„Szénbányászat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
171. sor: 171. sor:
|-
|-
|24|| {{flag|Magyarország}}
|24|| {{flag|Magyarország}}
|8.0||9.3|| align="left" | 9.6 || 0.1
|8.0||9.3|| align="left" | 9.6 ||
|9.6
|9.6
|-
|-

A lap 2019. szeptember 12., 16:25-kori változata

Szénbányászat - külszíni fejtés

A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint üzemanyag, amit ipari forradalomnak nevezünk.

Az ásványi szén eredete

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.

A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.

A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.

A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.

Bányászati módok

Külszíni lignitbánya Visontán

Külszíni fejtés

Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.

Mélyművelés

A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok vannak.

Története

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.

Szénbányászat Magyarországon

Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt.[1] 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen.

Szénbányászat Nógrád megyében

A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.

A Dorogi-medence szénbányászata

A bányavállalat volt székháza a dorogi vasútállomás mellett (a „Tröszt” vagy „Nagyiroda”), ma a városi Intézmények Háza

A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1960-as évek közepén érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. Az utolsó bányát 2004-ben zárták be.

A Magyar Szénbányászati Tröszt

A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.

A tröszti vállalatok a következők voltak:

  • a Borsodi Szénbányák,
  • a Dorogi Szénbányák,
  • a Középdunántúli Szénbányák,
  • a Mátraaljai Szénbányák,
  • a Mecseki Szénbányák,
  • a Nógrádi Szénbányák,
  • az Oroszlányi Szénbányák,
  • a Tatabányai Szénbányák,
  • a Várpalotai Szénbányák és
  • a Bányászati Ellátó Vállalat.[2]

Országonként

Szénbányászat (millió tonna)
No. ország (és régió) 2018[3] 2016[4] 2015[5] 2014[6] 2013[4]
1  Kína 3523.2 3411.0 3747.0 3874.0 3974.3
2  India 716.0 692.4 677.5 648.1 608.5
3  Egyesült Államok 702.3 660.6 812.8 906.9 893.4
Európai Unió 490.1 484.7 528.1 491.5 557.9
4  Ausztrália 481.3 492.8 484.5 503.2 472.8
5  Indonézia 461.0 434.0 392.0 458.0 474.6
6  Oroszország 411.2 385.4 373.3 357.6 355.2
7  Dél-afrikai Köztársaság 252.3 251.2 252.1 260.5 256.3
8  Németország 175.1 176.1 183.3 185.8 190.6
9  Lengyelország 127.1 131.1 135.5 137.1 142.9
10  Kazahsztán 111.1 102.4 106.5 108.7 119.6
11  Törökország 99.8 70.6 58.4 65.2 60.4
12  Kolumbia 89.4 90.5 85.5 88.6 85.5
13  Kanada 59.5 60.3 60.7 68.8 68.4
14  Mongólia 49.5 38.1 24.5 25.3 30.1
15  Csehország 44.9 46.0 46.2 46.9 49.0
16  Szerbia 40.0 38.4 38.1 29.8 40.3
-  Észak-Korea 38.8[7] 34.0[7] 33.0[7]
17  Vietnam 38.1 39.4 41.5 41.2 41.1
18  Görögország 37.8 33.1 47.7 49.3 53.9
19  Bulgária 34.5 31.5 35.9 31.3 28.6
20  Ukrajna 34.2 41.8 38.5 60.9 84.8
21  Románia 25.7 23.2 25.5 23.6 24.7
22  Thaiföld 16.3 17.0 15.2 18.0 18.1
23  Mexikó 10.4 11.4 14.4 13.8 14.6
-  Koszovó 9.1[7] 7.9[7] 9.1[7]
24  Magyarország 8.0 9.3 9.6 9.6
25  Brazília 7.0 8.1 8.0 7.9 8.6

Jegyzetek

Források

További információk

Commons:Category:Coal mining
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénbányászat témájú médiaállományokat.