„Tereske” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Nógrád vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a átnevezett kép |
||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
Fájl:Tereskei római katolikus templom belül.jpg|Templombelső |
Fájl:Tereskei római katolikus templom belül.jpg|Templombelső |
||
Fájl:Tereske Sz laszlo legendaja falfestmeny.jpg|Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet |
Fájl:Tereske Sz laszlo legendaja falfestmeny.jpg|Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet |
||
Fájl: |
Fájl:Részlet a tereskei Szent László-legendából.jpg|Részlet a tereskei Szent László legendából, egy észak-magyarországi tájakat bemutató kiállítási füzetből. |
||
</gallery>A mai templom [[Keletelés|keletelt]], [[Hajó (építészet)|egyhajós]], homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később [[barokk stílus]]úra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő [[gótika|gótikus]] ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.<gallery widths="150" heights="150" perrow="5"> |
</gallery>A mai templom [[Keletelés|keletelt]], [[Hajó (építészet)|egyhajós]], homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később [[barokk stílus]]úra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő [[gótika|gótikus]] ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.<gallery widths="150" heights="150" perrow="5"> |
||
Fájl:Tereske - árpád-kori római katolikus templom 1.jpg| |
Fájl:Tereske - árpád-kori római katolikus templom 1.jpg| |
||
A lap 2019. augusztus 26., 13:55-kori változata
| Tereske | |||
 | |||
| Középkori eredetű római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Rétsági | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Meló Martina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2652 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 688 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,03 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 11′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 11′ 34″ | |||
 Tereske
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Tereske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tereske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tereske község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.
Fekvése
Nógrád megyében, a 22-es főútról egy rövid, 1 kilométeres bekötőúton (a Szátokig, illetve a 2117-es útig vezető 21 126-os mellékúton) érhető el. A főút egy szakasza Tereske és Pusztaberki közigazgatási határán húzódik, itt ágazik ki Pusztaberki és Horpács felé, észak-északnyugati irányban a 2202-es útig tartó, 5,8 kilométer hosszú 22 102-es út.
Története
Tereske (-monostor, Tót-) Árpád-kori település. Nevét 1219-ben említette először oklevél Triskai alakban írva, majd 1255-ben Triske, Tottriske, 1274-ben Tottreske írásmóddal.
Tereskének már a tatárjárás előtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a Váradi Regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a 13-15. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. Az Árpád-korban már a Boldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek apátja 1219-ben perelte a Heves vármegyében lévő poroszlai (Poroszló) apátot és kegyurát 20 M miatt.
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el Tóttereske falu, melynek 5 és fél ekényi, a nógrádi vár alá tartozó földjét 1255-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos esztergomi érseknek.
A 16. század közepén török terület volt: 1562-1563-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, 1583-1584-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, 1584-1585-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, 1592-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt. 1593-ban szabadult fel a megszállás alól. 1598-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
1715-ben 14 magyar és 7 tót, 1720-ban 12 magyar és 4 tót háztartást írtak itt össze.
A 18. század első felében a Frideczky család birtoka volt, 1770-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a birtokosa, 1826-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly birtoka volt, majd az 1900-as évek elején Huszár László dr., Egresy Aladár, Pápa Zsigmond, a Szmrecsányi örökösök és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Hermin volt itt a nagyobb birtokos. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a középkorból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka pedig 1848-ban épült.
Az 1710 január 22-én Romhánynál lezajlott ütközet kiterjedt e község határára is. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el.
1866-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.
A 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
A községhez tartoztak Dennek-pusztán kívül Farkasvölgy-, Ilonka-, Károly-, Kormos és Ledér-puszták is.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 714 | 685 | 665 | 667 | 679 | 688 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
1910-ben 867 lakosából 860 magyar volt, ebből 815 római katolikus, 19 evangélikus, 3 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 12,1% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,7%, református 2,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 10,6% (11,9% nem nyilatkozott).[5]
Műemlékei
Római katolikus templom
Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László-legenda falképsorának utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. 1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után barokk átépítés következett.
-
Templombelső -
Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet -
Részlet a tereskei Szent László legendából, egy észak-magyarországi tájakat bemutató kiállítási füzetből.
A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.
Volt Frideczky kúria
A kúria a Frideczky családnak épült 18. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögű oromzat áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
Lásd még
Volt Huszár kastély
A kastélyt a Huszár család építtette klasszicista stílusban, 1848-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
A római katolikus templom és a volt Huszár-kastély műemléki környezete
A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.
A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.
Temetőkert
A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.
A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 cm törzskerületű szomorú bükk, a két vérbükk, a pirosvirágú galagonya, a lucfenyő, az amári palósfa, az aranyvessző szép bokrai és a vörösmogyorók. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.
Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Györffy György: Nógrádvármegye
Irodalom
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Mag Hella: Tereske temploma a késő középkorban, 2014,Archaeologia - Altum Castrum Online
Jegyzetek
- ↑ A 2014-es választás eredménye. (Hozzáférés: 2015. február 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tereske Helységnévtár
