Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
5 226 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
Élete és egyéb adatok pontos időrendi és tematikai rendszerezése, a 2019 30. héten elhangzott Kemény Egonra emlékezünk műsorhét alapján.
| háttérszín =
}}
'''Kemény Egon''' Ferenc ([[Bécs]], [[1905]]. [[október 13.]] – [[Budapest]], [[1969]]. [[július 23.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-994V-WN2V?i=180&cc=1452460&cat=657943 |title=Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 863/1969. folyószáma alatt |accessdate=2019-08-03}}</ref>) kétszeres [[Erkel Ferenc-díj]]as (1953, 1955) zeneszerző.
 
==Élete==
Életét elsősorban a zeneszerzés töltötte be, közel négy évtizedes karrierje során szám szerint több mint háromszáz sikerrel előadott zeneművet alkotott.
Kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte. Apja, Kemény Dezső Bécsben évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt,{{jegyzet|sub ausp. Regis promovált (Wiener Universität)}} majd 1910-ben családjával [[Kassa|Kassára]], szülőházába költözött, magánrendelőt nyitott, és haláláig folytatta élethivatását.
A Fő-utcai Kemény-házban nevelkedett. Ötéves korától zeneszerzőnek készült.
 
Kemény Egon neve és zenéje – a közönség generációin át és a szakmai körökben egyaránt – fogalom volt, magas színvonalú művészetet garantáló márka.
Hatéves volt, amikor apja – aki szabadidejében maga is szívesen zongorázott – felismerte fia abszolút hallását, és támogatva irányította zene iránti nagyfokú érdeklődését.
Zenei képzést 1923-ig – zongora, hegedű, zeneelmélet – Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott. A Kassai Főgimnázium tanulója volt. Szülei ragaszkodtak a magyar nyelvű érettségihez, ezért – az akkori helyzet miatt – magántanulóként [[Miskolc]]on, a Főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1923-tól – a szülői elvárást teljesítve – a [[Bécs]]i Egyetem Orvosi Fakultásán orvosnak készült, négy szemesztert végzett el, kiváló vizsgaeredményekkel. Ezzel egy időben [[Franz Schmidt]]nél, az ''Akademie für Musik und darstellende Kunst in Wien'' – a bécsi Zeneművészeti Főiskola, ma: Universität für Musik und darstellende Kunst Wien –{{jegyzet|Wien, Lothringer Straße 18}} tekintélyes és köztiszteletben álló igazgatójánál felvételi vizsgát tett, aki őt alapos felkészültsége és nagy tehetsége alapján azonnal a legfelső évfolyamra vette fel. Tanára [[Franz Schmidt]] volt, aki végig vezette Kemény Egon tanulmányait.
A bécsi Zeneművészeti Főiskola (a "bécsi Akadémia") elvégzése után a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) felajánlott korrepetitori állását nem fogadta el. 1926-ban Budapestre érkezett. Hozzáértése és tehetsége már első, 1927-ben előadott műveiben - jazz- és szalonzenekari kompozícióiban - megmutatkozott.
 
Bécsben született, kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte. Humánus szellemű, művelt, nagypolgári családi légkörben élt.
Színházi és zenei karrierje a Fővárosi Operettszínházban (ma Budapesti Operettszínház) kezdődött, amikor a 21 éves zeneszerzőt Szabolcs Ernő rendező korrepetitornak, Faludi Sándor igazgató másodkarmesternek kérte fel és szerződtette. Kemény Egon 1928-ban az Operettszínház szerződtetett állandó karmestere lett, és ''Kikelet ucca 3.'' címmel bemutatásra lekötötték első nagyoperettjét.
Színházi kötelezettségeinek teljesítése mellett – kassai estélyeken nagy sikerrel bemutatott („Andacht”, „Arie”, „Chanson d’Amour”, 1926) első zenedarabjait követően – - Budapesten, 1927-ben jelentek meg első táncszámai. Kirobbanó sikerük után első nagyoperettjét – „Kikelet ucca 3” - a Fővárosi Operettszínház 1929-ben mutatta be.
 
Apja Bécsben végezte el az orvosi egyetemet (sub ausp. Regis promovált) majd ugyanitt évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt. 1910-ben – miután a bécsi Orvosi Egyetemen fogorvossá képeztette át magát – családjával szülőházába, [[Kassa|Kassára]] költözött, magánrendelőt nyitott, és haláláig folytatta – köztiszteletben álló orvosként és polgárként – gyógyító élethivatását.
{{Idézet|Fiatal, alig 22 éves és már zeneszerző számba mehet. Több estély keretében lépett fel önálló munkáival és mindannyiszor úgy a komoly zenészköröket, mint a kritikusokat meglepte nagy képességével.
 
AKassán, a [https://elismondom.files.wordpress.com/2010/12/3-kassa-0130.jpg?w=640&h=480 Fő-utcai] Kemény-házban nevelkedett. Ötéves korától zeneszerzőnek készült.
 
Hatéves volt, amikor apja – aki szabadidejében maga is szívesen zongorázott – felismerte Egon fia abszolút hallását, és támogatva irányította zene iránti nagyfokú érdeklődését.
 
Zenei képzést 1923-ig – zongora, hegedű, zeneelmélet, zeneszerzés – Rétháti Kövér Dezsőtől, a [http://www.parlando.hu/1964/1964-5/1964-5-08-Meglatogattuk_Kassa.htm Kassai Városi Zeneiskola] igazgatójától és Paulusz Ákostól kapott. Hangszerelést 12 éves korától tanult, ez a tehetsége és tudása is, hangszerismeretével együtt már első műveiben megmutatkozott.
 
A Kassai Főgimnázium tanulója volt. Szülei ragaszkodtak a magyar nyelvű érettségihez, ezért – az akkori helyzet miatt – magántanulóként [[Miskolc|Miskolcon]], a Főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát.
 
1923-tól a szülői elvárásnak eleget téve a [[Bécs|Bécsi]] Egyetem Orvosi Fakultásán orvosnak készült, négy szemesztert végzett el, kiváló vizsgaeredményekkel.
 
Ezzel egy időben [[Franz Schmidt|Franz Schmidtnél]], az [https://de.m.wikipedia.org/wiki/Datei:MDW_Lothringerstrasse_18.jpg Akademie für Musik und darstellende Kunst in Wien] – a bécsi Zeneművészeti Főiskola, ma: Universität für Musik und darstellende Kunst Wien – tekintélyes és köztiszteletben álló igazgatójánál felvételi vizsgát tett, aki őt alapos felkészültsége és nagy tehetsége alapján azonnal a legfelső évfolyamra vette fel. Tanára [http://www.bildarchivaustria.at/Pages/ImageDetail.aspx?p_iBildID=1208993 Franz Schmidt] volt, aki végig vezette Kemény Egon tanulmányait.
 
A bécsi Zeneművészeti Főiskola (a "bécsi Akadémia") elvégzése után a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) felajánlott korrepetitori állását nem fogadta el. 1926-ban Budapestre érkezett. Hozzáértése és tehetsége már első, 1927-ben előadott műveiben - jazz- és szalonzenekari kompozícióiban - megmutatkozott.
 
Kassai estélyeken nagy sikerrel mutatta be műveit: „Andacht”, „Arie”, „Chanson d’Amour” (1926). Kiválóan zongorázott.{{Idézet|Fiatal, alig 22 éves és már zeneszerző számba mehet. Több estély keretében lépett fel önálló munkáival és mindannyiszor úgy a komoly zenészköröket, mint a kritikusokat meglepte nagy képességével.
Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra.
Nagyon belülről fakad művészete. Átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéből témái, nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba.
Keménynek már sok szerzeménye van, valcerei, áriái, amelyek többé-kevésbé mind ezeket a mondatokat adják vissza.
Különösen erős dolgait az "Arie"-t, a "Chanson d' Amour"-t, az "Andacht"-ot több ízben adta elő Kassán, tomboló sikerrel.
(kiemelt részletek: Kassai Zoltán, 1926. október; kiemelt részletek)}}
 
1926-ban Kassáról Budapestre utazott le – egzisztenciáját és karrierjét itt építette fel. Budapesten élt és alkotott élete végéig.
1930-ban elfogadta Ábrahám Pál felajánlott szerződését, és Berlinbe költözött. A berlini évek alatt 1933-ig Kemény Egon zeneszerzőként nem komponált saját művet. [[Berlin]]ben – a magyar művészkolónia körében – élt és dolgozott, titkári valamint zenei feladatokat látott el. 1933-ban visszaköltözött Budapestre, ahol ismét saját kompozícióin dolgozott és zeneszerzőként vált egyre ismertebbé. A ''Rákóczi induló'' című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője lett. Élete végéig a magyar fővárosban, Budapesten lakott, családjával Budán, Pasaréten volt az otthona.
 
1969. július 23-án, Budapesten hunyt el, a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekintette.
Rendkívüli tehetsége már első, Budapesten 1927-ben előadott műveiben érvényre jutott. Modern táncai kirobbanó sikereivel – jazz- és szalonzenekari kompozíciói – a magas zenei körökben is feltűnést és elismerést keltett.
 
Színházi és zenei karrierje a Fővárosi Operettszínházban (ma Budapesti Operettszínház) kezdődött, amikor a 21 éves zeneszerzőt Szabolcs Ernő rendező korrepetitornak, Faludi Sándor igazgató másodkarmesternek kérte fel és szerződtette. Kemény Egon 1928-ban az Operettszínház szerződtetett állandó karmestere lett, és ''Kikelet ucca 3.'' címmel bemutatásra lekötötték első nagyoperettjét.
 
Kemény Egon 1928-ban az Operettszínház szerződtetett állandó karmestere lett és Kikelet ucca 3. címmel lekötötték első nagyoperettjét. Budapest után 1929 őszén a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta.
 
A nagy gazdasági világválság idején elfogadta barátja, Ábrahám Pál felajánlott szerződését, és hívására – váratlanul megszakítva Budapesten induló karrierjét – Berlinbe költözött.
 
Berlini évei alatt, 1930 – 1933 között Kemény Egon zeneszerzőként nem komponált saját művet. 25-28 évesen [[Berlin|Berlinben]] zenekari hangszerelőként alkotott, karnagy volt, valamint anyanyelvi szintű német nyelvtudásával és megbízható pontosságával titkári feladatokat is ellátott barátja és zeneszerző-, karmester kollégája, Ábrahám Pál nagyoperettjei és filmjei elkészítésében. A berlini magyar művészkolónia köréhez tartoztak.
 
1933-ban visszaköltözött Budapestre, mint a Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője. Újra saját kompozícióin dolgozott és ismét zeneszerzőként vált egyre ismertebbé.
 
Nagyoperettjeit – Kikelet ucca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Fővárosi Operettszínház igazgatói (Faludi Sándor, Fényes Szabolcs, Gáspár Margit) rendelték meg. Mindhárom darab zenéje az operett műfajának megújítására törekvő különlegesség, a meglehetősen fordulatos szövegkönyvek tiszta erkölcsi értékeket képviselnek –  itt, a mai Budapesti Operettszínházban nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel vitték színre.
 
Krisztina kisasszony című nagyoperettjét (a rádioperett színpadi változatát) a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961).
 
"Zenéjét szerzette: Kemény Egon" – többnyire ezzel a bemondással kezdődtek rádióműsorai, amely máig emlékezetes a rádióhallgatók idős generációi körében. A Magyar Rádió 1934-től hosszú évtizedeken át szinte naponta játszotta műveit. Új rádiós műfajok – az első rádiódaljáték (1937) és az első rádióoperett ­– zenéjének megkomponálásához is ő kapott felkérést.
 
Művei a nagyközönség minden rétegéhez szóltak, műfaji sokszínűségük is érték. Néhányat kiemelve a felnőtt korosztály részére komponált művei közül: történelmi daljátékai, nagyoperettjei, szimfonikus zenedarabjai, filmzenéje, dalai, sanzonjai valamint a gyermekkarok részére komponált dalciklusai továbbá az Oktatási Minisztérium felkérésére (1962) írt óvodás dalocskái fémjelzik életútja zenei sikereit.
 
Magas zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban gyermekeknek komponált műveiért 1953-ban, a Hatvani diákjai című daljátékáért 1955-ben részesült.
 
Zeneművei túlnyomó többsége a Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg (1927-től).
 
1927-1947 között számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadta: operettjeik és betétdalaik, filmjeik, zenekari hangszerelésével műveik népszerűségét segítette elő.
 
Dr. Huszka Jenővel munkálkodva tevékenyen hozzájárult a zeneszerzők és szövegírók szerzői érdekvédelméhez.
 
A jelentős XX. századi magyar zeneszerzők egyike. Klasszikus műveltséggel és nagy zenetörténeti tudással is rendelkezett, közismert művész, komoly és szerény ember volt, finom eleganciája alkotásait is jellemezte. Műveiben ápolta a német és az osztrák zenei hagyományokat és megőrizte a magyar zene kincseit.
 
A magánéleti harmóniát élete utolsó harmadában, 1953-tól, második házasságában találta meg, feleségével és gyermekeivel családi boldogságban élt, haláláig, Budán, pasaréti otthonukban.
 
1969. július 23-án, Budapesten hunyt el,. aA Magyar Zeneművészek Szövetsége, amelynek alapító tagja volt, saját halottjának tekintette.
 
== Zenei pályaíve ==
Az „Alpesi falu”, a Rott Kis Kabaré, a Rott Komédia Kabaré és a Talkie beszélőfilm-kabaré voltak műveinek színhelyei. Nagyoperettjeit a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] (ma Budapesti Operettszínház) mutatta be.
 
A ''"Kikelet ucca 3''"'' (mai elnevezésén Kikelet utca 3.) című „pesti operette”–tel 1929-ben mutatkozott be. A női főszerepben Somogyi Erzsi, majd [[Eggerth Márta]], [[Sarkadi Aladár]], [[Kabos Gyula]], Halmay Tibor játszott. A budapesti bemutató 1929. április 27-én volt, majd a nagyoperettet sikere után még ebben az évben, októberben a Kassai Nemzeti Színház vitte színre a darabot.
 
1946-ban tűzték műsorra a ''"Fekete liliom'' "''című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, [[Karády Katalin]], Latabár Kálmán, Nagy István, Gombaszögi Ella főszereplésével.
 
A ''"Valahol Délen''"'' című nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben [[Petress Zsuzsa]], [[Mezey Mária]], Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. 1957-ben Fényes Szabolcs igazgató felújította a darabot.
===Barátsága Ábrahám Pállal===
Kemény Egont művészkörökben [[Ábrahám Pál]] legjobb barátjaként is ismerték, hat és fél évig (1927–1933) volt zenei munkatársa Budapesten, Lipcsében és Berlinben. A Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk.
 
Kemény Egont művészkörökben [[Ábrahám Pál]] legjobb barátjaként is ismerték, hat és fél évig (1927–1933) volt zenei munkatársa Budapesten, Lipcsében és Berlinben. A1927-ben a Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk.
Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelései a ''32-es baka vagyok én'' című világhírű induló Ábrahám Pál ''Az utolsó Verebély lány'' (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.
 
Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelései a ''"32-es baka vagyok..." én'' című világhírű induló Ábrahám Pál ''"Az utolsó Verebély lány''" (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.
[[Fájl:Kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben_1967810_4174_n.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor és Dénes Oszkár, 1930 Lipcsében (Színházi Élet)]]
EzalattÁbrahám születettPál felajánlott szerződését Kemény Egon elfogadta, 1930 - 1933-ban Berlinben éltek. Ez idő alatt születettek meg a ''"Hawaii rózsája''" (1931) és a ''"Bál a Savoyban''" (1932) című operettjeiÁbrahám operettek, Kemény Egon nagyzenekari hangszerelésével, a partiturák kéziratai is az ő munkája. A színházi próbákon karnagyként tevékenykedett. Részt vett továbbá azoknak a zenei feladatoknak az ellátásában is, amelyek az operettek hangosfilm-változatainak (''"Mesék az írógépről''", ''"Viktoria und ihr Husar''", stb.) elkészítésével kapcsolatban merültek fel.
 
Anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben, titkári feladatokat is ellátott Ábrahám Pál legjobb barátjaként.
 
{{Idézet|Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több képessége is predesztinálta: nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége – és kongenialitása. Az Ábrahámmal való közös munka – a külföldön íródott Ábrahám-operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot – háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit.
Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve}}
 
1933-ban Berlinből Budapestre költözött mint a "Rákóczi induló" című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője.
Anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben.
 
==Zenei pályafutása az 1930-as évek közepétől==
Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes ''"Magyar szvit''" (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a ''"Tisza''" (1935) c. szimfonikus költeménye és a ''"Délibáb''" (1935) c. nagyzenekari népdal -egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.
 
1936-ban újrahangszerelte a ''"Rákóczi induló''"-t szimfonikus zenekarra, amely szintén a Rózsavölgyinél jelent meg.
 
1937–1948 között klasszikus és kortárs magyar – (Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások) valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások –, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit. (Kottakiadványokban megjelent: Rózsavölgyi és Bárd Zeneműkiadók)
Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítójaként is ismert. A [[Magyar Rádió]]val (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zenedarabjait közel negyven éven át, haláláig számtalan rádióműsorban gyakran sugározták.
 
Első rádiós bemutatója a ''"Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején''" című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal -parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte.
 
''"Fűszer és csemege''" címmel készült (1939) Kemény Egon zenéjével az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója (1940) után nézőszámúj nézőszám-rekordot döntött,állított fel és amelyóriási azsikert újdonság erejével hatottaratott. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film [[Csathó Kálmán]] nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
 
Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió –, amelyek Kemény Egon műveiben jelentek meg elsőként:
* Az első rádió daljáték – „Schönbrunni orgonák” (1937) zeneszerzője
* Híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először 20. századi könnyűzenei műfajokban a Rádióban: dalait és sanzonjait (1940-től), operettjeiben (1949-től) és daljátékaiban (1955-től) - Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Warga Lívia, Melis György, Simándy József, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre és mások.
* Az első rádióoperett zeneszerzőjeként 1949. május 1-én hangzott fel a ''"Májusfa''" című rádió-nagyoperett kompozíciója. Ez a zenemű rádiótörténeti jelentőséggel bír, új rádiós műfaj született, amely a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza bemutatóinak hosszú évtizedeken át tartó népszerűségét és közönségsikerét indította el.
* 1955-ben a ''"Hatvani diákjai''" című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig – és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.
 
[[Fájl:Pagoda Magyar Rádió.JPG|bélyegkép|A Magyar Rádió a Pagodával]]
 
1946-ban a Magyar Rádióban Kemény Egon saját műsort is szerkesztett és vezetett ''"Amit a város dalol''" címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.
 
Kemény Egon műveibenMűveiben a főszerepeket - ám gyakran kisebb szerepekben is - kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, a zenei együttesek és a darabok alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak.
 
Operettjeit, daljátékait, dalciklusait bemutatásuk után még évtizedekig ismételte a Magyar Rádió.
 
Kemény Egon zeneszerzői sajátSaját sikerei mellett számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva meghangszerelte zeneműveiket (operettek, filmzene, dalbetétek). Hangszerelői tehetsége, zenei leleménye, hangszerismerete a maga idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságként hatott. Alkotóerejét 1926-tól több, mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátotta.
 
A zene és pályatársai iránti elkötelezettsége egyéb területeken is megnyilvánult.&nbsp; Dr. Huszka Jenő mellett a XX. század első felében a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett.
 
Kemény Egon zeneszerző alapítóAlapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.
 
A „Valahol Délen” 1957-ben kikerült a Szovjetunióba, ahol páratlan sikersorozatban vélhetőleg 1000 körüli előadásban került színpadra.
Rendkívüli tehetségű, nagy zenei tudású zeneszerző volt, a XX. századi könnyűzene egyik mestere. Tisztelet és szeretet övezte, a hírnevet és a sikert szerényen viselte.
 
Kemény Egon zenéje 1953-ban (Gyermekkórusra komponált művei, dalciklusok) és 1955-ben ("Hatvani diákjai") Erkel Ferenc-díjat kapott.
 
==Fő művei==
==== Nagyoperettek ====
 
* Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: [[Somogyi Erzsi]], [[Eggerth Márta]], [[Fejes Teri]], [[Kertész Dezső]], [[Sarkadi Aladár]], Halmay Tibor, [[Kabos Gyula]], Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.{{Idézet|Kikelet ucca 3
* Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly.&nbsp;Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.* Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly.&nbsp;Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.
 
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
 
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)}}
* Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly.&nbsp;Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.* Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly.&nbsp;Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.
 
* Kemény Egon - [[Nóti Károly]] - [[Földes Imre (színműíró)|Földes Imre]] - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: [https://www.europeana.eu/api/v2/thumbnail-by-url.json?size=w400&type=IMAGE&uri=http%3A%2F%2Fbpfe.eclap.eu%2Feclap%2Fmediumgif%2Fe%2Furn_axmedis_00000_obj_e3653a4d-8190-427f-9fef-ef050472c359.gif Karády Katalin], [[Gombaszögi Ella]], [https://gobbi.oszk.hu/gallery.php?img=357 Fejes Teri], [[Somogyi Nusi]], [http://gobbi.oszk.hu/gallery.php?img=357 Latabár Kálmán], [[Nagy István (színművész, 1909–1976)|Nagy István]], [[Gozmány György]], [[Zentai Ferenc (színművész)|Zentay Ferenc]], [[Latabár Árpád (színművész, 1878–1951)|id. Latabár Árpád]], [[Pártos Gusztáv]], [[Temessy Hédi]], [[Zsolnai Hédi|Zsolnay Hédi]], [[Petress Zsuzsa]]. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. [[Karády Katalin]], Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.}}
 
* Kemény Egon - [[Tabi László]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: [[Petress Zsuzsa]], [[Mezey Mária]], [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-eit0QzlTb2szL1VHeXV4WDBjaHFoZz09 Sennyei Vera], Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-eit0QzlTb2szL1VHeXV4WDBjaHFoZz09 Rátonyi Róbert], Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
{{Idézet|Valahol Délen
 
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.}}
 
* Kemény Egon - Kardos György - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Krisztina kisasszony” (1961) A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. Igazgató: Jákó Pál. Krisztina kisasszony címszerepében: [http://www.museum.hu/kiallitas/3827/Diadalmas_asszonyok_-_Miskolc_primadonnai/galeria/0 Komlóssy Teri]&nbsp;. Rendezte: Orosz György. Karnagy: Virágh Elemér.
 
==== Bemutatók az Állami Déryné Színházban ====
 
* Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora”&nbsp;avagy a maszlagról szóló játék&nbsp;Komédia 3 felvonásban Bemutató: Budapest, 1947. Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: [[Rimanóczy Yvonne]].
* Kemény Egon - [[Tabi László]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Valahol Délen”,&nbsp;a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: [[Rimanóczy Yvonne]]. Koreográfus: Rimóczy Viola.
 
{{Idézet|A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.
 
==== Kisoperettek ====
* Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: [[Kelemen Éva]], [[Gozmány György]], Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, [[Pártos Gusztáv]]. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.
* Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő.
 
==== Zenés vígjáték ====
* Kemény Egon - Victorien Sardou -&nbsp; [[Békés István]]: „Párizsiak New Yorkban” Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál.
 
=== Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió ===
* Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]]: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, [[Darvas Iván]], Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
*A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]]: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.
* Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
{{Idézet|…Romhányi József nevét — … — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.
Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten…
Film Színház Muzsika, 1983.05.21. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől}}
 
* Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
* Kemény Egon - [[Ignácz Rózsa]] - Soós László - [[Ambrózy Ágoston]]: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: [[Hatvani István (orvos)|Hatvani professzor]] – [[Bessenyei Ferenc (színművész)|Bessenyei Ferenc]], Kerekes Máté – [[Simándy József]], női főszerepben: [[Petress Zsuzsa]], további szereplők: [[Mezey Mária]], [[Tompa Sándor (színművész)|Tompa Sándor]], [[Sinkovits Imre]], [[Zenthe Ferenc]], [[Bende Zsolt]], [[Horváth Tivadar (színművész)|Horváth Tivadar]], [[Kovács Károly (színművész)|Kovács Károly]], [[Kőváry Gyula]], [[Hadics László]], [[Gózon Gyula]], [[Csákányi László]], [[Dénes György (színművész)|Dénes György]] és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
* Kemény Egon - [[Gál György Sándor]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: [[Csokonai Vitéz Mihály]] – [[Ilosfalvy Róbert]] és [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QmJSMjhMVEJiWU11MFRjL09KeWc4UT09 Zenthe Ferenc], Lilla – [[Házy Erzsébet]] és [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QmJSMjhMVEJiWU11MFRjL09KeWc4UT09 Korompai Vali]. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, [[Berky Lili]], [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-YkdQek9yblN0NXNIMzVDS1B2RlBLQT09 Bilicsi Tivadar], Szabó Ernő, [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-YkdQek9yblN0NXNIMzVDS1B2RlBLQT09 Hlatky László], Fekete Pál, [[Lehoczky Éva]], Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, [[Gózon Gyula]], [[Rózsahegyi Kálmán]] és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
* Kemény Egon - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszerelő: Krisztina kisasszony: [[Petress Zsuzsa]]. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, [[Somogyi Nusi]], Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937- 1942 között&nbsp;Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi&nbsp;Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.
 
A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili, ésLukács Margit, [[Mezey Mária]] előadása és neve fémjelezte.
 
=== Zenés rádiójátékainak bemutatói a Magyar Rádióban ===
Esti Hírlap, 1957. december}}
 
* Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós
* Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov
* Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.
* Szentpétervár (Leningrád) – [http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/ Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház] 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer
* Omszk 1959. 01. 27.
* Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
* Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959. 12. 24.
* Moszkva – Kreml Színház 1960.
* Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960. 06.
* Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.
* Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
* Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő
További bemutatók:
* Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958. 05.
* Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.
* Kladno 1958. 10. 18.
* Riga 1958. 11.november
* Ploesti 1958. április
 
 
* 2013 júliusában „Kemény Egon-emlékhét” címmel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető rádiófelvételek sugárzásával idézte fel és mutatta be a rádióhallgatók fiatalabb generációinak is a Dankó Rádióban a közönség körében évtizedeken át kedvelt, népszerű, jelentős zenei tekintélyű ám az utóbbi évtizedek alatt ritkábban játszott zeneszerző életművét, a hét vendége a zeneszerző lánya volt.
*2015. július 23. [http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/ Kemény Egonra emlékezünk] Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora [[Nagy Ibolya (színművész, 1962)|Nagy Ibolya]] szerkesztő-műsorvezető műsora.
*2018 - [https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YouTube csatorna] indult Kemény Egon életműve bemutatásához.
* 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a&nbsp; "Hatvani diákjai" és a &nbsp;"Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. [https://kemenyegon.hu/ kemenyegon.hu]
*2019. március - XVII. Lavotta Napok, Kemény Anna Mária előadása a Komáromi farsang című daljátékról a Lavotta-házban, Sátoraljaújhelyen.
*2019. július 22 - 28. [https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/ „Kemény Egon - emlékhét” ] halálának 50. évfordulójára. Dankó Rádió, "Túl az Óperencián" [https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/67195947_2272684029445491_259066770822791168_n.jpg?_nc_cat=101&_nc_oc=AQmtc9Q-8AOc0ikIj9WDRkAJyA97JyrcUCHLGVzDydkV1jSmhJRy2_INsb_XzvEf56LpFI8wVxcTZCfg03KVUrsv&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=ada7d3f71450a32ef21c44e9949b0103&oe=5DAFCC45 Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ] műsora, vendég: Kemény Anna Mária, a zeneszerző lánya.
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
==Források==
 
*[http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/ Kemény Egonra emlékezünk] = Médiaklikk 2014. július 22.
*Kemény Egon - emlékhét, Dankó Rádió, "Túl az Óperencián" 2013. július 22-28-ig, RTV részletes 2013. 30. hét
*A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923-1973 Összeállította: Koch Lajos Budapest, 1973. Magyar Színházi Intézet
*[http://www.szinhaziadattar.hu www.szinhaziadattar.hu]
*[http://www.mma.hu/documents/10180/1077867/Kassa-ZENE_SZERZO_130601.pdf/2b9cc5a4-289a-4430-a581-33023f62ec5e Szőnyiné Szerző Katalin: Adatok Kassa zenetörténetéhez]
*[http://www.paul-abraham-bio.de/berlin.htm Klaus Waller: Der tragische König der Operette 2., überarbeitete Auflage Ein Leben wie im Rausch - Ábrahám Pálról német nyelven]
*Korabeli zenei szaklapok, napilapok, színházi hetilapok, rádióújságok tudósításai és kritikái, nekrológok
*[http://www.artisjus.hu www.artisjus.hu]
*[http://www.imdb.com/name/nm1130107/?ref_=ttfc_fc_cr3 IMDb]
*Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről (Műsorvezető: Ráday Imre, Magyar Rádió, 1965)
*Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról (Műsorvezető: Boros Attila, Magyar Rádió, 1967)
*[https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol kemenyegon.hu]
{{Nemzetközi katalógusok}}
175

szerkesztés

Navigációs menü