„Szénbányászat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
A '''szénbányászat''' a föld alatt található [[kőszén]]nek, mint [[Ásvány (anyag)|ásványnak]] a felszínre hozatala, [[bányászat]]a. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint [[üzemanyag]], amit [[ipari forradalom]]nak nevezünk. |
A '''szénbányászat''' a föld alatt található [[kőszén]]nek, mint [[Ásvány (anyag)|ásványnak]] a felszínre hozatala, [[bányászat]]a. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint [[üzemanyag]], amit [[ipari forradalom]]nak nevezünk. |
||
[[Kép:Strip coal mining.jpg|bélyegkép|350px|jobbra|Szénbányászat - külszíni fejtés]] |
[[Kép:Strip coal mining.jpg|bélyegkép|350px|jobbra|Szénbányászat - külszíni fejtés]] |
||
181. sor: | 180. sor: | ||
=== Lignit === |
=== Lignit === |
||
{{tataroz}} |
|||
Lignit kitermelés 1975 és 2015 közöttː |
Lignit kitermelés 1975 és 2015 közöttː |
||
{| class="wikitable sortable" style="text-align: center;" |
{| class="wikitable sortable" style="text-align: center;" |
||
199. sor: | 197. sor: | ||
| align=left | {{Flag|NDK}} ''(Kelet-Németország)'' || 261|| 258.1 || 280 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- |
| align=left | {{Flag|NDK}} ''(Kelet-Németország)'' || 261|| 258.1 || 280 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Németország}} || 108{{ |
| align=left | {{Flag|Németország}} || 108 {{jegyzet*|2000 előtt csak Nyugat-Németország}} || 129.9 {{jegyzet*|2000 előtt csak Nyugat-Németország}} || 107.6 {{jegyzet*|2000 előtt csak Nyugat-Németország}} || 167.7 || 169 || 176.5 || 185.4 || 183 || 178.2 || 178.1 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Kína}} || – <!--13.0--> || 24.3 || 45.5 || 47.7 || 125.3 || 136.3 || 145 || 147 || 145 || 140 |
| align=left | {{Flag|Kína}} || – <!--13.0--> || 24.3 || 45.5 || 47.7 || 125.3 || 136.3 || 145 || 147 || 145 || 140 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Oroszország}} || 145{{ |
| align=left | {{Flag|Oroszország}} || 145 {{jegyzet*|2000 előtt a Szovjetunió}} || 141 {{jegyzet*|2000 előtt a Szovjetunió}} || 137.3 {{jegyzet*|2000 előtt a Szovjetunió}} || 87.8 || 76.1 || 76.4 || 77.9 || 73 || 70 || 73.2 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Kazahsztán}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Kazahsztán}} || {{jegyzet*|a SZU része, lásd Oroszo. adatát}} || {{jegyzet*|a SZU része, lásd Oroszo. adatát}} || {{jegyzet*|a SZU része, lásd Oroszo. adatát}} || 2.6 || 7.3 || 8.4 || 5.5 || 6.5 || 6.6 || – |
||
|- |
|- |
||
|align=left | {{flag|Üzbegisztán}} || {{ |
|align=left | {{flag|Üzbegisztán}} || {{jegyzet*|a SZU része, lásd Oroszo. adatát}} || {{jegyzet*|a SZU része, lásd Oroszo. adatát}} || {{jegyzet*|a SZU része, lásd Oroszo. adatát}} || 2.5 || 3.4 || 3.8 || 3.8 || – || – || – |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Egyesült Államok}} || 5 || 42.8 || 79.9 || 77.6 || 71.0 || 73.6 || 71.6 || 70.1 || 72.1 || 64.7 |
| align=left | {{Flag|Egyesült Államok}} || 5 || 42.8 || 79.9 || 77.6 || 71.0 || 73.6 || 71.6 || 70.1 || 72.1 || 64.7 |
||
223. sor: | 221. sor: | ||
| align=left | {{Flag|Indonézia}} || – || – || – || – ||40.0 || 51.3 || 60.0 || 65.0 || 60.0 || 60.0 |
| align=left | {{Flag|Indonézia}} || – || – || – || – ||40.0 || 51.3 || 60.0 || 65.0 || 60.0 || 60.0 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Csehszlovákia}} || 82 || 87 || 71 || |
| align=left | {{Flag|Csehszlovákia}} || 82 || 87 || 71 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Csehország}} || |
| align=left | {{Flag|Csehország}} || -- || -- || -- || 50.1 || 43.8 || 46.6 || 43.5 || 40 || 38.3 || 38.3 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Szlovákia}} || |
| align=left | {{Flag|Szlovákia}} || -- || -- || -- || 3.7 || 2.4 || 2.4 || 2.3 || – || – || – |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Jugoszlávia}} || – <!--26--> || 33.7 || 64.1 || |
| align=left | {{Flag|Jugoszlávia}} || – <!--26--> || 33.7 || 64.1 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Szerbia}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Szerbia}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || 35.5 || 37.8 || 40.6 || 38 || 40.1 || 29.7 || 37.3 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Koszovó}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Koszovó}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || || 8.7 || 9 || 8.7 || 8.2 || 7.2 || 8.2 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Macedónia}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Macedónia}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || 7.5 || 6.7 || 8.2 ||7.5 || – || – || – |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Bosznia-Hercegovina}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Bosznia-Hercegovina}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || 3.4 || 11 || 7.1 || 7 || 6.2 || 6.2 || 6.5 |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Szlovénia}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Szlovénia}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || 3.7 || 4|| 4.1 || 4 || – || – || – |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Montenegró}} || {{ |
| align=left | {{Flag|Montenegró}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || {{jegyzet*|Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot}} || || 1.9 || 2 || 2 || – || – || – |
||
|- |
|- |
||
| align=left | {{Flag|Románia}} || – || 26.5 || 33.7 || 29 || 31.1 || 35.5 || 34.1 || 24.7|| 23.6 || 25.2 |
| align=left | {{Flag|Románia}} || – || 26.5 || 33.7 || 29 || 31.1 || 35.5 || 34.1 || 24.7|| 23.6 || 25.2 |
||
268. sor: | 266. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
{{megjegyzések|oszlopok=3}} |
|||
{{notelist|refs= |
|||
{{efn|name=fn2| 2000 előtt csak Nyugat-Németország}} |
|||
{{efn|name=fn3|2000 előtt a teljes Szovjetunió}} |
|||
{{efn|name=fn4|Country was a part of the [[Soviet Union]] during this time.}} |
|||
{{efn|name=fn5|[[Czechoslovakia]] [[Dissolution of Czechoslovakia|dissolved]] in 1993.}} |
|||
{{efn|name=fn6|Country was a part of [[Czechoslovakia]] during this time.}} |
|||
{{efn|name=fn7|[[Yugoslavia]] [[Breakup of Yugoslavia|broke up]] in a process that concluded in 1992.}} |
|||
{{efn|name=fn8|Country was a part of [[Yugoslavia]] during this time.}} |
|||
{{efn|name=fn9|2000 data is for [[Federal Republic of Yugoslavia]].}} |
|||
{{efn|name=fn10|Country was a part of [[Federal Republic of Yugoslavia]] during this time.}} |
|||
{{efn|name=fn11|Albanians unilaterally declared independence from [[Serbia]], but the country it is not member of UN and its status is heavily disputed.}} |
|||
}} |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2019. szeptember 14., 06:22-kori változata
A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint üzemanyag, amit ipari forradalomnak nevezünk.
Az ásványi szén eredete
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.
Bányászati módok
Külszíni fejtés
Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.
Mélyművelés
A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok vannak.
Története
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
Szénbányászat Magyarországon
Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt.[1] 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen.
Szénbányászat Nógrád megyében
A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.
A Dorogi-medence szénbányászata
A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1960-as évek közepén érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. Az utolsó bányát 2004-ben zárták be.
A Magyar Szénbányászati Tröszt
A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.
A tröszti vállalatok a következők voltak:
- a Borsodi Szénbányák,
- a Dorogi Szénbányák,
- a Középdunántúli Szénbányák,
- a Mátraaljai Szénbányák,
- a Mecseki Szénbányák,
- a Nógrádi Szénbányák,
- az Oroszlányi Szénbányák,
- a Tatabányai Szénbányák,
- a Várpalotai Szénbányák és
- a Bányászati Ellátó Vállalat.[2]
Országonként
Összesen
No. | ország (és régió) | 2018[3] | 2016[4] | 2015[5] | 2014[6] | 2013[4] |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | Kína | 3523.2 | 3411.0 | 3747.0 | 3874.0 | 3974.3 |
2 | India | 716.0 | 692.4 | 677.5 | 648.1 | 608.5 |
3 | Egyesült Államok | 702.3 | 660.6 | 812.8 | 906.9 | 893.4 |
— | Európai Unió | 490.1 | 484.7 | 528.1 | 491.5 | 557.9 |
4 | Ausztrália | 481.3 | 492.8 | 484.5 | 503.2 | 472.8 |
5 | Indonézia | 461.0 | 434.0 | 392.0 | 458.0 | 474.6 |
6 | Oroszország | 411.2 | 385.4 | 373.3 | 357.6 | 355.2 |
7 | Dél-afrikai Köztársaság | 252.3 | 251.2 | 252.1 | 260.5 | 256.3 |
8 | Németország | 175.1 | 176.1 | 183.3 | 185.8 | 190.6 |
9 | Lengyelország | 127.1 | 131.1 | 135.5 | 137.1 | 142.9 |
10 | Kazahsztán | 111.1 | 102.4 | 106.5 | 108.7 | 119.6 |
11 | Törökország | 99.8 | 70.6 | 58.4 | 65.2 | 60.4 |
12 | Kolumbia | 89.4 | 90.5 | 85.5 | 88.6 | 85.5 |
13 | Kanada | 59.5 | 60.3 | 60.7 | 68.8 | 68.4 |
14 | Mongólia | 49.5 | 38.1 | 24.5 | 25.3 | 30.1 |
15 | Csehország | 44.9 | 46.0 | 46.2 | 46.9 | 49.0 |
16 | Szerbia | 40.0 | 38.4 | 38.1 | 29.8 | 40.3 |
- | Észak-Korea | 38.8[7] | 34.0[7] | 33.0[7] | ||
17 | Vietnam | 38.1 | 39.4 | 41.5 | 41.2 | 41.1 |
18 | Görögország | 37.8 | 33.1 | 47.7 | 49.3 | 53.9 |
19 | Bulgária | 34.5 | 31.5 | 35.9 | 31.3 | 28.6 |
20 | Ukrajna | 34.2 | 41.8 | 38.5 | 60.9 | 84.8 |
21 | Románia | 25.7 | 23.2 | 25.5 | 23.6 | 24.7 |
22 | Thaiföld | 16.3 | 17.0 | 15.2 | 18.0 | 18.1 |
23 | Mexikó | 10.4 | 11.4 | 14.4 | 13.8 | 14.6 |
- | Koszovó | 9.1[7] | 7.9[7] | 9.1[7] | ||
24 | Magyarország | 8.0 | 9.3 | 9.6 | 9.6 | |
25 | Brazília | 7.0 | 8.1 | 8.0 | 7.9 | 8.6 |
Lignit
Lignit kitermelés 1975 és 2015 közöttː
ország vagy terület | 1970 | 1980 | 1990 | 2000 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
NDK (Kelet-Németország) | 261 | 258.1 | 280 | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Németország | 108 [* 1] | 129.9 [* 2] | 107.6 [* 3] | 167.7 | 169 | 176.5 | 185.4 | 183 | 178.2 | 178.1 |
Kína | – | 24.3 | 45.5 | 47.7 | 125.3 | 136.3 | 145 | 147 | 145 | 140 |
Oroszország | 145 [* 4] | 141 [* 5] | 137.3 [* 6] | 87.8 | 76.1 | 76.4 | 77.9 | 73 | 70 | 73.2 |
Kazahsztán | [* 7] | [* 8] | [* 9] | 2.6 | 7.3 | 8.4 | 5.5 | 6.5 | 6.6 | – |
Üzbegisztán | [* 10] | [* 11] | [* 12] | 2.5 | 3.4 | 3.8 | 3.8 | – | – | – |
Egyesült Államok | 5 | 42.8 | 79.9 | 77.6 | 71.0 | 73.6 | 71.6 | 70.1 | 72.1 | 64.7 |
Lengyelország | – | 36.9 | 67.6 | 59.5 | 56.5 | 62.8 | 64.3 | 66 | 63.9 | 63.1 |
Törökország | – | 14.5 | 44.4 | 60.9 | 70.0 | 72.5 | 68.1 | 57.5 | 62.6 | 50.4 |
Ausztrália | – | 32.9 | 46 | 67.3 | 68.8 | 66.7 | 69.1 | 59.9 | 58.0 | 63.0 |
Görögország | – | 23.2 | 51.9 | 63.9 | 56.5 | 58.7 | 61.8 | 54 | 48 | 46 |
India | – | 5 | 14.1 | 24.2 | 37.7 | 42.3 | 43.5 | 45 | 47.2 | 43.9 |
Indonézia | – | – | – | – | 40.0 | 51.3 | 60.0 | 65.0 | 60.0 | 60.0 |
Csehszlovákia | 82 | 87 | 71 | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Csehország | -- | -- | -- | 50.1 | 43.8 | 46.6 | 43.5 | 40 | 38.3 | 38.3 |
Szlovákia | -- | -- | -- | 3.7 | 2.4 | 2.4 | 2.3 | – | – | – |
Jugoszlávia | – | 33.7 | 64.1 | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Szerbia | [* 13] | [* 14] | [* 15] | 35.5 | 37.8 | 40.6 | 38 | 40.1 | 29.7 | 37.3 |
Koszovó | [* 16] | [* 17] | [* 18] | 8.7 | 9 | 8.7 | 8.2 | 7.2 | 8.2 | |
Macedónia | [* 19] | [* 20] | [* 21] | 7.5 | 6.7 | 8.2 | 7.5 | – | – | – |
Bosznia-Hercegovina | [* 22] | [* 23] | [* 24] | 3.4 | 11 | 7.1 | 7 | 6.2 | 6.2 | 6.5 |
Szlovénia | [* 25] | [* 26] | [* 27] | 3.7 | 4 | 4.1 | 4 | – | – | – |
Montenegró | [* 28] | [* 29] | [* 30] | 1.9 | 2 | 2 | – | – | – | |
Románia | – | 26.5 | 33.7 | 29 | 31.1 | 35.5 | 34.1 | 24.7 | 23.6 | 25.2 |
Bulgária | – | 30 | 31.5 | 26.3 | 29.4 | 37.1 | 32.5 | 26.5 | 31.3 | 35.9 |
Albánia | – | 1.4 | 2.1 | 30 | 14 | 9 | 20 | – | – | – |
Thaiföld | – | 1.5 | 12.4 | 17.8 | 18.3 | 21.3 | 18.3 | 18.1 | 18 | 15.2 |
Mongólia | – | 4.4 | 6.6 | 5.1 | 8.5 | 8.3 | 9.9 | – | – | – |
Kanada | – | 6 | 9.4 | 11.2 | 10.3 | 9.7 | 9.5 | 9.0 | 8.5 | 10.5 |
Magyarország | – | 22.6 | 17.3 | 14 | 9.1 | 9.6 | 9.3 | 9.6 | 9.6 | 9.3 |
Észak-Korea | – | 10 | 10.6 | 7.2 | 6.7 | 6.8 | 6.8 | 7 | 7 | 7 |
Source: World Coal Association[8] · U.S. Energy Information Administration[9] · BGR bund.de Energiestudie 2016[10] · 1970 data from World Coal (1987)[11]
– no data available |
Jegyzetek
- ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története
- ↑ Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.
- ↑ Statistical Review of World Energy 2018
- ↑ a b Statistical Review of World Energy 2017
- ↑ Statistical Review of World Energy 2016
- ↑ Statistical Review of World Energy 2015 Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b c d e f EIA: International Energy Statistics
- ↑ Resources. World Coal Association, 2014 (Hozzáférés: 2015. december 22.)
- ↑ Production of Lignite Coal. U.S. Energy Information Administration, 2012 (Hozzáférés: 2015. december 23.)
- ↑ http://www.bgr.bund.de/DE/Themen/Energie/Downloads/Energiestudie_2016_Tabellen.xlsx?__blob=publicationFile&v=1
- ↑ Gordon, Richard. World coal: economics, policies and prospects. Cambridge: Cambridge University Press, 44. o. (1987. március 29.). ISBN 0521308275. OCLC 506249066
- ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
- ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
- ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
- ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
- ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
- ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
Források
- ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története: A magyar bányászati termelés története. www.kbm.hu. Központi Bányászati Múzeum. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
További információk
- Kőszén és lelőhelyei Magyarországon. energiapedia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
- Bányász szakzsargon. pilisiszenbanyak.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
- Kő Pál: Napirenden a szénbányák újranyitása. www.innoteka.hu, 2012. március 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)