„Rap” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2001:738:6001:518:D05F:81AE:1277:D354 (vita) szerkesztését (oldid: 21191061)
Címke: Visszavonás
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
7. sor: 7. sor:
Az 1970-es években a New York-i fekete fiatalok körében egyre népszerűbbé váltak a lakótelepeken tartott házibulik,<ref>[[Michael Eric Dyson|Dyson, Michael Eric]], 2007, ''Know What I Mean? : Reflections on Hip-Hop'', Basic Civitas Books, p. 6.</ref> ahol a helyi lemezlovasok (DJ-k) az akkoriban népszerű [[funk]] és [[soul]] zenéket játszották a bulizóknak. A [[jamaica]]i [[dub]] mintájára a DJ-k elkezdték külön is lejátszani a ritmuskiállásokat ''(break)'' a népszerű dalokból.<ref name="dub music">{{Cite web|author=Stas Bekman: stas (at) stason.org|url=http://stason.org/TULARC/music-genres/reggae-dub/3-What-is-Dub-music-anyway-Reggae.html |title= What is "Dub" music anyway? (Reggae) |publisher=Stason.org |date= |accessdate=2010-01-12}}</ref> Mivel ezek a ritmuskiállások viszonylag rövid részek voltak egy-egy dalon belül, [[DJ Kool Herc]] és más lemezlovasok két lejátszó segítségével hosszabbították meg ezeket az instrumentális részeket. Az olyan lejátszási technikák, mint a szkreccselés, a ''beat mixing'', és a ''beat juggling'' végül is ennek köszönhetően alakultak ki.
Az 1970-es években a New York-i fekete fiatalok körében egyre népszerűbbé váltak a lakótelepeken tartott házibulik,<ref>[[Michael Eric Dyson|Dyson, Michael Eric]], 2007, ''Know What I Mean? : Reflections on Hip-Hop'', Basic Civitas Books, p. 6.</ref> ahol a helyi lemezlovasok (DJ-k) az akkoriban népszerű [[funk]] és [[soul]] zenéket játszották a bulizóknak. A [[jamaica]]i [[dub]] mintájára a DJ-k elkezdték külön is lejátszani a ritmuskiállásokat ''(break)'' a népszerű dalokból.<ref name="dub music">{{Cite web|author=Stas Bekman: stas (at) stason.org|url=http://stason.org/TULARC/music-genres/reggae-dub/3-What-is-Dub-music-anyway-Reggae.html |title= What is "Dub" music anyway? (Reggae) |publisher=Stason.org |date= |accessdate=2010-01-12}}</ref> Mivel ezek a ritmuskiállások viszonylag rövid részek voltak egy-egy dalon belül, [[DJ Kool Herc]] és más lemezlovasok két lejátszó segítségével hosszabbították meg ezeket az instrumentális részeket. Az olyan lejátszási technikák, mint a szkreccselés, a ''beat mixing'', és a ''beat juggling'' végül is ennek köszönhetően alakultak ki.


Ezek adták aztán azt a zenei alapot, amire rárappeltek az afrikai hangsúlyos rímelés és a jamaicai DJ-k bemondásainak stílusában.<ref name="dub music" /><ref name="more dub music">{{Cite web|last=Philen |first=Robert |url=http://robertphilen.blogspot.com/2007/11/mythic-music-stockhausen-davis-and.html |title=Robert Philen's Blog: Mythic Music: Stockhausen, Davis and Macero, Dub, Hip Hop, and Lévi-Strauss |publisher=Robertphilen.blogspot.com |date=2007-11-05 |accessdate=2010-01-12}}</ref> A jamaicai születésű DJ Kool Herc és az első [[MC]]-ként (a bulikat levezénylő ''Master of Ceremony''-ként) ismert [[Coke La Rock]] szintén hatással voltak a rappelés stílusára azzal, hogy egyszerű rövid verseket ritmizáltak a funk dalok kiállásaira.<ref name="History of Hip Hop - Old School">{{Cite web|url=http://www.ncimusic.com/tutorial/history/hiphop/oldschool.html |title=History of Hip Hop – Old School |publisher=nciMUSIC |date= |accessdate=2010-01-12}}</ref> Később az MC-k egyre változatosabb előadásmódokat dolgoztak ki, rövid rímeket, gyakran szexuális vagy durva témájú szövegeket építve be műsorukba, azért hogy megkülönböztessék magukat a többiektől és szórakoztassák saját közönségüket. A korai rapnek része volt az afroamerikai eredetű ''dozens'', amelyben a két fél addig sértegeti egymást közönség előtt, míg egyiküknél elszakad a cérna és kitör az erőszak. A partikon a két párbajozó rappelve alázta egymást, míg a táncosok ugyanezekre a ritmuskiállásokra mutatták be a közönségnek egyedi mozgásukat, amely a [[break tánc]] alapjait jelentette.<ref>Schloss, J.G. (2009). ''Foundation:
Ezek adták aztán azt a zenei alapot, amire rárappeltek az afrikai hangsúlyos rímelés és a jamaicai DJ-k bemondásainak stílusában.<ref name="dub music" /><ref name="more dub music">{{Cite web|last=Philen |first=Robert |url=http://robertphilen.blogspot.com/2007/11/mythic-music-stockhausen-davis-and.html |title=Robert Philen's Blog: Mythic Music: Stockhausen, Davis and Macero, Dub, Hip Hop, and Lévi-Strauss |publisher=Robertphilen.blogspot.com |date=2007-11-05 |accessdate=2010-01-12}}</ref> A jamaicai születésű DJ Kool Herc és az első [[MC]]-ként (a bulikat levezénylő ''Master of Ceremony''-ként) ismert [[Coke La Rock]] szintén hatással voltak a rappelés stílusára azzal, hogy egyszerű rövid verseket ritmizáltak a funk dalok kiállásaira.<ref name="History of Hip Hop - Old School">{{Cite web |url=http://www.ncimusic.com/tutorial/history/hiphop/oldschool.html |title=History of Hip Hop – Old School |publisher=nciMUSIC |date= |accessdate=2010-01-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110714161251/http://www.ncimusic.com/tutorial/history/hiphop/oldschool.html |archivedate=2011-07-14 }}</ref> Később az MC-k egyre változatosabb előadásmódokat dolgoztak ki, rövid rímeket, gyakran szexuális vagy durva témájú szövegeket építve be műsorukba, azért hogy megkülönböztessék magukat a többiektől és szórakoztassák saját közönségüket. A korai rapnek része volt az afroamerikai eredetű ''dozens'', amelyben a két fél addig sértegeti egymást közönség előtt, míg egyiküknél elszakad a cérna és kitör az erőszak. A partikon a két párbajozó rappelve alázta egymást, míg a táncosok ugyanezekre a ritmuskiállásokra mutatták be a közönségnek egyedi mozgásukat, amely a [[break tánc]] alapjait jelentette.<ref>Schloss, J.G. (2009). ''Foundation:
b-boys, b-girls, and hip-hop culture in New York'', Oxford University Press</ref>
b-boys, b-girls, and hip-hop culture in New York'', Oxford University Press</ref>



A lap 2019. augusztus 8., 15:58-kori változata

50 Cent

A rap (vagy rappelés) egyfajta énekstílus, ritmikus dalszövegmondás, kántálás.[1] Az 1970-es évek végén New York-i lemezlovasok és a város fekete közössége által kifejlesztett rapzene egy könnyűzenei stílus, ahol egy folyamatosan ismétlődő, monoton ritmus adja az alapot, amelyre szlengben bővelkedő, gyors, gördülékeny, rímelő, előre megírt vagy improvizált dalszöveget kántál a rappelő személy (rapper).[2] A rappelés nem azonos a versmondással, mivel a versmondással ellentétben a rapet egy ütem ritmusához igazítva adják elő,[3][4] és a rapszövegnek van dallama, még ha egyszerű is az énekléshez viszonyítva.

A rappelés elsődleges összetevője a hiphop és a reggae stílusoknak, de jelen van olyan alternatív rock együttesek zenéjében is, mint például a Red Hot Chili Peppers. A ritmikus dalszövegmondás azonban évszázadokkal korábbról ered. A rap gyökerei a középkori nyugat-afrikai griot énekmondókig vezethetők vissza, akik történeteiket a dobok és más ritmushangszerek ütemére adták elő. Ezt a kapcsolatot több mai hiphop-előadó, modernkori griot, és zenetörténeti kutató is megerősíti.[5][6][7]

Kialakulása

Az 1970-es években a New York-i fekete fiatalok körében egyre népszerűbbé váltak a lakótelepeken tartott házibulik,[8] ahol a helyi lemezlovasok (DJ-k) az akkoriban népszerű funk és soul zenéket játszották a bulizóknak. A jamaicai dub mintájára a DJ-k elkezdték külön is lejátszani a ritmuskiállásokat (break) a népszerű dalokból.[9] Mivel ezek a ritmuskiállások viszonylag rövid részek voltak egy-egy dalon belül, DJ Kool Herc és más lemezlovasok két lejátszó segítségével hosszabbították meg ezeket az instrumentális részeket. Az olyan lejátszási technikák, mint a szkreccselés, a beat mixing, és a beat juggling végül is ennek köszönhetően alakultak ki.

Ezek adták aztán azt a zenei alapot, amire rárappeltek az afrikai hangsúlyos rímelés és a jamaicai DJ-k bemondásainak stílusában.[9][10] A jamaicai születésű DJ Kool Herc és az első MC-ként (a bulikat levezénylő Master of Ceremony-ként) ismert Coke La Rock szintén hatással voltak a rappelés stílusára azzal, hogy egyszerű rövid verseket ritmizáltak a funk dalok kiállásaira.[11] Később az MC-k egyre változatosabb előadásmódokat dolgoztak ki, rövid rímeket, gyakran szexuális vagy durva témájú szövegeket építve be műsorukba, azért hogy megkülönböztessék magukat a többiektől és szórakoztassák saját közönségüket. A korai rapnek része volt az afroamerikai eredetű dozens, amelyben a két fél addig sértegeti egymást közönség előtt, míg egyiküknél elszakad a cérna és kitör az erőszak. A partikon a két párbajozó rappelve alázta egymást, míg a táncosok ugyanezekre a ritmuskiállásokra mutatták be a közönségnek egyedi mozgásukat, amely a break tánc alapjait jelentette.[12]

Kool Herc & the Herculoids volt az első csoport, amely elismerést vívott ki magának New Yorkban,[11] de idővel megszaporodtak az MC-csoportok. Ezek gyakran korábbi bűnbandák tagjainak együttműködéséből alakultak ki, mint például az Afrikaa Bambaataa alapította Universal Zulu Nation csoport, amely ma már nemzetközi szervezetként működik. Habár több korai MC is volt, akik figyelemre méltó szólófelvételeket készítettek, mint például DJ Hollywood, Kurtis Blow és Spoonie Gee, de egészen az 1980-as évek közepéig a csoportok domináltak.[13]

A The Sugarhill Gang 1979-es "Rapper's Delight" című dala volt az első rap/hiphop szám, amely bekerült a Top 40-be az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán.[14] Habár többen a The Fatback Band néhány héttel korábban megjelent "King Tim III (Personality Jock)" című számot tartják az első rapslágernek.[15]

Érdekes módon a világ első, lemezre rögzített rap-dala Olaszországból származik. Az egyébként teljesen más stílusban éneklő Adriano Celentano 1972-ben adta ki Prisencolinensinainciusol című dalát, melyet az első rap-dalnak tekintenek, sok évvel a műfaj amerikai kialakulása előtt.

Jegyzetek

  1. Edwards 2009
  2. A rapzene (rap music) definíciója a Dictionary.reference.com oldalon
  3. Attridge 2002 90.o.
  4. Edwards 2009 63.o.
  5. Pollard, Lawrence. „BBC News: Africa”, 2004. szeptember 2. (Hozzáférés ideje: 2005. december 21.) 
  6. PBS lesson plan on the blues. (Hozzáférés: 2005. december 21.)
  7. Yale University Teachers Association. (Hozzáférés: 2005. december 21.)
  8. Dyson, Michael Eric, 2007, Know What I Mean? : Reflections on Hip-Hop, Basic Civitas Books, p. 6.
  9. a b Stas Bekman: stas (at) stason.org: What is "Dub" music anyway? (Reggae). Stason.org. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  10. Philen, Robert: Robert Philen's Blog: Mythic Music: Stockhausen, Davis and Macero, Dub, Hip Hop, and Lévi-Strauss. Robertphilen.blogspot.com, 2007. november 5. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  11. a b History of Hip Hop – Old School. nciMUSIC. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  12. Schloss, J.G. (2009). Foundation: b-boys, b-girls, and hip-hop culture in New York, Oxford University Press
  13. Toop, David (1984/1991/2000). Rap Attack II: African Rap To Global Hip Hop, p.94, ?, 96. New York. New York: Serpent's Tail. ISBN 1-85242-243-2.
  14. hip hop. The Encyclopedia of New York State. Syracuse University Press. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  15. Chris Heard, Thursday, 14 October 2004, 08:52 GMT 09:52 UK. "Silver jubilee for first rap hit", BBC News.

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rapping című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hip hop music#Origins című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Rap
A Wikimédia Commons tartalmaz Rap témájú médiaállományokat.
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap