„Toni Morrison” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elhunyt, per https://www.vulture.com/2019/08/toni-morrison-dead-at-88.html
3. sor: 3. sor:
|kép=Toni Morrison 2008.jpg
|kép=Toni Morrison 2008.jpg
|képaláírás=
|képaláírás=
|születési dátum=[[1931]]. [[február 18.]] {{Életkor-élő|1931|02|18}}
|születési dátum=[[1931]]. [[február 18.]]
|születési hely=
|születési hely=[[Lorain]], [[Ohio]]
|halál dátuma=
|halál dátuma=[[2019]]. [[augusztus 5.]] {{életkor-holt|1931|2|18|2019|8|5}}
|halál helye=
|halál helye=[[New York City]]
|nemzetiség=
|nemzetiség=amerikai
|szülei=
|szülei=
|feleség=
|feleség=
22. sor: 22. sor:
|aláírás=
|aláírás=
}}
}}
'''Toni Morrison''' ('''Chloe Anthony Wofford''', [[1931]]. [[február 18.]] –) [[irodalmi Nobel-díj]]as [[író]], szerkesztő és egyetemi tanár az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. Regényei epikus témáiról, élettel teli párbeszédeiről és az afrikai-amerikai alakjainak gazdag és hiteles leírásairól híresek. Legismertebb regényei a ''The Bluest Eye'' (Nagyonkék), a ''Song of Solomon'' (Salamon ének) és a ''Beloved'' (A kedves).
'''Toni Morrison''' ('''Chloe Anthony Wofford''', [[Lorain]], [[Ohio]] [[1931]]. [[február 18.]] – [[New York City]], [[2019]]. [[augusztus 5.]]) [[irodalmi Nobel-díj]]as [[író]], szerkesztő és egyetemi tanár az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. Regényei epikus témáiról, élettel teli párbeszédeiről és az afrikai-amerikai alakjainak gazdag és hiteles leírásairól híresek. Legismertebb regényei a ''The Bluest Eye'' (Nagyonkék), a ''Song of Solomon'' (Salamon ének) és a ''Beloved'' (A kedves).


== Élete ==
== Élete ==
101. sor: 101. sor:
* [https://web.archive.org/web/20061231114443/http://wiredforbooks.org/tonimorrison/ 1987 audio interview by Don Swaim of CBS Radio, 31 min 2 s, RealAudio at Wired fpr Books.org]
* [https://web.archive.org/web/20061231114443/http://wiredforbooks.org/tonimorrison/ 1987 audio interview by Don Swaim of CBS Radio, 31 min 2 s, RealAudio at Wired fpr Books.org]
* [https://web.archive.org/web/20060509053715/http://www.visionaryproject.com/NVLPmemberTier/visionariesT1/VisionaryPages/2004visionaries/MorrisonToni/index.asp Toni Morrison biography and video interview excerpts by The National Visionary Leadership Project]
* [https://web.archive.org/web/20060509053715/http://www.visionaryproject.com/NVLPmemberTier/visionariesT1/VisionaryPages/2004visionaries/MorrisonToni/index.asp Toni Morrison biography and video interview excerpts by The National Visionary Leadership Project]
* [https://www.vulture.com/2019/08/toni-morrison-dead-at-88.html Beloved Author Toni Morrison Has Died at 88], vulture.com, 2019. augusztus 6.


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
109. sor: 110. sor:
[[Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok]]
[[Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok]]
[[Kategória:Afroamerikaiak]]
[[Kategória:Afroamerikaiak]]
[[Kategória:1931-ben született személyek]]
[[Kategória:Nobel-díjas nők]]
[[Kategória:Nobel-díjas nők]]
[[Kategória:Amerikai nők]]
[[Kategória:Amerikai nők]]
[[Kategória:Amerikai Nobel-díjasok]]
[[Kategória:Amerikai Nobel-díjasok]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:1931-ben született személyek]]
[[Kategória:2019-ben elhunyt személyek]]

A lap 2019. augusztus 6., 15:24-kori változata

Toni Morrison
Élete
Született1931. február 18.
Lorain, Ohio
Elhunyt2019. augusztus 5. (88 évesen)
New York City
SírhelySouth-View Cemetery
Nemzetiségamerikai
HázastársaHarold Morrison (1958–1964, válás)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
Kitüntetései
  • irodalmi Nobel-díj (1993, 6 700 000 kr)
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Norman Mailer Prize (2009)
  • National Humanities Medal (2000)
  • The Nichols-Chancellor's Medal (2013)
  • PEN Oakland/Josephine Miles Literary Award (2013)
  • Janet Heidiger Kafka-díj (Song of Solomon, 1977)
  • Amerikai Könyvdíj (Beloved, 1988)
  • Anisfield-Wolf Book Awards (Beloved, 1988)
  • regény-Pulitzer-díj (Beloved, 1988)
  • Helmerich Award (1988)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (1989)
  • Jefferson Lecture (1996)
  • NAACP Image Award for Outstanding Literary Work, Fiction (Love, 2004)
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2012)
  • Library of Congress Living Legend (2000. április – )
  • Ohio Women's Hall of Fame (1982)
  • Langston Hughes Medal (1981)
  • New Jersey Hall of Fame
  • a Paris-Sorbonne Egyetem díszdoktora
  • az oxfordi egyetem díszdoktora
  • Honorary doctorate from the University of Geneva
  • Library of Congress Prize for American Fiction (2011)
  • Carl Sandburg Literary Award (2010)
  • National Book Critics Circle Award for Fiction
  • Ivan Sandrof Lifetime Achievement Award
  • Audie Award for Narration by the Author
  • Coretta Scott King Award
  • honorary degree from Spelman College (1978)
Toni Morrison aláírása
Toni Morrison aláírása
Toni Morrison weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toni Morrison témájú médiaállományokat.

Toni Morrison (Chloe Anthony Wofford, Lorain, Ohio 1931. február 18.New York City, 2019. augusztus 5.) irodalmi Nobel-díjas író, szerkesztő és egyetemi tanár az Amerikai Egyesült Államokban. Regényei epikus témáiról, élettel teli párbeszédeiről és az afrikai-amerikai alakjainak gazdag és hiteles leírásairól híresek. Legismertebb regényei a The Bluest Eye (Nagyonkék), a Song of Solomon (Salamon ének) és a Beloved (A kedves).

Élete

Toni Morrison az Ohio állambeli Lorain-ben született, munkáscsaládba.[1] Gyerekként Morrison folyton olvasott. Kedvenc írói közé tartozott Jane Austen és Lev Tolsztoj. Morrison édesapja, George Wofford, rengeteg népmesét mondott lányának a feketék közösségéről (ez erőteljesen megmutatkozik később Morrison írásaiban).[2]

1949-től Morrison a Howard Egyetem angol szakos bölcsész hallgatója lett. Itt kapta a "Toni" becenevet, mely középső nevéből jön (Anthony).[1][3] 1953-ban sikeresen lediplomázott ám mester diplomáját már a Cornell Egyetemen szerezte meg 1955-ben. Ezután a Texas Southern Egyetemen (1955-57 között), majd a Howardon adott angol irodalmi órákat. Az Alpha Kappa Alpha leányszövetség tagjává vált.

1958-ban hozzáment Harold Morrisonhoz, akivel két közös gyermekük született (Harold és Slade), azonban 1964-ben elváltak. Ezután elköltözött New Yorkba és munkafüzeteket szerkesztett. Szerkesztőként sokat tett az afro-amerikai irodalom előmozdításáért.

Írói karrierje

Morrison már a Howard Egyetemen elkezdett költeményeket írni, egy irodalmi csoport tagjaként. Az egyik összejövetelre egy novellával érkezett, amelyben a főhős arra vágyott, hogy neki is kék szeme legyen. Ebből született később a Nagyonkék (The Bluest Eye) (1970) című írás.

Művei

Regények

Gyermek irodalom (Slade Morrisonnal közösen)

  • The Big Box (2002)
  • The Book of Mean People (2002)
  • Who's Got Game?: The Lion or the Mouse? (2003)
  • Who's Got Game?: The Ant or the Grasshopper, (2003)
  • Who's Got Game?: Poppy or the Snake?, (2004)
  • Who's Got Game?: The Mirror or the Glass? (2007)

Rövid történetek, novellák, kisregények

  • "Recitatif" (1983)

Drámák

  • Dreaming Emmett

Libretto (opera)

  • Margaret Garner (először 2005 májusában mutatták be)

Ismeretterjesztő irodalom

  • The Black Book (1974)
  • Birth of a Nation'hood (társszerkesztő) (1997)
  • Playing in the Dark (1992)
  • Remember:The Journey to School Integration (April 2004)

Magyarul

  • Salamon-ének; ford. Molnár Katalin; Magvető, Bp., 1986 (Világkönyvtár)
  • Dzsessz; ford. Vághy László; Európa, Bp., 1993
  • A Paradicsom; ford. E. Gábor Éva; Európa, Bp., 2000
  • Nagyonkék; ford. Lázár Júlia; Novella, Bp., 2006
  • A kedves; ford. M. Nagy Miklós; Novella, Bp., 2007
  • Szerelem; ford. M. Nagy Miklós; Novella, Bp., 2007
  • Könyörület; ford. Lukács Laura; Park, Bp., 2017

Díjak és jelölések

Díjai

Jelölései

  • 2008 Grammy-díj A legjobb gyerekeknek szóló mesealbumért ("Who's Got Game? The Ant or the Grasshopper? The Lion or the Mouse? Poppy or the Snake?)

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. a b Dreifus, Claudia. „CHLOE WOFFORD Talks about TONI MORRISON”, 'The New York Times', 1994. szeptember 11. (Hozzáférés ideje: 2007. június 11.) 
  2. Larson, Susan. „Awaiting Toni Morrison”, 'The Times-Picayune', 2007. április 11.. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. június 11.) 
  3. Toni Morrison: Words Of Love”, CBS News, 2004. április 4. (Hozzáférés ideje: 2007. június 11.) 

További információk