a japán nevek leírására. Úgy is mondhatnánk, a japán nyelv ezáltal válik latin betűs írássá is. A Hepburn az angol nyelvhez igazítva próbálja minél jobban leírni a japán szavak kiejtését, ami sok félreértéshez is vezet (l. kyokushin közkeletű ejtése kiokusinként, vagy Tōkyō torzulása Tokióvá). Az angol betűkészlet (nem is beszélve a hangkészletről!) eltér a magyartól, nem minden magyarul beszélő számára egyértelmű az angolos Hepburnben átírt hangok kiejtése. A népszerűsítő átírás lényege éppen ez: a magyarul beszélő számára egyértelművé tenni, hogyan olvasandó ki a szó.
A Hepburn praktikusabb, mivel sokkal több információt találunk a keresőben, ha az angolos alakot írjuk be, mintha a magyarost. Sokkal több információt találunk a keresőbe carrotot, mint répát írva, magyarul: igen, általában elmondható, hogy magyar szavakat írva a keresőbe többnyire csak magyar találatokra számíthatunk… Igyekszünk mindig minél több variánst megadni, amivel megkönnyítjük a keresést, ez a praktikus megoldás ilyenkor, nem pedig a népszerűsítő átírás feladása. Az átírások egymás mellett léteznek, nem egymás ellenére, arról nem is beszélve, hogy a magyar nyelven írott szak- és népszerűsítő irodalom jó része is a magyaros átírást követi, ez tehát egy közös megkülönböztető vonás. Valójában igen érdekes ötlet a magyar helyesíráson a nemzetközi gyakorlatot számonkérni, mintha létezne egy nyelv helyesírásával kapcsolatban nemzetközi gyakorlat, és mintha az angol vagy a francia átírás nem kizárólag egyetlen nyelv szempontjainak figyelembevételével készült volna…
A magyaros átírás nem hű az eredeti japán kiejtéshez. Amit hosszú ó-val jelöl, az valójában egy ou diftongus, a c betűvel jelölt hang pedig sokkal közelebb áll a tsz-hez, így a magyaros, az eredeti Hepburnnel szemben, még torzít is. Az o után álló u hiragana, leszámítva azt az esetet, amikor a két hang kandzsi határán áll, az o hangzó hosszú ejtését jelöli (példa: az arigató szó és kiejtése). A c-vel jelölt hang megfelel a magyar c mássalhangzónak (példa: a mocu szó és kiejtése).
A magyaros, bár pontos, mégsem autentikus. Ezeknek a szavaknak, neveknek angolos Hepburn alakjukban van kvázi értelmük, más formában téves asszociációkra vezet, akár komolytalannak is tűnik. A japán szavak japánul autentikusak, nem angolos átiratukban. Az angolos Hepburn az angolul beszélők számára készült, éppen úgy, ahogy a magyaros átírás a magyarul beszélőknek.
Ez a japán szó nem is tekinthető igazából japánnak, sokkal inkább angol, hiszen angolos alakjában, angol nyelvterületről került a magyar nyelvbe. Egyértelműen látszik róla, hogy japán szó, ezért nincs okunk másképp kezelni.
Ez a szó, bár japán, a magyar nyelvben gyakorlatilag angolos alakjában honosodott meg, hiszen az egész szubkultúra így használja. A szubkultúra művelői hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az átírás két nyelv közt történik, tehát a célnyelv, a magyar nyelv átírási elvei, ezek háttere ugyanolyan fontos egy megfelelő átírási rendszer kialakításakor, mint amennyire a forrásnyelv sajátosságai lényegesek. Másfelől amúgy sem ritka a szaknyelveknél, hogy saját típushibáik alakulnak ki (pl. jogászoknál a Csupa Nagybetűzés, orvosoknál a latinos írásmód még a legközönségesebb betegségekre is stb.), de ilyen alapon az autószerelőknek is lehetne saját helyesírásuk, ahol a „karburátort” négy „k”-val írják, meg minden szakmának külön, és a helyesírás mint egységes normarendszer értelmét vesztené.

További információk

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Wikiszótár:Átírás címszót a Wikiszótárban!