„Thor (isten)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forrás hiányzik
11. sor: 11. sor:
Különösen Skandináviában, ezen belül is [[Norvégia|Norvégiában]] rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy onnan [[Odin]] ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) fokozatosan kiszorította.
Különösen Skandináviában, ezen belül is [[Norvégia|Norvégiában]] rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy onnan [[Odin]] ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) fokozatosan kiszorította.


A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) után a második legjelentősebb. Thor [[Szif]] férje, azé az aranyhajú istennőé, aki [[Ull]] istennek az anyja. Thornak van egy lánya, [[Trúd]], és két fia, [[Magni]] és [[Módi]]. [[Magni]]-nak az anyja óriás [[Járnsaxa]]. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye a [[Trúdheim]]. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere a [[Mjölnir]] nevű harci kalapács. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék ([[dvergek]]) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a [[Jütun]]okat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda [[Odin]]nak ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), a kard [[tyr (isten)|Tyrnek]]. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a [[finnek|finn]] és az [[észtek|észt]] folklórban is. Thor kecskéinek a neve ([[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]]) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak „lóként” szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor [[Tjálfi]] és húga, [[Röszka]], akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, [[Tjálfi]] megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. Ennek okán Thor egyik kecskéje kissé sántít. Kárpótlásul [[Tjálfi]] és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. [[Tjálfi]] gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette [[Loki]]t látjuk, sőt egy alkalommal [[Skandináv mitológia#Tyr, a becsületes|Tyrt]] is említik.
A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) után a második legjelentősebb. Thor [[Szif]] férje, azé az aranyhajú istennőé, aki [[Ull]] istennek az anyja. Thornak van egy lánya, [[Trúd]], és két fia, [[Magni]] és [[Módi]]. [[Magni]]-nak az anyja óriás [[Járnsaxa]]. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye a [[Trúdheim]]. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere a [[Mjölnir]] nevű harci pöröly. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék ([[dvergek]]) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a [[Jütun]]okat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda [[Odin]]nak ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), a kard [[tyr (isten)|Tyrnek]]. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a [[finnek|finn]] és az [[észtek|észt]] folklórban is. Thor kecskéinek a neve ([[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]]) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor [[Tjálfi]] és húga, [[Röszka]], akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, [[Tjálfi]] megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. Ennek okán Thor egyik kecskéje kissé sántít. Kárpótlásul [[Tjálfi]] és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. [[Tjálfi]] gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette [[Loki]]t látjuk, sőt egy alkalommal [[Skandináv mitológia#Tyr, a becsületes|Tyrt]] is említik.


Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy [[Midgard]]ot (az emberek világát) és [[Asgard (mitológia))|Asgard]] (az istenek égi lakhelyét) védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. Legfőbb ellenfele a világkígyó, [[Jörmungand]]. Így tehát egyszerre teljesít hadi funkciókat. Ezáltal megszemélyesíti a felfegyverzett népet, szemben [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), aki a hivatásos hadak pártfogója.
Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy [[Midgard]]ot (az emberek világát) és [[Asgard (mitológia))|Asgard]] (az istenek égi lakhelyét) védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. Legfőbb ellenfele a világkígyó, [[Jörmungand]]. Így tehát egyszerre teljesít hadi funkciókat. Ezáltal megszemélyesíti a felfegyverzett népet, szemben [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), aki a hivatásos hadak pártfogója.
26. sor: 26. sor:


== Udgard várában ==
== Udgard várában ==
Thor a főszereplője annak a történetnek, amely az isten mérhetetlen erejét állítja szembe jellegzetes, lassú észjárásával. Egy alkalommal Thor Tjálfi és Loki kíséretében ellátogatott Óriáshonba, azonban az éjszaka fedél nélkül érte őket. Thor és társa ezért egy különös épületbe húzódtak, amelyről másnap reggelre kiderült, hogy valójában nem épület, hanem egy hatalmas óriás, Szkrimir (akinek valódi neve Utgard-Loki, akinek azonban semmi köze Lokihoz) azaz kesztyűje, aki a közeli tölgyfa alatt alszik. Thor több kísérletet is tesz, hogy elpusztítsa az óriást, azonban az mindahányszor sértetlen marad: noha felébred Thor pörölyének csapásaira, azt hiszi, egy makk, vagy egy gally esett a fejére.
Amikor Thor [[Tjálfi]] és [[Loki]] kíséretében ellátogat [[Utgard]]-ba megy az óriásokhoz, ahol Utgard-Loki az úr (aki találkozásukkor [[Szkrimir]] néven mutatkozik be Thornak), és aki lépten-nyomon rászedi. Thor [[Szkrimir]] kesztyűjében tölti az éjszakát, de nem képes kioldani [[Szkrimir]] tarisznyáját. Az óriás által kitalált próbák során Thor nem tudja fenékig üríteni az itallal teli szarvat, nem képes legyőzni a vézna vénasszonyt, [[Elli]]t, egy közönséges macskát sem sikerül magasba emelnie; [[Hugi]] futásban elhagyja [[Tjálfi]]t, [[Logi]], az óriások egyike pedig gyorsabban és többet eszik, mint [[Loki]]. A próbatétel végén azonban fény derül rá, hogy [[Hugi]] maga a gondolat amelynél senki sem lehet gyorsabb, [[Logi]] tűz amelynek étvágya végtelen, [[Elli]] a vénség akit senki sem győzhet le, a macska nem más, mint a világot körülfonó világkígyó (Thortól azonban hatalmas teljesítmény, hogy egyáltalán sikerült megmozdítania), a szarvban felkínált ital pedig egy egész óceán. Thor ebben és több történetben jámbor lelkű, együgyű dalia, akinek csak ereje hatalmas; együgyűségét részben ellensúlyozza leleményes útitársai, különösen [[Loki]]. Ez az ábrázolás élesen szembeállítja Thort [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) a Hárbard-énekben.

Másnap az óriás tovább áll, az istenek pedig tovább vándorolnak, és hamarosan megérkeznek [[Utgard]]-ba, ahol [[Utgard-Loki]] az úr, aki valójában a korábban látott Szkrimir.

Az óriások azonban közlik, hogy csak azokat látják szívesen, akik birtokában állnak valamely különleges képességnek.Loki ekkor kijelenti, hogy nincs olyan, aki nála többet tudna enni. A jötunnök ekkor szembeállítják egy [[Logi]] nevű társukkal, akivel szemben azonban alul marad: Logi nemcsak a tálcán felszolgált sülteket, de a csontokat és a tálcát is felfalja. Az óriások ezután Tjálfi képességei felől érdeklődnek: ő futásban próbál bizonyítani, és derekasan helyt áll, de az ellene kiállított bajnok, Hugi végül legyőzi.

Mikor a sor Thorra kerül, az óriások azt a feladatot adják az istennek, igya ki az eléje tartott ivókürtöt. Thor, aki híresen jó étvággyal bír, meghökkentő módon csupán három kortyot bír meginni. A következő próbaként fel kell emelnie a vár macskáját. Thor ezt könnyű feladatnak hiszi, ám képtelen teljesíteni azt: csupán a macska egyik lábát mozdítja el a földtől. Mikor erejét bizonyítandó, Thor párharcra hívja ki a legerősebb óriást, azok Utgard-Loki dajkáját, a törékeny vénasszony Ellit állítják ki ellene. Thor itt is alul marad, igaz, hosszú tusakodás után, és csupán egyetlen térdével érinti a talajt.

Másnap azonban Utgard-Loki közli velük, hogy a próbatételek során varázslatot alkalmazott, és az istenek büszkék lehetnek a teljesítményükre: Loki ellenfele, Logi maga a tűz volt, amelynek étvágya mérhetetlen. Hugi nem volt más, mint maga a gondolat, amelynél senki sem lehet gyorsabb. A Thornak felkínált ivókürt vége a Midgardot körülvevő, átszelhetetlen, hatalmas óceánba merült. Thor így nem ihatta ki, de az elfogyasztott három kortynyi víz helyén most homokos tengerpart terül el. A vár macskája az álcázott Jörgunmand kígyó volt, amely körülöleli a Földet: azzal, hogy Thor felemelte egy lábát, valójában csaknem az égig emelte a kígyót. Elli, aki térdre kényszerítette az istent, nem volt más, mint az öregség, akit senki halandó nem győzhet le - Thor azonban dicséretesen helyt állt vele szemben. Az óriások azért alkalmaztak varázslatot, mert előre ismerték Thor erejét, és tudták, hogy az isten könnyen lemészárolta volna őket.

A becsapott Thor dühében a jötunnök felé lendíti pörölyét, a vár és lakói azonban köddé válnak.


== Thor és Alvis ==
== Thor és Alvis ==

A lap 2019. július 30., 19:27-kori változata

Thor
Thor ábrázolása Mårten Eskil Winge, svéd festő Tors strid med jättarne című festményén
Thor ábrázolása Mårten Eskil Winge, svéd festő Tors strid med jättarne című festményén
Házastársa
Gyermekei
SzüleiJörd
Odin
FoglalkozásaDragonslayer
A Wikimédia Commons tartalmaz Thor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Thor (Tór) másképp Þunraz vagy Donar a skandináv és a germán mitológiában a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene. Odin és Jörd fia. Neve feltehetően az ógermán Punra, betű szerint „villámisten” szóból, illetve a középfelnémet Donner (mennydörgés) szóból származik. A hettita, görög és római párhuzamok alapján következtethetünk, hogy Thor egykor égisten is volt. Indogermán hatások a finnugor mitológiában is kimutathatók és hasonló változásokat mutatnak. Thor nevéből ered az angol Thursday és a német Donnerstag szó, ami a hét napjai közül mindkét nyelven a „csütörtököt” jelenti.

Általános jellemzői

Thort kalapácsos istenként szokták ábrázolni. Attribútuma összevethető az i. e. 2. évezredtől rendszeresen megjelenő hatalmi jelképekkel, a fejsze vagy buzogány, de leginkább a labrüsz hagyományával. Az indoeurópai égistenek többségének a villámok mellett valamilyen harceszköz az attribútuma, így Tesub, Tarhuntasz, Tinia, később Zeusz és Iuppiter.

Különösen Skandináviában, ezen belül is Norvégiában rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a világfához is. Valószínű, hogy onnan Odin (Odin, az arisztokratikus) fokozatosan kiszorította.

A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin (Odin, az arisztokratikus) után a második legjelentősebb. Thor Szif férje, azé az aranyhajú istennőé, aki Ull istennek az anyja. Thornak van egy lánya, Trúd, és két fia, Magni és Módi. Magni-nak az anyja óriás Járnsaxa. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye a Trúdheim. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere a Mjölnir nevű harci pöröly. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék (dvergek) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a Jütunokat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda Odinnak (Odin, az arisztokratikus), a kard Tyrnek. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a finn és az észt folklórban is. Thor kecskéinek a neve (Tanngniostr és Tanngrisnir) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor Tjálfi és húga, Röszka, akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, Tjálfi megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. Ennek okán Thor egyik kecskéje kissé sántít. Kárpótlásul Tjálfi és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. Tjálfi gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette Lokit látjuk, sőt egy alkalommal Tyrt is említik.

Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy Midgardot (az emberek világát) és Asgard (az istenek égi lakhelyét) védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. Legfőbb ellenfele a világkígyó, Jörmungand. Így tehát egyszerre teljesít hadi funkciókat. Ezáltal megszemélyesíti a felfegyverzett népet, szemben Odinnal (Odin, az arisztokratikus), aki a hivatásos hadak pártfogója.

Gejrröd óriás ellen

Thor kecskefogatán

Gejrröd óriásnak sikerül elfognia a sólyomalakba öltözött Lokit és azt követeli tőle, hogy Loki vezesse hozzá Thort kalapács és erőt adó öv nélkül. Thor azonban legyőzi az óriást varázserejű botja és vaskesztyűi segítségével, amelyeket, az erőt adó övvel együtt Vidar isten anyjától, Grid óriásasszonytól kapott. Az erőöv és a varázsbot segítségével Thor szerencsésen átkel a Vimr folyón úgy, hogy az utolsó pillanatban berkenyebokor ágába kapaszkodik. Varázsbotja segítségével meg tudja ülni a varázspadot és közben a paddal, agyonnyomja Gejrröd leányait. Vaskesztyűjével el tudja kapni a felé dobott izzó vasdarabot és megöli Gejrrödöt.

Hrungnir óriás ellen

Odin egy alkalommal tualjdon fejét tette fel egy fogadásra Hrungnir óriás ellen, mely szerint nyolclábú lova, Szleipnir gyorsabb, mint Hrungnir lova, Gullfaxi (Aranysörény). Szleipnir, lévén a valaha volt leggyorsabb ló, legyőzte az jötunn lovát, a haragtól elvakult Hrungnir pedig nem vette észre, hogy időközben Asgardba érkezett. Az ázok azonban betessékelték, és itallal kínálták. A jötunn ekkor azzal kezdett dicsekdni, hogy megöli az isteneket, felégeti Asgardot, és magával viszi Freya (Freya, a szépséges) és Szif istennőket. A feldühödött istenek a terembe hívtákThort ő Tjálfival Hrungnirhez indul Jötunheimbe. Hrungnirral vívott párharcában pörölyével össezúzza az óriás koponyáját, Tjálfi ledönti lábáról Mokkurkalfit, az agyagóriást, akit a Thor elleni küzdelemre gyúrtak össze. Csakhogy maga Thor is megsebesül a fején, mivel az óriás, az isten pörölye ellen hasztalan védelemnek bizonyulú kőfegyverének szilánkja (fenőkő, tűzkő) találja el, ezen kívül a megölt Hrungnir lába is Thorra zuhan, és majdnem agyonnyomja. Hrungnir lábát Thor fia, az akkor még csak háromesztendős Magni emeli le. A homokkőszilánkot pedig már-már kiveszi Thor koponyájából egy varázslónő, Groa, de munkáját nem fejezi be, mert közben Thortól hallja, hogy férje, Aurvandil hamarosan hazatér. Örömében abbahagyja a mondókáját (Thor Aurvandil-t vállon cipelte ki az óriások földjéről és Aurvandil lefagyott ujját feldobta az égre csillagnak). A fenőkődarab így végül Thor koponyájában maradt. A skandinávok közt ezért terjedt el a hagyomány, mely szerint nem szabad elhajítani a fenőköveket, mert ilyenkor a Thor fejében lévő szilánk fordul egyet.

Udgard várában

Thor a főszereplője annak a történetnek, amely az isten mérhetetlen erejét állítja szembe jellegzetes, lassú észjárásával. Egy alkalommal Thor Tjálfi és Loki kíséretében ellátogatott Óriáshonba, azonban az éjszaka fedél nélkül érte őket. Thor és társa ezért egy különös épületbe húzódtak, amelyről másnap reggelre kiderült, hogy valójában nem épület, hanem egy hatalmas óriás, Szkrimir (akinek valódi neve Utgard-Loki, akinek azonban semmi köze Lokihoz) azaz kesztyűje, aki a közeli tölgyfa alatt alszik. Thor több kísérletet is tesz, hogy elpusztítsa az óriást, azonban az mindahányszor sértetlen marad: noha felébred Thor pörölyének csapásaira, azt hiszi, egy makk, vagy egy gally esett a fejére.

Másnap az óriás tovább áll, az istenek pedig tovább vándorolnak, és hamarosan megérkeznek Utgard-ba, ahol Utgard-Loki az úr, aki valójában a korábban látott Szkrimir.

Az óriások azonban közlik, hogy csak azokat látják szívesen, akik birtokában állnak valamely különleges képességnek.Loki ekkor kijelenti, hogy nincs olyan, aki nála többet tudna enni. A jötunnök ekkor szembeállítják egy Logi nevű társukkal, akivel szemben azonban alul marad: Logi nemcsak a tálcán felszolgált sülteket, de a csontokat és a tálcát is felfalja. Az óriások ezután Tjálfi képességei felől érdeklődnek: ő futásban próbál bizonyítani, és derekasan helyt áll, de az ellene kiállított bajnok, Hugi végül legyőzi.

Mikor a sor Thorra kerül, az óriások azt a feladatot adják az istennek, igya ki az eléje tartott ivókürtöt. Thor, aki híresen jó étvággyal bír, meghökkentő módon csupán három kortyot bír meginni. A következő próbaként fel kell emelnie a vár macskáját. Thor ezt könnyű feladatnak hiszi, ám képtelen teljesíteni azt: csupán a macska egyik lábát mozdítja el a földtől. Mikor erejét bizonyítandó, Thor párharcra hívja ki a legerősebb óriást, azok Utgard-Loki dajkáját, a törékeny vénasszony Ellit állítják ki ellene. Thor itt is alul marad, igaz, hosszú tusakodás után, és csupán egyetlen térdével érinti a talajt.

Másnap azonban Utgard-Loki közli velük, hogy a próbatételek során varázslatot alkalmazott, és az istenek büszkék lehetnek a teljesítményükre: Loki ellenfele, Logi maga a tűz volt, amelynek étvágya mérhetetlen. Hugi nem volt más, mint maga a gondolat, amelynél senki sem lehet gyorsabb. A Thornak felkínált ivókürt vége a Midgardot körülvevő, átszelhetetlen, hatalmas óceánba merült. Thor így nem ihatta ki, de az elfogyasztott három kortynyi víz helyén most homokos tengerpart terül el. A vár macskája az álcázott Jörgunmand kígyó volt, amely körülöleli a Földet: azzal, hogy Thor felemelte egy lábát, valójában csaknem az égig emelte a kígyót. Elli, aki térdre kényszerítette az istent, nem volt más, mint az öregség, akit senki halandó nem győzhet le - Thor azonban dicséretesen helyt állt vele szemben. Az óriások azért alkalmaztak varázslatot, mert előre ismerték Thor erejét, és tudták, hogy az isten könnyen lemészárolta volna őket.

A becsapott Thor dühében a jötunnök felé lendíti pörölyét, a vár és lakói azonban köddé válnak.

Thor és Alvis

A germán mitológia szerint Alvis, a törpe megkérte Thor lányának, Trúd kezét, ami rettenetesen felháborította az apát. Ezért – hogy Alvis vesztét okozza – látszólag beleegyezett a házasságba azzal a feltétellel, hogy a törpe különböző nyelveken elmondja bizonyos dolgok nevét. Ő meg is felelt a kérdésekre, ám közben pirkadni kezdett, a napfény pedig kővé változtatta a törpét.

Halála

Ahogyan számos isten, a régi világot elpusztító Ragnarökkor Thor is életét veszti. Az őrjöngő csata folyamán pörölyével összezúzza Jörmungand fejét, ám annak utolsó lehellete megmérgezi. Thor kilenc lépést tesz, majd holtan esik össze. A Mjölnir végül fiai birtokába kerül, az új világban.

Kapcsolódó szócikkek