„Baromfi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
sablon le |
a ileltve javítva illetve-re |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
==A baromfitartás története == |
==A baromfitartás története == |
||
A [[bankivatyúk]]ot az i.e. 3. évezredben háziasították az [[Indus]] környékén. Először csak állatáldozás, valamint kakasviadalok céljából tartottak baromfit az emberek, csak később jöttek rá arra, hogy hasznos, ha állandó élelmiszerforrásként is jelen van. A [[Földközi-tenger]] partján az i.e. 2–1. évezredben háziasították a libát, a kacsát, valamint a galambot. A pulyka [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikából]] származik, a [[vikingek]] hozták először Európába. A [[magyarok]] a baromfitartással a [[türkök]]ön keresztül ismerkedtek meg (tyúk szavunk török eredetű) még a [[honfoglalás]] előtt, mely később kiegészült a házilúddal és a házikacsával. A szomszédos népek is hatással voltak a baromfitartásra Magyarországon, erre utal például, hogy a kakas, galamb |
A [[bankivatyúk]]ot az i.e. 3. évezredben háziasították az [[Indus]] környékén. Először csak állatáldozás, valamint kakasviadalok céljából tartottak baromfit az emberek, csak később jöttek rá arra, hogy hasznos, ha állandó élelmiszerforrásként is jelen van. A [[Földközi-tenger]] partján az i.e. 2–1. évezredben háziasították a libát, a kacsát, valamint a galambot. A pulyka [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikából]] származik, a [[vikingek]] hozták először Európába. A [[magyarok]] a baromfitartással a [[türkök]]ön keresztül ismerkedtek meg (tyúk szavunk török eredetű) még a [[honfoglalás]] előtt, mely később kiegészült a házilúddal és a házikacsával. A szomszédos népek is hatással voltak a baromfitartásra Magyarországon, erre utal például, hogy a kakas, galamb illetve gácsér szavunk is szláv eredetű.<ref name="MNL" /> |
||
== Baromfifélék == |
== Baromfifélék == |
||
A lap 2019. augusztus 1., 14:36-kori változata
A baromfi vagy háztáji szárnyas[1] háziasított madárféléket jelöl,[2] melyeket az emberek a tojásukért, húsukért és tollukért tartanak.[3] Főképp a tyúkalakúak rendjének madarai tartoznak ide, mint a házityúk, fürj, a pulyka, gyöngytyúk vagy a lúdalakúak rendjébe tartozó házilúd és házikacsa.[1][4] Ide tartozónak tekintik a házigalambot is, melyet pecsenyegalambnak tartanak.[5] Nem tartoznak ide a vadászott vadmadarak; a fácán azonban kivételnek számít.[6]
Etimológia
A baromfi szó a szarvasmarha jelentésű barom szavunkból származik, a -fi pedig kicsinyítő képző, azaz szarvasmarhánál kisebb háziállatot jelölt, eleinte kecskét, juhot értettek alatta, mai jelentése csak később alakult ki, akárcsak az aprójószág kifejezés.[7]
A baromfitartás története
A bankivatyúkot az i.e. 3. évezredben háziasították az Indus környékén. Először csak állatáldozás, valamint kakasviadalok céljából tartottak baromfit az emberek, csak később jöttek rá arra, hogy hasznos, ha állandó élelmiszerforrásként is jelen van. A Földközi-tenger partján az i.e. 2–1. évezredben háziasították a libát, a kacsát, valamint a galambot. A pulyka Amerikából származik, a vikingek hozták először Európába. A magyarok a baromfitartással a türkökön keresztül ismerkedtek meg (tyúk szavunk török eredetű) még a honfoglalás előtt, mely később kiegészült a házilúddal és a házikacsával. A szomszédos népek is hatással voltak a baromfitartásra Magyarországon, erre utal például, hogy a kakas, galamb illetve gácsér szavunk is szláv eredetű.[2]
Baromfifélék
| Állat | Vadon élő őse | Házasítás helye/ideje | Felhasználása | Kép |
|---|---|---|---|---|
| házityúk | bankivatyúk | Délkelet-Ázsia | hús, tojás, toll, díszítés, bőr | 
|
| házikacsa | pézsmaréce/tőkés réce | többfelé | hús, tojás, toll | 
|
| emu | emu | többfelé, 20. században | hús, bőr, olaj | 
|
| nílusi lúd | nílusi lúd | Egyiptom | hús, tojás, toll, díszítés | 
|
| házilúd | nyári lúd/kínai hattyúlúd | többfelé | hús, tojás, toll | 
|
| kék páva | kék páva | többfelé | hús, toll, díszítés, tájépítés | 
|
| bütykös hattyú | bütykös hattyú | többfelé | toll, tojás, tájépítés | 
|
| strucc | strucc | többfelé, 20. században | hús, tojás, toll, bőr | 
|
| fogoly | vörös fogoly, csukár, fogoly | Franciaország, Afganisztán, Egyesült Királyság | hús, tojás, toll, házikedvenc | .jpg)
|
| kiscsőrű fürjtinamu | kiscsőrű fürjtinamu | Dél-Amerika | hús, tojás | 
|
| házigalamb | szirti galamb | Közel-Kelet | hús, toll, díszítés | 
|
| fürj | japán fürj, virginiai fogasfürj, fürj | Japán, Virginia, Európa | hús, tojás, toll, házikedvenc | 
|
| házi pulyka | vadpulyka | Mexikó | hús, toll | 
|
| szalangána | szalangána | Indonézia, Malajzia | madárfészek (leveshez) | 
|
| szürke fogolyfürj | szürke fogolyfürj | Indiai szubkontinens | hús, madárviadal, házikedvenc | .jpg)
|
| Gyöngytyúk | sisakos gyöngytyúk | Afrika | hús, kártevő-fogyasztás, riasztójelzés | 
|
| fácán | fácán | Eurázsia | hús | 
|
| aranyfácán | aranyfácán | Eurázsia | hús, díszítés | .jpg)
|
| nandu | nandu | többfelé, 20. században | hús, bőr, olaj, tojás | 
|
Jegyzetek
- ↑ a b baromfi. Agroinform Média Kft.. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ a b baromfitartás. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ Poultry. Houghton Mifflin Company, 2009. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ Poultry. Encyclopædia Britannica, Inc., 2013. június 6. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ dr. Bogenfürst Ferenc, dr. Horn Péter, dr. Meleg István, dr. Mihók Sándor, dr. Sütő Zoltán. 6. fejezet - Haszongalamb-tenyésztés, Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb. Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 963 9239 47 X
- ↑ Born to be wild. The Guardian, 2000. november 25. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
- ↑ baromfi. Magyar etimológiai szótár. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
