„Erőltetett menet” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
(→‎A vers szövege: elrendezés)
Címke: HTML-sortörés
'''Erőltetett menet'''
 
Bolond, ki földre rogyván &nbsp;&nbsp;&nbsp; fölkél és újra lépked,<br>
<div style="width: 30%; float: left;">
s vándorló fájdalomként &nbsp;&nbsp;&nbsp; mozdít bokát és térdet,<br>
:Bolond, ki földre rogyván
de mégis útnak indul, &nbsp;&nbsp;&nbsp; mint akit szárny emel,<br>
:s vándorló fájdalomként
s hiába hívja árok, &nbsp;&nbsp;&nbsp; maradni úgyse mer,<br>
:de mégis útnak indul,
:s ha kérdezed, miért nem? &nbsp;&nbsp;&nbsp; még visszaszól talán,<br>
:s hiába hívja árok,
hogy várja őt az asszony &nbsp;&nbsp;&nbsp; s egy bölcsebb, szép halál.<br>
:s ha kérdezed, miért nem?
Pedig bolond a jámbor, &nbsp;&nbsp;&nbsp; mert ott az otthonok<br>
:hogy várja őt az asszony
:fölött régóta már csak &nbsp;&nbsp;&nbsp; a perzselt szél forog,<br>
:Pedig bolond a jámbor,
hanyattfeküdt a házfal, &nbsp;&nbsp;&nbsp; eltört a szilvafa,<br>
:fölött régóta már csak
:és félelemtől bolyhos &nbsp;&nbsp;&nbsp; a honni éjszaka.<br>
:hanyattfeküdt a házfal,
Ó, hogyha hinni tudnám: &nbsp;&nbsp;&nbsp; nemcsak szivemben hordom<br>
:és félelemtől bolyhos
mindazt, mit érdemes még, &nbsp;&nbsp;&nbsp; s van visszatérni otthon;<br>
:Ó, hogyha hinni tudnám:
:ha volna még! s mint egykor &nbsp;&nbsp;&nbsp; a régi hűs verandán<br>
:mindazt, mit érdemes még,
a béke méhe zöngne, &nbsp;&nbsp;&nbsp; míg hűl a szilvalekvár,<br>
:ha volna még! s mint egykor
:s nyárvégi csönd napozna &nbsp;&nbsp;&nbsp; az álmos kerteken,<br>
:a béke méhe zöngne,
:a lomb között gyümölcsök &nbsp;&nbsp;&nbsp; ringnának meztelen,<br>
:s nyárvégi csönd napozna
és Fanni várna szőkén &nbsp;&nbsp;&nbsp; a rőt sövény előtt,<br>
:a lomb között gyümölcsök
s árnyékot írna lassan &nbsp;&nbsp;&nbsp; a lassú délelőtt, –<br>
:és Fanni várna szőkén
:de hisz lehet talán még! &nbsp;&nbsp;&nbsp; a hold ma oly kerek!<br>
:s árnyékot írna lassan
Ne menj tovább, barátom, &nbsp;&nbsp;&nbsp; kiálts rám! s fölkelek!<br>
:de hisz lehet talán még!
:Ne menj tovább, barátom,
&nbsp;</div>
:fölkél és újra lépked,
:mozdít bokát és térdet,
:mint akit szárny emel,
:maradni úgyse mer,
:még visszaszól talán,
:s egy bölcsebb, szép halál.
:mert ott az otthonok
:a perzselt szél forog
:eltört a szilvafa,
:a honni éjszaka.
:nemcsak szivemben hordom
:s van visszatérni otthon;
:a régi hűs verandán
:míg hűl a szilvalekvár,
:az álmos kerteken,
:ringnának meztelen,
:a rőt sövény előtt,
:a lassú délelőtt, -
:a hold ma oly kerek!
:kiálts rám! s fölkelek!
 
Bor, 1944. szeptember 15.

Navigációs menü