Neszmélyi borvidék

Neszmélyi borvidék
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategória	I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve	1977
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom megye
Borrégió	Észak-Dunántúli borrégió
Éghajlat	kontinentális
Talajösszetevők	löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit
Régió területe	1432 hektár
Szőlőfajták	chardonnay, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini, cserszegi fűszeres és királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: kékfrankos, cabernet sauvignon, pinot noir és merlot
Érési időszak	szeptember vége
Bortermelés	Neszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini
Megjegyzések	Nemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmélyi témájú médiaállományokat.

A Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.

Története

A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talajban a szőlőgyökértetű nem él meg. Egyúttal a fajtaszerkezet is változott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák annyira felerősödtek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, és azt csak az új telepítések hatására, 1977-ben szerezte vissza.

A borvidék jellemzői

Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de előfordul mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.

A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak

• Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Bakonyszombathely
• Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős

Termesztett szőlőfajták

Neszmélyi borpincék

Neszmélyi borpincék

Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.

Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.

A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.

A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.

Borházak és pincészetek

Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.

• Balázs és Gesztesi családi pincészet
• Borboléta Pincészet
• Csaszkóczy Pince
• Currus Kézműves Kispince
• Darázsi Pince
• Fehér Borászat - Süttő
• Fülöp Pince
• Gelbmann Pince
• Gottwald Borászat
• Hauzer Bormanufaktúra
• Hilltop Neszmély Borászati Zrt.
• Horváth Családi Pincészet
• Jónás Pince
• Kiss János Pincészet
• Korom Péter Családi Pincészete
• Kősziklás Pince
• Simecz Pince
• Szőllősi Pincészet
• Turay Családi Pincészet
• Wéber Családi Pincészet
• Rábai Katalin Borászata

Források

• Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)

Jogszabályok

• 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
• 56/2014. (IV. 30.) VM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

Külső hivatkozások

• Linkgyűjtemény