„Bécsi keringő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.225.32.45 (vita) szerkesztéséről Kisváros szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
belső hivatkozás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|angol keringő}} |
{{más|angol keringő}} |
||
{{Tánc infobox}} |
|||
[[ |
[[Fájl:Tanzturnier_59.JPG|Bécsi keringő|bélyeg|250px]] |
||
A '''bécsi keringő''' (ismert német nevén ''Wiener Walzer'') a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A |
A '''bécsi keringő''' (ismert német nevén ''Wiener Walzer'') a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A „bécsi” jelző [[Retronímia|retronim]] elnevezés, ami az 1920-ban [[Boston]]ban kialakult [[angol keringő]]től különbözteti meg az eredeti változatot. |
||
A keringő gyökereit kutatva egészen a [[12. század|12]]–[[13. század]]ig lehet visszamenni, a |
A keringő gyökereit kutatva egészen a [[12. század|12]]–[[13. század]]ig lehet visszamenni, a minnesängerek idejéig. A német ''Springtanz''ban – amely páratlan ütemű táncrészként a páros ütemű, lépkedett előtáncot követte – felismerhető a keringő eredete. |
||
{{forr|A „waltzen” szó 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban jelent meg.}} |
{{forr|A „waltzen” szó 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban jelent meg.}} |
||
==Lépései== |
== Lépései == |
||
A bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két ¾-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. [[Németország]] maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen |
A bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két ¾-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. [[Németország]] maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen az ezerkilencszázhúszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt. Angliában a bécsi keringő sohasem volt otthonos. Az [[angolok]] bécsi keringő elleni tiltakozását mutatja, hogy náluk ez a tánc a standard [[tánc]]versenyek programjában az utolsó táncként szerepel, míg más országokban a harmadikként. |
||
==Története== |
== Története == |
||
Néptáncként a keringőt a [[1930-as évek|harmincas évek]] elején fedezték fel újra, mégpedig a [[Harmadik Birodalom]]ban – Németországban – és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki. Zenéjében – amely egyébként mára új lendületet kapott André Rieu keringőkirálynak és zenekarának köszönhetően – sok a vonós hangszer. E csodás melódia táncra ösztönöz minden táncoslábú embert. 1951-től hivatalosan is a |
Néptáncként a keringőt a [[1930-as évek|harmincas évek]] elején fedezték fel újra, mégpedig a [[Harmadik Birodalom]]ban – Németországban – és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki. Zenéjében – amely egyébként mára új lendületet kapott [[André Rieu]] keringőkirálynak és zenekarának köszönhetően – sok a vonós hangszer. E csodás melódia táncra ösztönöz minden táncoslábú embert. 1951-től hivatalosan is a versenytáncprogram részét képezi. |
||
== Tulajdonságai == |
|||
==Tulajdonság== |
|||
Zenéje: gyorsan folyó, temperamentumos, szárnyaló, lendületes |
Zenéje: gyorsan folyó, temperamentumos, szárnyaló, lendületes |
||
Zenei üteme: 3/4-es |
Zenei üteme: 3/4-es |
||
A lap 2019. augusztus 21., 12:06-kori változata
A bécsi keringő (ismert német nevén Wiener Walzer) a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A „bécsi” jelző retronim elnevezés, ami az 1920-ban Bostonban kialakult angol keringőtől különbözteti meg az eredeti változatot.
A keringő gyökereit kutatva egészen a 12–13. századig lehet visszamenni, a minnesängerek idejéig. A német Springtanzban – amely páratlan ütemű táncrészként a páros ütemű, lépkedett előtáncot követte – felismerhető a keringő eredete.
A „waltzen” szó 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban jelent meg.[forrás?]
Lépései
A bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két ¾-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. Németország maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen az ezerkilencszázhúszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt. Angliában a bécsi keringő sohasem volt otthonos. Az angolok bécsi keringő elleni tiltakozását mutatja, hogy náluk ez a tánc a standard táncversenyek programjában az utolsó táncként szerepel, míg más országokban a harmadikként.
Története
Néptáncként a keringőt a harmincas évek elején fedezték fel újra, mégpedig a Harmadik Birodalomban – Németországban – és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki. Zenéjében – amely egyébként mára új lendületet kapott André Rieu keringőkirálynak és zenekarának köszönhetően – sok a vonós hangszer. E csodás melódia táncra ösztönöz minden táncoslábú embert. 1951-től hivatalosan is a versenytáncprogram részét képezi.
Tulajdonságai
Zenéje: gyorsan folyó, temperamentumos, szárnyaló, lendületes Zenei üteme: 3/4-es Tempó: tudásszint szerint 50-60 ütem/perc Versenyeken 60 ütem/perc
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |